A viktoriánius korban nem mindegyik növényt a szeretet és szerelem szóval látták el. Bizony vannak kivételek, amiket most egy helyre gyűjtöttünk.
Kamélia
Évszázadokkal ezelőtt is az emberek nagy kedvence volt, jelentése pedig "a sorsom a te kezedben van".
Lila jácint
Köszönhetően Apolló és Jácint mítoszának (amiben előbbi véletlenül megölte az utóbbit) a virág lila változata "kérlek bocsáss meg" jelentéssel bír.
Szegfű
Bár ez a virág nem a legnépszerűbb napjainkban, ellenben sokféle jelentést aggattak rá. A fehéret "édes és szép", a rózsaszínt "soha nem fogom elfelejteni neked", a két tónusú változatot "nem tudok veled lenni", míg a sárga "megvetés" jelzővel illeték.
Kökörcsin
Nevük a görög szél (anemos) szóból származik, mivel életük olyan rövid. Az ókori görög virágárusok a "kitaszított" szót találták rá a legmegfelelőbbnek.
Kamilla
Bár ma már a nyugalom szimbóluma, a 19. században még úgy ismerték: "energia a bajban".
Havasszépe
"Vigyázz" - mondták rá a görögök, amivel tulajdonképpen nem is nyúltak mellé, hiszen mergező virágról beszélünk.
Napraforgó
A legenda szerint amikor a spanyolok megérkeztek Amerikába, azt hitték, hogy a napraforgó valódi aranyat tartalmaz. Mivel tévedtek, így "hamis gazdagság" lett a neve. A napraforgóról további érdekességeket olvashatsz ide kattintva.
Vasfű
Mivel a történelem során gyakran használták vallási szertartásokhoz, a vékony lila virágok nem meglepő módon azt jelentik: "imádkozz értem".
Gilisztaűző varádics
Bár barátságosnak néz ki, mégis baljós üzenetet hordoz magában: "hadat üzenek neked".
Bazsalikom
Általában fűszerként, mintsem dísznövényként vált ismertté napjainkban, és mivel a görögök nem igazán szerették az erős ízeket, szimplán az a jelentése: "utálom".
Egy szerencsés kisfiú egy imádnivaló helységre mondhatja, hogy az övé.
Ahogy a gyerekek nőnek, fontos, hogy szobájuk dekorációja is alkalmazkodjon érdeklődési körükhöz. Sokszor azonban nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyermeki stílus és a gyönyörködtető díszítés között. Pont ezért lepődtünk meg nagyon az alábbi átalakítás láttán.
Egy pályázati felhívásra húsz amerikai blogger vállalta, hogy hat hét alatt teljesen átalakítja gyermeke szobáját. A végső győztes nehéz helyzetből indult, hisz egy drapp színű, szinte üres helységet kellett újraterveznie.
Mint írta honlapján, célja az volt, hogy egy erdei természetbúvár hangulatát adja a szoba, kisfia ugyanis állandóan a szabadban bóklászik. 5 pontban a reform menete.
1. A szín mindent megváltoztathat
A semmitmondó drapp színt bátor ötlet nyomán átfestette, és milyen jól tette. Nem szabad félni a sötétebb árnyalatoktól, jelen esetben a zöld pedig pláne illik a "favágó" stílushoz.
2. Készítsünk tematikus galériát a falra
A hely legkiemelkedőbb pontja az egyik oldalfalon futó képek sora. A gyerekek is nagyon értékelik, ha nem üres a faluk, főleg ha az érdeklődési körüknek megfelelő fotókat aggatunk ki. Ilyenek az állati portrék vagy a tájképek.
3. Nem szeretnénk drága bútort venni? Csináljuk magunk!
Az ötletgazda az interneten kutakodva látott egy tetszetős miniatűr háromlábú asztalt. Mivel túl sok pénzbe került volna, így fogta magát és megcsinálta.
4. A fekete-fehér színkombináció utánozhatatlan.
A színpáros segít ellensúlyozni a sötétzöld falat. A fehér a fényerő növelésében játszik közre az amúgy is sötét szobában, míg a fekete ajtó egy fókuszpontot ad a szobának.
5. Játszunk a mintákkal az ágyneműnél.
Keverjük a mintákat, de azért ne legyenek teljesen különbözőek. A képen látható párnahuzat kockás, a takaró pedig csíkos, ami így remek összhangban van egymással. A vintage kinézetű ágy valósággal hívogató.
