A kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány arra készül, hogy a világörökség részévé nyilváníttatja az ősi hun fővárost, Tongwanchenget.
Ez a település a világon az egyetlen olyan romterület, amelyet a hunok hagytak maguk után.
Hunok, avarok, magyarok…
Vannak elméletek ugyan a hivatalosan el nem fogadott török származásunkról is (a hunokat is általában török nyelvűnek tartják), ám a Hungária elnevezés akkor sem a hun, hanem az onogur népnévből eredeztethető a szakértők szerint. Az onogur szó egy összetétel: az „on" tizet jelent a különböző török nyelveken, az „ogur" pedig csuvas-török, bolgár-török eredetű szó, amely törzset is jelenthet. (Az ogurok egyébként népként is feltűntek Ázsiában, méghozzá a nyugati hunok szállásterülete környékén.)
E Közép-Ázsiában lévő területekről eredeztethetők az avarok is, akik magukat uar-hunnak nevezték, ami akár a „hun" népnévvel is kapcsolatban állhat. Az avarok emlékét őrzik a mai Magyarország Várkonyra végződő településnevek. A Várkony a varhun, uar-hun népnévből származó név. A nyugati hunok megkülönböztetendők az ázsiai hunoktól, a hsziungnuktól, akik a kínai forrásokban szerepelnek mintegy ezer éven át. Hogy a különbség mekkora volt a nyugati és keleti (illetve a kínai források szerint az északi és déli) hunok között, azt igen nehéz megítélni.
Hunok, avarok, magyarok…
Vannak elméletek ugyan a hivatalosan el nem fogadott török származásunkról is (a hunokat is általában török nyelvűnek tartják), ám a Hungária elnevezés akkor sem a hun, hanem az onogur népnévből eredeztethető a szakértők szerint. Az onogur szó egy összetétel: az „on" tizet jelent a különböző török nyelveken, az „ogur" pedig csuvas-török, bolgár-török eredetű szó, amely törzset is jelenthet. (Az ogurok egyébként népként is feltűntek Ázsiában, méghozzá a nyugati hunok szállásterülete környékén.)
E Közép-Ázsiában lévő területekről eredeztethetők az avarok is, akik magukat uar-hunnak nevezték, ami akár a „hun" népnévvel is kapcsolatban állhat. Az avarok emlékét őrzik a mai Magyarország Várkonyra végződő településnevek. A Várkony a varhun, uar-hun népnévből származó név. A nyugati hunok megkülönböztetendők az ázsiai hunoktól, a hsziungnuktól, akik a kínai forrásokban szerepelnek mintegy ezer éven át. Hogy a különbség mekkora volt a nyugati és keleti (illetve a kínai források szerint az északi és déli) hunok között, azt igen nehéz megítélni.
Pár éve fedezték fel a hunok fővárosát
A hunok, magyarok eredetét aligha lehet könnyen eldönteni, éppen ezért térjünk inkább vissza Kínába! A napokban a Xinhua hírügynökségnek nyilatkozó, a Sanhszi tartomány kulturális örökségeiért felelős hivatalnok, Zhang Tinghao igazgató ugyanis bejelentette: az ázsiai hunok (más néven: hsziungnuk) máig fennmaradt egyetlen fővárosát, Tongwanchenget szeretnék a világörökség részévé nyilváníttatni.
Tongwanchenget, a romvárost néhány éve fedezték fel, és akkor ez nagy szenzációt keltett a régészek körében. Előzőleg közel ezer évig borította be a települést a sivatag homokja. A romváros számos értékes lelettel és tudományos felfedezéssel szolgálhat a hunok eredetét, kultúráját illetően.
A hunok az időszámításunk előtti harmadik században bukkantak fel, s hamarosan az egyik legnépesebb etnikai csoporttá váltak a mai Kína területén (ám ez a vidék akkor még nem volt a kínai, illetve han népesség uralma alatt). A második század végére a hunok létesítették az első rabszolgatartó rezsimet a mai Kína területén. A hsziungnuk feltételezések szerint török nyelvűek voltak egyébként.
