Vega vagy és azt hitted, a banán vagy a füge tökéletes étel a számodra? Gondold újra! Még ezekben az egyszerű gyümölcsökben is lehet állati eredetű anyag!
Ma már semmi nem az, aminek látszik!
A gyümölcstől a gabonapelyhen keresztül a sörig, számos ételről gondoljuk, hogy a vegetáriánusok is bátran ehetik-ihatják őket. Ám, ha alaposan megnézzük a címkéket (és ráadásként a sorok között is megtanulunk olvasni), felfedezhetjük, hogy állati eredetű termék szinte mindenben van.
A kárminvörös nevű élelmiszerszínezéket például apró, vörös bogarakból készítik, míg a banán permetezéséhez használt növényvédőszer kagylót tartalmazhat.
Parmezán: az autentikus parmezán, amely a Parmigiano Reggiano név viselésére jogosult, szarvasmarhák oltógyomrának egy darabkájából kivont oltóenzimmel készül. A Pecorino Romano, a Grana Padano és a Gorgonzola sajtok is tartalmaznak állati oltóenzimet. Bár a sajtot a vegánok eleve nem fogyasztják a lakto-vegetáriánusoknak is meg kell gondolniuk, belefér-e az étrendjükbe az oltógyomor-kivonat.
Füge: a füge természetesen nem állati eredetű élelmiszer, de a gyümölcsben lehetnek elpusztult rovarok maradványai. Előfordulhat ugyanis, hogy a fügedarázs bent ragad a fügében, és elpusztul. Egy enzim azonban lebontja a tetemet, így az az érett füge belsejében már nem látható.
Joghurt: bár a joghurt tejtermékként eleve nem vegán, a tejterméket fogyasztó vegetáriánusok is meg kell hogy gondolják a fogyasztását, tekintve, hogy a krémesebb verziókban állati csontokból, bőrből és kötőszövetekből kivont zselatin lehet.
Banán: csak a bio banán felel meg a vegán életmód követelményeinek, mivel kiderült a legtöbb nem bio terményt olyan növényvédő szerrel permetezik, amelyik rákok páncéljából kivont anyagokat tartalmaz.
Sör: Néhány sör, köztük a világhírű ír barna sör, a Guinness szűréséhez halenyvet használnak.
Piros édességek: a kárminvörös ételszínezéket a bíbortetűből vonják ki.
Worcestershire-szósz: a mártás jellegzetes ízét adó anyag szardellakivonatot tartalmaz.
Narancslé: egyes márkákat omega-3 zsírsavakkal dúsítanak, amelynek forrása halolaj is lehet.
Gabonapelyhek: szintén zselatin lehet bennük, amelyet állati bőrből, csontból és kötőszövetekből vonnak ki.
Kész tortalapok és pitealapok: növényi zsírok helyett gyakran egyszerűen az olcsóbb sertészsírral készülnek.
Mályvacukor és gumicukrok: ruganyos állagukat szintén a legtöbbször az állati eredetű zselatinnak köszönhetik.
Pesto: ha nincs az üvegén világosan jelezve, hogy vegán termékről van szó, akkor lehet benne állati oltógyomor-kivonatot tartalmazó Pecorino vagy Grana padano sajt.
Már nem a hagyományos magyar ételek a legkeresettebbek az interneten. Több mint tízezer recept közül a palacsintára és a muffinra kíváncsiak a legtöbben, de vannak igazi meglepetések is a listán.
A palacsinta, a muffin és a kókuszgolyó a legkeresettebb receptek a hazai interneten. Ez derül ki abból a felmérésből, amit a Receptneked.hu készített el több mint tízezer receptkeresés alapján.
A vizsgálatból kiderül, hogy a magyarok elsősorban süteményreceptekre keresnek az interneten, míg a húsok vagy levesek iránt lényegesen kisebb az érdeklődés.
A vezető hármas mellett még népszerű sütemény az almás pite, a tiramisu és a kakaós csiga is.
Nem is utáljuk a tökfőzeléket
Bár a tökfőzelék gyerekkorban igazi közutálatnak örvend, úgy tűnik, felnőtt korra sokan megkedvelik, ugyanis a tökfőzelék a legkeresettebb főzelékrecept a neten, amit némileg leszakadva a krumplifőzelék és a borsófőzelék követ.
Míg a főzelékeknél a tökfőzelék vezet, addig a levesek körében egyértelműen a paradicsomleves a legkeresettebb recept, amit a tárkonyos raguleves és a zellerkrémleves követ. A hagyományosabb babgulyás és lencseleves csak a lista negyedik és ötödik helyére fért fel.