Felejtsük el a megszokott szennyvíztisztítási módszereket, Pécsett kidolgoztak egy olyan megoldást, amitől még a legkevésbé környezettudatos emberek is csak tátják majd a szájukat.
A szennyvíztisztító telepekről legtöbbünknek hatalmas csövek, indusztriális épületek, alagutak és hasonló ipari képek ugranak be. Pécsett azonban a hatékonyabb alkalmazhatóságra fókuszálva továbbfejlesztettek egy olyan világszerte ismert módszert, melynek köszönhetően
a szennyvíztisztító telepekről nemsokára talán mindenkinek a természet, az erdei tavak, a zöldövezet fog beugrani.
Ez pedig a természetközeli szennyvíztisztítás. De miről is van szó?
Dittrich Ernő, a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának oktatója elmondta, hogy az általa kidolgozott szennyvíztisztítási módszerrel, és az azzal kapcsolatos kutatással, tervezéssel, és kivitelezéssel már 12 éve foglalkozik.
A gyökérzónás szennyvíztisztítás a nyugati országokban egy jól működő, bevett módszer,
épp ezért Dittrich kutatásai során megpróbálta ezt a megközelítést megfeleltetni a hazai körülményeknek, ezzel együtt pedig tovább is fejlesztette azt.
A természetközeli szennyvíztisztításnak két fajtája van: a szabad felszíni, ahol látszik a megtisztítandó víz, és a felszín alatti, ahol nem. A módszer lényege azonban mindkét típusnál hasonló. A szennyvíz egy vagy több medencébe kerül, melyben olyan vízinövények élnek, mint például vízililiomok, nád, vagy sás. Ezek
a növények pedig gyökérzetükön keresztül oxigént juttatnak a vízbe,
mely segíti a nem kívánatos anyagok lebontását, és életteret biztosítanak azoknak a mikroorganizmusoknak, melyek a víz megtisztítását végzik. Így tehát
a szennyvíz úgy tisztul, ahogy a természetben is,
erre pedig az optimális közeg kialakításával segítenek rá a szakemberek, hisz ha egy közönséges tóba eresztenék a szennyvizet, az szennyezné a tavat. A körülmények ellenőrzöttek, környezetszennyezés a módszernek köszönhetően nincs.
A gyökérzónás tisztítás bármilyen szennyvízre alkalmazható legyen az települések szennyvize, ipari, mezőgazdasági, vagy házi. A módszer könnyen bevezethető akár családi házak kertjébe is,
kialakításának költségei ugyanis nagyjából megegyeznek egy hagyományos szennyvíztisztítóéval,
viszont a gyökérzónás megoldásnak sokkal alacsonyabb az üzemeltetési költsége, ugyanis működéséhez se áram, se vegyszerek, se plusz munka nem szükséges, dolgoznak helyettük a természetközeli folyamatok.
Megannyi előnye ellenére a módszer mégsem terjed olyan látványosan Magyarországon, ennek pedig az oka az, hogy nagy a tisztítómedencék területbeli igénye (mivel a folyamat lassú, ezért több medence is szükséges lehet) és sok helyre különböző földrajzi adottságaikból eredően egyszerűen nem is való. Pécs szennyvizeinek tisztításához egy 100 hektáros területre lenne szükség ahhoz, hogy a megszokott szennyvíztisztítási módszerről át lehessen állni a természetközeli tisztításra, ami irreális. Épp ezért – folytatta Dittrich –
ez módszer a családi házak kertjére, és a 2000 főt meg nem haladó településekre optimalizált.
A megfelelő méretű területeken viszont már hatékonyan működik, jó példa erre a bakonyai erdei iskolánál található tisztítómedence-rendszer, a Békési Pálinkafőző Zrt. telepének természetközeli szennyvíztisztítója, vagy épp Magyarbóly folyékony hulladékának tisztítója.
Ha erős, szép és egészséges gyepre vágyunk, nem árt a magunkévá tennünk néhány praktikát. Gondoskodjunk hát az élő gyepről!
Paul Tukey a "Gondoskodás az élő gyepről" című kiadvány szerkesztője hívja fel a figyelmet arra a szemléletmódbeli problémára, hogy az évente négyszer műtrágyával terület sok mindennek nevezhető, de organikusnak nem. Ez idő- és pénzigényes, ráadásul nem is biztos, hogy mindenáron szükség van rá.