Százezren dolgoztak Tongwancheng építésén
A hunok Ázsiában maradt részei viszont Tongwancheng városában alakítottak ki fővárost időszámításunk szerint 419-ben. Országukat Daxia (Dahsziának) nevezték és ez az állam szintén az ötödik század táján létezett. A mai Kína területén, a nem kínai népek közül a hunok építették ki a legfejlettebb várost. A világon egyébként Tongwangcheng az egyetlen főváros, amely a hunokhoz fűződik, és még ma is megtalálható – legalábbis romokban. A település – amelynek a neve körülbelül azt jelenti, hogy „egyesüljön minden nemzet" – építésén állítólag százezer ember dolgozott.
Tongwancheng felépítése azoknak az embereknek az eltökéltségét bizonyítja, akik mindenáron fenn akartak maradni a sivatagban – magyarázta Hou Yongjian, a Shaanxi Normal University professzora. A város egyedi jellege elvitathatatlan a professzor szerint. A települést egyébként hosszas kutatás, többek között repülőgépes felmérés és távolsági érzékelők segítségével fedezték fel.
A magyarok a leszármazottak?
„Mint nemzetiség a hunok eltűntek. De sok hun túlélte az évezredek viharait. Számos tudós úgy tekinti, hogy a mai magyarok a hunok leszármazottai" – nyilatkozta a Xinhua hírügynökségnek Wang Shiping, a Sanhszi Történeti Múzeum szakértője. A Xinhua szerint ezt a véleményt számos magyar kutató is osztja (neveket a kínai hírügynökség nem említett).
A kínai tudósok hangsúlyozzák, hogy a hunok kultúrája számos országban hagyott nyomot maga után. Mongóliában, Oroszországban és Észak-Kína, vagyis Belső-Mongólia területén egy hangszer a hujia (hudzsia) őrzi a hunok emlékét, de Északnyugat-Kínában, az ujgurok is játszanak ilyen zenei instrumentumon.
Találtál valaha olyan zöldséget vagy gyümölcsöt, ami teljesen másra hasonlított? A BoredPanda listájában most olyan gyümölcsöket és zöldségeket találhatunk, amelyek igazán különleges alakot vettek fel.
Vannak itt testrészek, állatok, sőt még emberek is. Azok, amelyek emberekre hasonlítanak a legrémisztőbbek, hiszen mindannyiunknak hajlamunknak van arra, hogy emberi alakokat lássunk a dolgokban. A most következő képek igazán viccesek, ezért érdemes megnézni őket! Vajon lenne kedvünk megenni egy olyan répát, ami igazán hasonlít egy emberi lényre? Jó szórakozást kívánunk a fotókhoz!
Sokat beszélnek arról, hogy hogyan lehetne a balatoni szezont meghosszabbítani, hiszen a tó és környéke számtalan értéket rejt, amelyek nem csak – vagy főleg nem – nyáron mutatják meg igazi arcukat az ide látogatók előtt.
Az egyik ilyen kitörési pont a borászat, amely az elmúlt másfél évtizedben rengeteget fejlődött, és elindult a minőségi borok termelése irányába. Mégsem foglalta el még méltó helyét a magyar borkedvelők térképén, többek közt azért sem, mert néhány pincétől eltekintve nemigen ismerték az itt dolgozó borászokat. Ezt a helyzetet ismerte fel a SailingBooks.hu, a Balatoni Borkalauz kiadója, s éppen a szezon kezdetére jelentkezett új kötetével, amely rengeteg fotóval, térképpel és számos érdekes háttértörténettel mutatja be a Balaton-környéki borászatokat.
Anekdoták, történetek, borászok
A szerzők ügyeltek arra, hogy a bor azért divatos és piedesztálra emelt termék, mert a fogyasztók azonosulni tudnak a nedű előállítójával – a borásszal. Ezért igen komoly munkát fektettek be könyvükbe – minden borásszal illetve a pincék vezetőivel egyenként beszélgettek, s az interjúk alapján készült a kötet. Ez érződik a személyes hangvételen, amely az olvasó számára komoly nyereség: az anekdoták, történetek alapján könnyen választhat magának szimpatikus borászatot vagy borászt, akivel egy-két pohár mellett szívesen eltársalogna.