Az egészséges és erős pázsit képes arra, hogy megvédje magát a gyomoktól, és reprodukálja magát. Ha a Tukey által felvázolt lépések szerint haladunk, az évek folyamán elérhetjük, hogy kevesebb ráfordítással, jóval természetesebb módon hozzunk létre ideálisnak mondható pázsitot.
1. Vastag gyep
Egyik legjobb módja, hogy a gyep tömörebb, vastagabb legyen, ha fűmagot szórunk a már meglevő gyepünkre. Tukey felhívja a figyelmet arra: ahol a fű vastag és egészséges, a gyomoknak nincs helye csírázni, a fű is szélesebb és mélyebb gyökérzet képes ereszteni, ami hatékonyabban szívja fel a tápanyagokat és a vizet a talajból. Keressük meg a legideálisabb feltételeket a pázsitnak: napon vagy részleges árnyékban (a fű nem nő teljes árnyékban, így más a növénytakaró ezeken a területeken).
Ősz az ideális alkalom, hogy szétszórjuk a magokat, de ha a gyep vékony, ne féljünk megtenni ezt tavasszal. Mielőtt elkezdenénk, vágjuk le a füvet, körülbelül 5 cm magasságig (sarló, fűnyíró, haladóknak kasza) ahhoz, hogy a napfény érje az új magokat, és azok csírázni tudjanak - ajánlja Chip Osborne, a pázsit nevelést bemutató kiadványában. Az ideális mennyiségű mag, kb. 2 kg 100 négyzetméterre.
2. Szerves komposzt
Osborne javaslata szerint a hozzáadott szerves trágya 7 százalékkal javítja a talaj szervesanyag-tartalmát és jelentősen javítja a talaj vízellátó képességét is. A szakember azt javasolja: 200 négyzetméterig használjunk talicskát a széthordáshoz, ennél nagyobb területre nyugodtan használjunk műtrágyaszórót. A terítés vastagságát 1-1.5 centiben javasolja.
3. Víz, de okosan
Nyáron a pázsitok locsolása teszik ki mintegy a 40-60 százalékát a lakossági vízhasználatnak (ez az USA-ból származó adat, vélhetően Európában azért valamivel jobb a helyzet), és ez mindenképpen figyelemre méltó adat.
A szakemberek megállapítása szerint az arányt jelentősen javítani lehetne például a szerves trágya használatával. A vizet kora reggel locsoljuk, hogy megakadályozzuk a gombás betegségek kialakulását, és hogy csökkentsük a párolgási veszteséget. Az alaposan, ám de ritkán öntözött pázsit növényei mélyre ereszti a gyökereit és ez szárazságtűrővé teszi. A szükséges víz mennyisége változik az egyes fűfajták és a talajtípusok függvényében, de körülbelül 2 cm csapadék, öntözés minden héten elégséges a szakember véleménye szerint.
4. Ügyeljünk a magasságra
A Maryland-i Állami Egyetem kutatása szerint, ha hűvös időszakban vágjuk le pázsitunkat kb. 7-8 centi magasságban, az legalább olyan hatékony, mint a vegyszeres gyomirtás. Ehhez egyszerűen állítsuk be a fűnyírót a legmagasabb szintre. Ügyeljünk a vágószerszám élességére, mert borzasztóan fárasztó tompaszerszámmal dolgozni, az életlen szerszám pedig roncsol, a roncsolt felület nehezebben gyógyul, a növény hajlamosabb megfertőződni. A szakértők egyöntetűen a gyakori kaszálást javasolják: ne hagyjuk elburjánzani kertünk díszét.
5. Hagyjuk a takarítást
Ez a tanács, biztos, hogy mindenkinek tetszik majd: röviden azt tanácsolják a szakemberek, hogy ne vesződjünk a takarítással, ne szedjük össze a lehullott ágakat, avart, avagy levágott füvet. Ráadásul, mivel az új OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) szigorúan bünteti még a kerti tüzeskedést is, amúgy is el kéne vinni a legközelebbi szerveshulladék-átvevőbe, majd megsemmisíttetni horror áron,talán még olcsóbb is. Ahogy lebomlanak, értékes szerves anyagaikat a talajba jutatják, és körülbelül 1 kiló nitrogén/100 négyzetméter pótlást jelentenek minden szezonban.
6. Trágyázni ésszel
A szerves trágyák természetes eredetű növényi, állati és ásványi anyagok. Miután ezek a termékeket összefüggésbe hoztuk a gyeppel, a talajban élő mikroorganizmusok lebontják a tápanyagokat olyan formára, hogy a növények is igénybe vehessék. A szerves trágyákra a növényeknek nagy szükségük van! A használati utasítás nem dísznek van a terméken, annak követése erősen javallott, mert mint minden jót, a szerves trágyát is lehet túladagolni. Különösen ügyeljünk erre ősz elején, tavasz közepén.
A lépések tehát nem bonyolultak, némelyik kifejezetten leegyszerűsíti életünket, segítségükkel kertünk igazi díszévé változtathatjuk gyepünket.
Vajon miért van a légy ezen a világon? Miért repül be a szobába, miért nem repül ki onnan? Mit tehetünk ellene, hogy ne a légyirtás legyen a napi fő foglalatosságunk?
Az, hogy a légy jelenléte idegesítő, nem szorul magyarázatra. De valamit tenni kell ellene, hogy megszabaduljunk a kellemetlen, ide-oda repkedő hívatlan vendégektől. Mit tehetünk? Íme néhány praktika!
Szúnyogháló (rovarháló). Hibátlanul teszi a dolgát, s ha hézagmentesen fedjük be vele a nyílászárókat, még a lódarázs is lepattan róla, de a friss levegőt átengedi.
Riasztó növények
Az eukaliptusz kifejezetten taszítja a legyeket és más rovarokat is. Illatosítónak is jó, illóolajként a bőrre is kedvező hatással bír. Ezen elv mentén jó a kámfor is, ennek azonban komoly hibája, hogy nem csak a légy, hanem mi magunk is könnyezve rohanunk ki a szabadba, ahol újrakezdjük harcunkat az ízeltlábuk seregével.
A citromfű is lehet alternatíva, gyertya formájában: füstjének szaga a bőrtől és a ruhától is távol tartja a legyeket.
Ültessünk gyógynövényeket. Bazsalikom menta, rozmaring mind könnyen termeszthető beltérben is. Ezek a növények kellemes illatúak az embernek, de a legyeket riasztják. A legjobb gyógynövény légyűzésre a levendula, amely rendkívül sokoldalú és nem mellékesen enyhít számos fizikai és érzelmi panaszt is.
Az illatháború további eszköze lehet a fahéj és a szegfűszeg, mely nekünk kellemes, a légy pedig menekül illata elől.
Malátaecet, a legyek ideggáza
Jó megoldás, ha felforralunk egy fazék malátaecetet, amely kellemetlen illatú, a legyek messzire elkerülik, számukra ez valóságos ideggáz.
Ha valamelyik módszer bevált, nyugodtan pihenhetünk, és családi körben például megnézhetjük DVD-n a Légy című filmet. Csak legyen idegzetünk hozzá...
A konyhai munkához elengedhetetlen eszköz a kés, mely nélkül például aligha filéznénk ki a halat, vagy szelnénk apróra a pörköltbe szánt húst.
A kést már őseink is ismerték, ezért első szerszámaik között - a tűzben edzett lándzsa (amelyet viszont manapság viszonylag keveset használunk a konyhában) mellett - ott volt a kés is. Egészen a legújabb korig minden férfiember (de számtalan nő is) hordott magával egy multifunkcós kést, sőt az eszköz
számos helyen szimbólumként része a népviseletnek (örmény, grúz) az övben hordott tőr formájában.
A késre tehát szükségünk van, ez nem is lehet kérdéses, de fontos leszögezni, hogy a kés nem játék.
Nem is olcsó mulatság
Egy komoly minőségű konyhakés, ami nem adja meg magát, mikor először csontba vágunk, bizony akár több tízezer forint is lehet.
Ám ha figyelmetlenül bánunk vele, ugyanolyan ügyesen vágja el a kezünket, mint a petrezselymet. Nem árt tehát néhány együttélési szabályt meghozni a saját és késünk érdekében.
Íme néhány aranyszabály!