A kötet ugyanis útiköny, ám olyan útikönyv, amelynek mottójául ezt választották:
Minden pohár borban ott van a borász lelke.
Minden dűlő egy történetet rejt.
Minden szőlőtőke egy család sorsát hordozza…
Ennek a mottónak eleget téve a Balatoni Borkalauzból a szakmai adatokon kívül nagyon sok mindent megtudhatunk a borászokról, családjukról, hátterükről és életfelfogásukról is. A szerzők közel negyven balatoni borászatot és legjobb boraikat mutatják be, méghozzá útvonalakra felfűzve. A kötet akár útikönyvként is használható: ha egy esős nyári vagy egy szép őszi napon kedvünk támad egy jó borozgatásra valamelyik balatoni pince hűvösén, könnyen választhatunk kedvünkre való borászatot.
A szövegeket P. Nagy Ildikó és Náray Vilmos írta, a borászportrékat és a pincéket bemutató képeket Pórszász Áron és Mag Andrea készítette. A borokat Németh Richárd, a Wine Flow bloggere mutatja be, értően, a maga könnyen felismerhető stílusában. A kötet modern formavilága Takács Viktória értő munkáját dicséri.
Megpihenni, elmélkedni, elmélyülni a gondolatokban. Erre is szolgálnak a Mária-kertek, melyek a Mária Út zarándokainak pihenőhelyei, lelki és fizikai feltöltődésük állomásai.
2015. június 24-én az első Nógrád megyei Mária-kertet Béren adták át annak a regionális operatív programnak a keretében, melynek támogatásával a megyében összesen hat Mária-kertet hoznak létre. A Gödöllőtől a Mátraverebély-Szentkút-i Nemzteti Kegyhelyig vezető zarándokúton Béren kívül még Erdőkürtön, Nógrádsápon, Kozárdon, Sámsonházán és Vanyarcon alakítanak ki a zarándokok testi és lelki igényeinek kielégítésére szolgáló pihenőpontokat Nógrádban.
A Mária Út egy tematikus, spirituális-kulturális, európai léptékű gyalogos és kerékpáros turistaút-hálózat, amely hét országot összekötve Mariazelltől Csíksomlyóig, illetve Czestochowától Medugorjéig terjed. Magyarországi útvonalhálózatát a Mária Út Közhasznú Egyesület tagjai és önkéntesei tervezték meg és alakították ki. A béri Mária-kert átadásakor Szarvas Zoltánnal, a Mária Út önkéntes koordinátorával beszélgettünk.
- Mátraverebély-Szentkút fontos állomása a zarándokútnak – mondta Szarvas Zoltán. – Hívő testvéreinknek és az ezen az útvonalon túrázóknak nagy vonzerőt jelent a kegyhely, ahová egyre többen látogatnak el a Mária Úton Budapestről és környékéről is. A Gödöllőtől Mátraverebély-Szentkútig tartó szakasz a kiengesztelődés útvonala, s ennek fontos települése Bér. Itt találkozik a Mária Út sárga és kék turisztika jelzése, a krisztusi gondolattal feltöltődve innen folytathatják útjukat testvéreink a Nemzeti Kegyhelyig.
- Milyen „logika” mentén létesülnek a Mária-kertek?
- Ezek a helyszínek ki- és beszállási pontjai a Mária Útnak. Ha innen indul például egy csoport, akkor ide leginkább autóval vagy tömegközlekedéssel érkezhet. A Mária-kertben csatlakozhat az éppen ott tartózkodókhoz például közös imádságra, de itt tudnak fogyasztani az élelemből, felfrissülni, tájékozódni helyi információkról, lehetőségekről.
- E tekintetben milyennek látja a Béren átadott Mária-kertet?