1. Ne mossuk mosogatógépben, és persze a mosogatóba se dobjuk bele csak úgy. Ezekben az esetekben az éle megütődhet, csorbulhat, vagy éppen más edényeket megkarcolhat, a magas hőmérséklet pedig károsíthatja a fémet. Mossuk el késünket kézzel szigorúan a gerinc- és véletlenül se az él mentén.
2. Ne hagyjuk elöl a mosogatóban és a szárítóban sem. Ám ha már oda tesszük, lefelé fordítva, éllel befelé helyezzük oda, elkerülve a kínos meglepetést és a tetanusz elleni oltást a balesetin.
3. Soha ne tegyük el nedvesen. A nedves kés rozsdásodik, a környezete penészedik! Ez egyfelől anyagi csőd, másfelől mérgezés, hiszen a penész és szervezetünk nem barátok, harmadrészt - lásd, mint fenn, tetanusz.
4. Ne tároljuk élvédelem nélkül! A kés kényes szerszám, nem árt megvédeni attól, hogy éle a többi eszközzel összeütődve károsodjon, vagy éppen károsítsa azokat. Sokféle megoldás létezik, például késtok, késtároló-tömb, mágnescsík a falon.
Ha mégis a fiókban tartjuk, és élvédelem nélkül, legalább éllel lefelé, heggyel befelé tegyük, megőrizve ujjainkat a jövőnek.
5. Ne használjunk üveg vágódeszkát. Kétségkívül jól néz ki, könnyebb tisztítani, de elveszi a kés élét. A fa ez esetben is jobb megoldás, a késünk lényegesen jobban megőrzi élét, ezáltal élettartamát. A vágódeszka kiválasztásánál nem árt figyelembe venni a kés méretét is. Ideálisnak mondható, ha a vágódeszka átlója 5 centivel hosszabb, mint a kés.
6. Ne használjuk, ha életlen! Ha van valami, ami veszélyesebb, mint az éles kés, az az életlen kés. Könnyű elképzelni a szituációt: a késnek nincs éle, háromszor olyan erővel kaszaboljuk a vasárnapi csirkét, a kés megszalad, az ujjunk pont a jó helyen (vagyis inkább a lehető legrosszabb helyen) van, így könnyen megtörténhet a baj, melynek vége az orvosi ügyelet lehet.
7. Ne hagyjunk ételmaradékot a késen. A savas ételmaradék korrodálja a pengét, mind e mellett könnyen ételmérgezést kaphatunk.
8. A vágódeszkáról a végeredményt az edénybe (avagy a kukába) ne az élével kaparjuk bele. Ez látszólag nem sokat árt a pengének, de hosszú távon ez is kikezdi az élét.
9. Kerüljük a nagy ívű, erőteljes mozdulatokat! Óvatos, határozott mozdulatokkal haladjunk, mert így se magunkra, se másokra nem jelentünk veszélyt.
10. Ne hagyjuk a kést az asztal szélén. A figyelmetlenségből olykor baj lehet.
11. Ha már ott hagytuk, és persze törvényszerűen levertük, ne próbáljunk utána kapni. Attól lejjebb már nem esik, a csempében nagy kárt nem tesz, ám ha nagy elánnal sikerül rámarkolnunk az élére, egészen különleges érzésekben lesz részünk...
12. Élezés után ne használjuk a kést azonnal. Az ilyenkor még tele van mikroszkopikus méretű fémforgáccsal, amely egyáltalán nem szükséges összetevő mondjuk a húslevesbe. Mossuk el bő vízzel, töröljük meg száraz ronggyal.
Ha úgy döntöttünk, hogy saját kertünkben verítékes munkával elégítjük ki családunk paprikaszükségletét (mondván, hogy az nem csak egészséges, hanem zsíros kenyérrel finom is), nem árt néhány alapvető szabályt betartani.
Előkészületek
Válasszunk egy napfényes, jó vízelvezetésű helyett, ahol az utóbbi időben nem termeltünk paprikát. Igyekezzünk jó minőségű, vastag talajt választani, a paprika ugyanis a köves, fél centis talajból kipusztul. Trágyázással egyébként sokat javíthatunk a talajviszonyokon, de túlzásokba ne essünk (bőven elég egy kb. 2 centis trágya réteg). Különösen a talajba kerülő nitrogén mennyiségére ügyeljünk, mert a sok nitrogén hatására ugyan paprikánk gyorsan nő, és nagyra, de ugyanilyen fogékony lesz a betegségekre is.
Edzés
Nem mi fogunk súlyzózni (bár ártani az sem árt), hanem növényeinket készítjük fel az élet nehézségeire. Mielőtt dédelgetett palántáinkat páros lábbal rúgjuk ki a szabadba, nem árt felkészíteni a növényt a változásra. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy fokozatosan szoktatjuk a kinti hőmérséklethez és a közvetlen napfényhez. Erre a legjobb módszer az, ha az ültetés előtti 3-5. napon minden nap kivisszük néhány órára a palántákat, és olyan helyen tartjuk ahol a nap is csak közvetve éri. Jó megoldás lehet, hogy a már elültetett növényt pár napig a legélesebb napfénytől fekete takaró fóliával óvjuk meg.
Ezzel elérjük, hogy a növény kisebb stressznek lesz kitéve az átültetéskor, kevésbé lesz hajlamos betegségekre, így megnő kertészkedésünk hatékonysága.
Palántázás
Ehhez ajánlott megvárni, amíg az éjszakai középhőmérséklet eléri a 15 Celsius fokot, és biztosan tudjuk, hogy már nincsenek hajnali fagyok. Ha megoldható, felhős időben ültessük paprikánkat egymástól 25-50 centiméter távolságra, figyelembe véve majdani teljes méreteit. Ültessük egy kicsit mélyebbre, mint a cserépben volt, ugyanis a paprika szeret nagy gyökeret ereszteni, ami pedig a tápanyagellátás szempontjából kifejezetten kívánatos is. A magasra növő, nagy termést hozó palántákat lehet karózni, így még az erősebb szélnek is ellenállnak. Amikor végeztünk, alaposan locsoljuk meg őket.
Locsolás és takarás
A vegetációs időszakban győződjünk meg róla, hogy paprikánk legalább 2 cm vizet kapjon hetente. Különösen igaz ez extrém száraz és meleg nyarakon. Ilyen időszakban meg lehet próbálkozni plusz egy szerves vízzáró réteggel, például szalmával, amely segít a talaj nedvességtartalmának megőrzésében, és segít megakadályozni a talaj túlzott felmelegedését is. Túlzásokba itt se essünk, a növénynek van igénye a magas hőmérsékletre, a hideg akadályozza a fejlődésben.
Az első virágok lecsípése
Az első virágokat kíméletlenül csípjük le. Ezzel a növény fejlődését és szaporodását is a kívánt irányba szabályozzuk. A növény így ugyan kicsit később hoz termést, de jóval bőségesebb lesz a betakarítás.
Betakarítás
Ne siessünk vele! Bár itt is lehetnek fajta különbségek és ízlésbeli differenciák (van, aki jobban szereti zölden), mégis igaz nagy általánosságban: érdemes megvárni, hogy a paprika teljesen megérjen és "húsossá" váljon, mérete elérje a fajta átlagának megfelelőt.
Javaslat
Lehetőleg ne kézzel, egy megvadult bivaly minden bájával szaggassuk le az eddigi fáradtságos munkával megtermelt paprikánkat, hanem metszőollóval vágjuk le száránál a termést. Ezzel kettős hatást érünk el: a növényt is, és a kezünket is kevésbé károsítjuk.
S amikor mindezzel végeztünk, már csak egy dilemma áll előttünk: a felhasználás, azaz a zsíros kenyeret, avagy a töltött paprikát részesítjük-e előnyben?
Még szerencse, hogy egy nap 3 főétkezés van, így az esetleges probléma könnyen megoldható.
Korunkban, amikor egyre reálisabb esélye van annak, hogy a Közel-Keleten tíz éven belül vízháborúk törnek majd ki, mindenkinek át kell gondolni a vízhez fűződő viszonyát.
A víz a legfontosabb nyersanyag, birtoklása, megőrzése, pusztán tárolása is egyre inkább nemzeti kérdéssé válik. A sivatagos területeken (pl. Izrael, Szaúd-Arábia) már most fegyverrel őrzi a hadsereg a víztározókat. Nemrégiben az Egyesült Államokban egyébként megbüntettek egy férfit, mert esővizet gyűjtött!
A nyugati világban most még nem áll fent ez a gond, megnyitjuk ízlés szerint a hideg, avagy a meleg vizes csapot, és talán a vízdíj az egyetlen dolog, ami eszünkbe jut a vízzel kapcsolatban, mint probléma.