- A zarándokút vonalán sok gyöngyszem-település terül el, és közéjük tartozik Bér is. Nagy örömünkre az itteni Mária-kert gyönyörű környezetben, lombos fák árnyékában egy olyan területen létesült, ahol játszótér, sütőhely, fedett pihenők szolgálják a megpihenni vágyó zarándokok feltöltődését, és akik Béren megcsodálhatják az európai ritkaságnak számító andezitoszlopokat, az egykori vadászkastélyt, a mai Andezit Fogadót és a környezetében lévő Nemzeti Emlékhelyet, vagy éppen az evangélikus templomot és paplakot és a tájházat. Ez a kert – a nemrégiben átadott szabadtéri színpaddal együtt – a helyieknek is kiváló lehetőséget nyújt a közösségformálásra, a falu rendezvényeinek lebonyolítására.
A Mária-kertekkel kapcsolatban Bodor Gergő, a Mária Út Egyesület projektvezetője érdeklődésünkre elmondta: az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé váltak a tematikus jellegű turisztikai attrakciók, ugyanis egy jól kiválasztott téma önmagában is képes a potenciális látogatók figyelmének felkeltésére. E célkitűzés szellemében a Mária-kertek a látogatók igényeit kielégítő szolgáltatásokkal kiegészítve jelentős regionális, nemzeti vagy akár nemzetközi vonzerővé is válhatnak.
Maczó László, Bér polgármestere is örömmel beszélt a most átadott közösségi térről. A faluvezető úgy fogalmazott: a település jövőbeli elképzeléseibe, turizmusfejlesztési terveibe szorosan beletartozik a Mária-kert kialakítása. Mint mondta: a picinyke falu legfrekventáltabb helyén lévő közösségi térről elindulva minden zarándok és turista könnyen, gyorsan megközelítheti a helyi szolgáltatókat, és egyszerűen eljut a település nevezetességeihez is.
Az interneten sztár lett Kama, a kismalac, akit a kamera is kísér vizes kalandjain: az állat ugyanis kiválóan szörfözik.
Ha ideje engedi Kai Holt, a malacka gazdája elviszi házi kedvencét a Sandy Beachre, ahol deszkára pattannak és szelik a hullámokat. A video tanúsága szerint Kama jól úszik, imádja a tengert, s ha lecsúszik a deszkáról, akkor sem esik pánikba. Szörfbajnok ugyan aligha lesz belőle, sztárcsinálónak azonban kiváló a produkció. Hangulatos video következik:
{youtube width="570" height="428"}HgQPyU3J0P0{/youtube}
A másodfokon eljáró fővárosi törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva aKishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének.
A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.
A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.
A nyertes nem indulhatott volna a pályázaton
A szerdai másodfokú tárgyalást követően a részítélet ismertetésekor a bíró közölte: jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen egy olyan szerződés, amelynél az egyik szerződő fél, a nyertes pályázó nem felelt meg a jogszabályban előírt pályázati feltételeknek, azaz nem indulhatott volna a pályázaton.
A fővárosi törvényszék megállapította: a másodrendű alperes, a Mezővidék Bt. nem felelt meg a kormányrendeletnek, amely előírja, kik pályázhatnak a haszonbérleti jogra. A jogszabály szerint a benyújtást megelőző adóévben a pályázó bevétele több mint felének mezőgazdasági tevékenységből kell származnia, ha nem rendelkezik lezárt adóévvel akkor – egyebek mellett – főtevékenységének kell mezőgazdaságinak lennie. Mindennek a másodrendű alperes nem felelt meg – közölte a bíró. Az eljáró bíró megjegyezte: ha egy magáncég által kiírt pályázatról volna szó, akkor is "nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközne", hogy egy olyan pályázó nyer, amely nem is indulhatott volna.
A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.
A szaktárca a Kúriához fordul
Kishantos ügyében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Kúriához fordul. A szaktárca emlékeztetett arra, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. és az állam között 2007 óta számos per volt és van folyamatban. A 452 hektárnyi állami terület használatával, valamint a kft. és az állam közötti szerződésekkel kapcsolatos perek kivétel nélkül az állam számára kedvező ítélettel zárultak.
Felidézték: a kft. bérleti szerződése 2013-ban lejárt, a 452 hektár állami tulajdonú földet nyilvános haszonbérleti pályázaton hasznosította a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Míg korábban egy kft. bérelte ezt a területet, a Földet a Gazdáknak Program eredményeként most kilenc új bérlő nyerte el a gazdálkodás lehetőségét.