De, talán ezen is lehet segíteni.
Próbáljuk ki az esővizes hordót
Ha kicsiben is, de hozzájárulunk ezzel is természeti erőforrásaink megőrzéséhez. Ha esővizet gyűjtünk hordóba, egy olyan korlátlanul megújuló erőforrást nyerünk, mely biztosítja számunkra az állandó vízellátást. Milyen jó az, ha a rekkenő nyári hőségben is nyugodtan locsolhatunk, nem kell a vízdíjon görcsölnünk.
Ellentétben a városi csőrendszerben keringő így-úgy "manipulált" vízzel az esővíz kezeletlen
Az esővíz nem tartalmaz klórt és szintetikumokat
Nem mellékesen kisebb ásványianyag-tartalma is van, kvázi nem olyan „kemény”, mint a csapvíz.
Amikor esővíz tárolónkat beszerezzük, nem árt néhány szempontot figyelembe venni.
Először is legyen stabil. Ehhez nem kell sok magyarázat, ha 200 liter víz egyben áztatja el a begóniákat a hátsó udvaron, mosolyunk nem lesz őszinte. Nyilvánvalóan olyan helyen kell állnia, ahol össze tudja gyűjteni az esővizet, erre a legkézenfekvőbb az ereszcsatorna kivezető nyílása.
Tegyünk óvintézkedést az ellen is, hogy kisgyerek, állat ne férjen hozzá a vízhez. Ez lehet egy jól záró fedő (benne szintén jól záródó bevezetés csatornának), vagy egy sima magasítás (egyszerűen megoldható raklappal, téglával, vagy betonnal). És persze időről-időre nézzünk rá.
Ha igazán takarékosak akarunk lenni (és miért is ne akarnánk), esetleg gondoskodhatunk elvezetésről a túlfolyó víznek például egy másik hordóval.
Nem árt egy vízkinyerő megoldás sem
Néven nevezve: csap, csapra kötött gumicső, de beszerezhetünk szivattyút is, csakhogy úgy már közel sem olyan takarékos. Vagy marad a jó öreg meregetés, amely bár fárasztó, de kitűnően erősíti a váll-, hát- és a karizmokat - természetesen.
Arra azért ügyeljünk, hogy honnan vásároljuk a hordót! Csakis olyan jöhet szóba, amiben előtte emberi élelmiszert tároltak. Így egyfelől újrahasznosítunk, másfelől nem tesszük ki magunkat benzol mérgezésnek.
Növényeink meghálálják a gondoskodást, és érdemes elgondolkodni, hogy a mosáshoz, mosogatáshoz sem egy rossz megoldás az esővíz. Ezzel együtt az esővíz emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Egy tanács: lehetőleg hajnalban vagy naplemente után locsoljunk, ellenkező esetben nemhogy használnánk növényeinknek, sokkal többet ártunk. Az esővíz ideális hőmérsékletű növényeinknek, sem túl hideg, sem nem meleg.
Újra bemutatják a magyarság legősibb hagyományait, emellett a magyarság őseire, Árpád vezérre és Attila hun fejedelemre is emlékeznek.
A 3. Ősök napja elnevezésű hagyományőrző találkozóra 2015. augusztus 14.-16. között a bugaci pusztán kerül sor. Az ünnep a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket. A rendezvény mára olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja.
Megépül a világ legnagyobb jurtája
A tavalyi Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés egyik fő látványeleme az „Atilla Sátrának” elnevezett óriás jurta volt. Az idei rendezvényen ismét felállítják a világ legnagyobb szétszedhető, természetes alapanyagokból készült jurtáját. “Atilla Sátra” a nomád tábor közelében, a jurta falu mellett az Ősök Sátrai között áll majd, benne megtekinthetőek lesznek a kuriózumokkal kibővült régészeti és antropológiai kiállítások.
Az idei Ősök napján elhatárolt területen felépülő nomád táborban megjelenik a honfoglalók jurtája mellett a X. századi hadi tábor is, mely teljesen korhű életmódot mutat be.
Jurta tábor korhű hangulatban
A szervezők lehetőséget szeretnének biztosítani minden csapatnak, akiknek jurtájuk van, hogy részt vegyenek a falu életében. A jurta táborban való életnek azonban szigorú követelményei is vannak. A falu lakóinak egyfajta rendtartás szerint kell a kialakított korhű hangulatot megteremteni, és e szerint élni az ünnep napjai alatt.
Magyar nemzeti kultúránk egyik legjellegzetesebb és talán az egyik legszebb része a lovas életmódra és hadviselésre vonatkozó hagyományrendszerünk. Mai hazánkat ősapáink lovas életmódjának és harcmodorának is köszönhetjük, ezért a magyar lovas hagyományőrzés a nemzeti kultúránk fontos alapköve. Az Ősök napja jó alkalom arra, hogy a résztvevők megmutassák a nagyvilágnak: még mindig lovas-nemzet a magyar, és hogy a Kárpát-medencében a magyar lovas-hagyományőrzők milyen nagy összetartó erőt képviselnek!
Ősi magyar népzene
A szervezők kifejezetten fontosnak tartják az ősi magyar népzenei hagyományok bemutatását is, ezért az ünnepen elsősorban magyar népzenei és néptánc produkciókat hallgathat meg a kilátogató közönség.
A három nap alatt a Kárpát-medence mesteremberei, kézműves hagyományőrzői igazi kirakodóvásárt rendeznek, ahol nemcsak vásárolni lehet, de az egyes mesterségek fortélyait is láthatják az érdeklődők.
A rendezvényre több napra kilátogató érdeklődők a közelben kialakított kempingben szállhatnak meg. A szervezők 100 ezernél több látogatóra számítanak.
Fotók: kulturtaj.hu
Gyógy- és fűszernövény napok kezdődnek július 10-én Zalaszentlászlón, a faluházban. Pénteken a szántóföldi biogazdálkodásról tartanak konzultációs szakmai napot, szombaton és vasárnap pedig gyógynövénytúrát szerveznek, tematikus kiállításokon mutatják be a térségben fellelhető gyógy- és fűszernövények jótékony hatását.
A szakmai konzultációs napon Ács Sándorné és Bolye Ferenc, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola vezetői tartanak előadást. A nemzetközileg elismert agrárszakemberek több mint két évtizeden át 450 hektárt meghaladó területen folytattak XXI. századi módszerekkel nyereséges biogazdálkodást. A biogazdálkodás teljes gyakorlatát bemutatják a vetésforgók összeállításától kezdve a talajművelésen és a betakarításon át egészen az értékesítésig.
Szakmai nap gazdákkal
A pénteki szakmai napra a környékbeli gazdák kaptak meghívást, a programsorozat szombaton és vasárnap gyógy- és fűszernapokkal folytatódik. A szervezők célja, hogy minél szélesebb körben megismertessék az emberekkel a környéken termő gyógy- és fűszernövényeket. Az átadott tudásanyaggal abban szeretnének segíteni, hogy felismerjék és megtalálják a természetben a gyógy- és fűszernövényeket, a gyűjtésükhöz, felhasználásukhoz pedig hasznos, napi gyakorlatban alkalmazható ötleteket, tanácsokat adnak.
Zalaszentlászló a "gyógynövények völgye", a környező erdőkben, mezőkön vadon termő növények nagy részének jótékony hatása van. Egyre nagyobb az igény a népi gyógyászatban is alkalmazott gyógynövényekre, a gasztronómiában a fűszernövények váltak közkedveltté, ugyanakkor az emberek többségének a gyógynövényismerete a "kamillánál megáll".
Biogazdálkodó vendégek
A látogatóknak gyógynövénytúrát szerveznek, hogy a növényeket természetes környezetükben is felfedezhessék. A faluház udvarán jurtát állítanak, ahol a cserépbe ültetett gyógy- és fűszernövényeket - többek között orbáncfüvet, körömvirágot, aranyvesszőt, mentát, levendulát, vérehulló fecskefüvet, feketenadálytövet - mutatják be. A gyógynövények mellett helyet kap az ugyancsak jótékony hatású csalán- és fenyőpalánta és a diócsemete is.
A gyógy- és fűszernövényekről szakemberek, köztük Babulka Péter népi orvoslás szakértő, fitoterepauta tart előadást a zalaszentlászlói faluházban és a rendezvény vendége lesz a biogazdálkodást folytató Krisna völgyi Öko-völgy Alapítvány is - írta az MTI.
Fotók: gyogynovenynapok.hu