Az FM szerint a Kishantosi Kft. részéről képtelenek voltak elfogadni azt a tényt, hogy nem ők, hanem hét helyben lakó családi gazda, egy helyi agrárvállalkozás és egy szakiskola nyerte el az állami földek bérleti jogát.
A kft. jogellenes magatartása okán indult birtokperek mindegyike az állam számára kedvező ítélettel zárult - közölte a minisztérium.
Emlékeztettek arra is, hogy a legkisebb birtoktest bérleti jogát elnyerő Mező Vidéke Bt. haszonbérleti szerződését a kft. megtámadta. A 27 hektárt elnyerő családi vállalkozás szerződésének érvényességét vitató elsőfokú bírósági eljárás mind a bt., mind az állam számára kedvező ítélettel zárult.
Szerdán azonban az első fokú ítélettel szögesen ellentétes másodfokú ítélet született, vagyis a kilenc új bérlő közül egy birtoktest vonatkozásában teljesen ellentétes tartalmú ítélet született első és másodfokon. A minisztérium szerint ez indokolja, hogy a végső döntést a Kúriától kérjék.
Egyben a közlemény leszögezi: sem a Fővárosi Törvényszék szerdai ítélete, sem egy esetleges kúrai ítélet nem érinti aKishantosi Kft. 2013-ban lejárt földhasználati szerződését.
MTI
1994. június 17-én Párizsban elfogadták a sivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.
Erre emlékezve az ENSZ-közgyűlés 1994 decemberében úgy határozott, hogy június 17-én világnap megtartásával is fel kell hívni a figyelmet a sivatagosodás és a szárazság súlyos következményeire. A kampány célja, hogy tudatosítsa felelősségünket a szárazföld pusztulásában, és felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság világméretű hatásaira. A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeket a területeket súlyosan fenyegeti a csapadékviszonyok megváltozása (a globális éghajlatváltozás következménye) és a növényzet kiirtása (az emberi tevékenység felelőtlensége). Ha valahol elpusztítja az ember a növényzetet, akkor ott a szél és a víz könnyen elhordja a termőtalajt, és növényzet hiányában a terület akár el is sivatagosodhat.
A talajvíz szintje 3-5 métert csökkent
Hivatalos ENSZ-becslések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több mint egymilliárd ember életét veszélyezteti, és ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti. Dél-Európában több mint 300 ezer négyzetkilométer területet fenyeget közvetlenül az elsivatagosodás. Pusztít a tűz is: évente 600–800 ezer hektár – Korzika szigetével megegyező nagyságú – mediterrán erdő ég el. Az ENSZ-egyezmény hazánk egész területét aszállyal sújtott térségnek tekinti. A Duna–Tisza közi Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) a félsivatagos övezetbe sorolta. Az utóbbi évtizedek aszályos időjárása okán a talajvíz szintje 3–5 métert is csökkent, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. A XX. század elején a Duna–Tisza közén még mintegy 600 természetes tó volt, mára csak a nevük emlékeztet a hajdani vadvízországra és élővilágára.
"A termőföld a jövő záloga, tegyük klímaállóvá!"
Az ENSZ keretein belül külön szerv, a UNCCD (United Nations Convention to Combat Desertification – Egyesült Nemzetek Egyezménye az Elsivatagosodás Elleni Küzdelemről) foglalkozik globális szinten az elsivatagosodás problémájával, ez a szervezet a felelős a világnap megtartásáért is. Minden évben új téma, az idén "A termőföld a jövő záloga, tegyük klímaállóvá!" szlogennel szervezik az eseményeket - írja az MTVA.
Czeglédi Zsolt ez alkalomból megrendítő fotókat készített a Debrecen közelében található Fancsika II. víztározó kiszáradt medréről.
Mindig nagyot dobban a szívünk, ha egy bébi állatot bajban látunk. Egyszer ezt a kis bárányt is mocsok borította, de változtak az idők.
Az újszülött bárány - akit később Grace-nek neveztek el - hajnali három órakor jelent meg egy farm bejárata előtt. Megmentői úgy becsülték, mindössze pár órával korábban születhetett egy állatszállító járműben, vagy egy másik közeli farmon. Az édes jószágon még ott lógott a köldökzsinór. Túlélési esélyei szinte egyenlők voltak a nullával.
Grace azonban harcosnak bizonyult. Edgar - a gazda - mindent megtett, hogy életben maradjon a bárány.
"A legzordabb világba született, ürülékben fürdött, fagypont közeli volt a hőmérséklet, de ő élni akart" - írta Edgar a hivatalos Facebook-oldalán.
A gazda egyébként gyakran fogad be állatokat, de ilyen fiatal jószággal még nem volt dolga. Mindenesetre biztosan megszerette, hisz napról napra posztol róla képe a közösségi oldalon.
Az Yle finn közszolgálati műsorszóró szerint a kormány célja, hogy a következő évtizedekben az ország leálljon a szénhasználattal és felére csökkentse az importolaj-fogyasztását, ezért a finn kormány alternatív megoldásokat keres az energiaszükséglet kielégítésére.
A Fortum energiavállalat már hozzá is látott egy, lótrágya és faalapú szemét vegyítésével kifejlesztett bio-tüzelőanyag teszteléséhez. A vállalat szerint három ló éves "termelése" elegendő lenne egy családi otthon egész éves fűtéséhez. A Finnországban élő nagyjából 77 ezer ló tehát több mint 20 ezer otthon ellátásához lenne elegendő.
Az Yle szerint a lótrágya megújuló energiaforrásként való használata az istállók számára is könnyebbséget jelentene, hiszen egyre nagyobb problémát jelent számukra az állatok ürülékének kezelése.
A bélsár megtermékenyítő közegként való használata ugyanis tilos az olyan földeken, amelyek vízi utakkal vannak összeköttetésben, és a gazdák nemsokára a szeméttelepekre sem szállíthatják el lovaik ürülékét.
2016-tól tilos lesz szerves hulladékot kihelyezni a finnországi szeméttelepeken - emlékeztetett a BBC News.
MTI
A Tiszára még várni kell, de a Maroson már megindult a tiszavirágzás. Akik értenek hozzá, azt mondják, hogy még csak most jön a java!
Tízezres tömegben rajzik a tiszavirág (Palingenia longicauda) a Maros-torkolatnál - írja a delmagyar.hu, miközben a Tiszán a napokban esténként még csak néhányat láttak a csónakázók, kajakozók. Ugyanez a helyzet a folyón északabbra is. Vajon miért?
Albert András természetvédelmi őr azt mondta, a Maros hőmérséklete két és fél fokkal magasabb, mint a Tiszáé, ez lehet a magyarázat. A Maroson látott rajzás sem nagy még: az igazi virágzás milliós tömeget jelent. Ehhez a jelek szerint még néhány napot várni kell.
Ha nem akar kimenni a melegbe, hogy megnézze őket, megpróbáltuk minél közelebb hozni az állatokat.
{youtube width="570" height="428"}5nMBvm4LJM8{/youtube}
A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű, látványosan rajzó kérésze. Életmenetét mintegy három éves lárva stádium, és mindössze néhány órás imágó (kifejlett rovar) állapot jellemzi - mondta el nekünk Albert András, természetvédelmi őrkerület-vezető a csónakban. - A figyelemre méltóan szinkronizált rajzás során a lárvák szárnyas alakká alakulnak. A kibújás, illetve a szinkronizáció működése, a kiváltó ingerek nagyrészt ma is ismeretlenek. Éppen ezért a pontos időpontja sem jelezhető előre.
- A tiszavirág valaha elterjedtebb volt, de az utóbbi évtizedekben egész Európában csak a Tiszában és mellékvizeiben található meg. A fogyatkozás fő okaiként a folyószabályozásokat és a szennyezéseket szokták megjelölni. Egészen újkeletű, érdekes és természetvédelmi szempontból örvendetes fejlemény, hogy az elmúlt napokban a Rábán is megfigyeltek kisebb rajzást - mondta el Albert András.