A rakott krumpli örök
A főételek közül a hagyományosabb ételekre van a legnagyobb érdeklődés. A lista élén a csirkemell receptek állnak, amelyet a rakott krumpli és a brassói aprópecsenye receptje követ.
Az egytálételeknél már a hagyomány mellett az új szokások is jelen vannak. A listát a túrógombóc vezeti, amit a chilis bab és a mákos guba követ.
Furcsaságok a listán
A listából jól látszik, hogy az édes ételek a legkeresettebbek, de a chilis bab mellett más furcsaság is akad. A torták közül például a sajttorta és a répatorta a legkeresettebb, de nagy az érdeklődés például az avokádókrém készítése iránt is, ami szintén nem nevezhető hagyományos magyar ételnek.
A módszertan
A vizsgálatba 11 218 receptkeresést vontunk be, majd a Google segítségével megvizsgáltuk, hogy az egyes receptekre mennyi az átlagos havi keresések száma. Ez alapján rajzolódott ki a legkeresettebb ételreceptek listája.
Az erdélyi Hargita megyében található Csíkszentlélek egyik falujában, Hosszúaszón mindössze egy ember lakik: Kánya Flórián.
Kánya Flórián egy közel 100 éves házban lakik, és teljes mértékben elégedett az életkörülményekkel, hisz csend és nyugalom veszi körül. Hosszúaszón egykor sokkal többen éltek, a település 1974-ben néptelenedett el a szocialista területrendezés következtében.
Lakói Mindszentre, Szentlélekre költöztek, házaikat pedig csíkszeredaiak vásárolták fel és hétvégi házakká alakították. Borvízforrásai, enyhe éghajlata a környék kedvelt pihenőhelyévé teszi. 1910-ben 116 lakosa volt, mára viszont egy állandója lakója van. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Borvizes források
Hosszúaszó egykori lakói a múltban főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, de a település borvizes forrásáról is híres volt. Az 1900-as évek elején szekérrel szállították Bécsbe a helyben palackozott ásványvizet. Pál Péter, Csíkszentlélek polgármestere minden erejével azért küzd, hogy a nagy múltú település ne vesszen a múlt homályába, igaz, ő sem ott él.
“2010-ben felújítottuk a templomot, hisz a vallással kezdődik minden. Ezután a villamosítás következett, ami mintegy 500 ezer lejbe került. Most pedig az útfelújítás van napirenden” – számolt be a Digi24 hírtelevíziónak a községvezető. Hozzátette: az egyetlen reményt a falu számára a turizmus fellendítése jelenti.
Sokszor elég nagymamáink vagy dédnagymamáink egy-egy, elsőre kicsit talán furcsának tűnő szokását felidéznünk, hogy ráébredjünk: működhetnének a dolgok sokkal egyszerűbben is.
Például a szépségápolásban. A mai kor embere viszont időnként szereti túlbonyolítani adolgokat, és olykor gondolkodás nélkül az üzletbe szaladni, megvásárolni a a reklámok diktálta legjobb bőrápolót, fiatalító és ráncralanító krémet. Michael Pollan, a Food rules (Étkezési szabályok) című könyv szerzője azt javasolja, hogy "ne együnk olyan élelmiszert, amit nagymamánk, dédnagymamánk nem tudna elsőre megnevezni.”
Ez egyébként elgondolkodtató szabály az élet minden területére. De nézzük, mi is a lényeg?
1. Csak amit a dédi is felismer…
Régen ismert tény, hogy az ,amit megeszünk, hatással van a szervezetünkre, és a szervezet kültakaróján, a bőrön is "megjelenik". Dr. Jessica Wu, a Feed Your Faces (Az arc tápláléka) szerzője így nyilatkozott a Forbes magazinnak: "Azt szoktam mondani a betegeimnek, hogy amit esznek, az ugyanolyan fontos a szépségük ápolásában, mint az általuk használt szépségápoló szerek, hiszen az élelmiszerben vitaminok, ásványi anyagok és aminosavak vannak, amelyből a szervezet létrehozza az egészséges bőrt. Ha valaki diétázik, vagy egyszerűen csak hiányosan táplálkozik, a bőr nem lesz olyan erős és rugalmas, mint amilyen lehetne, és ez bizony meglátszódhat rajta. Például, ha nem eszik elég fehérjét, akkor megfosztja a bőrt az aminosavaktól, és a bőr rugalmasságáért felelős kollagént sem tudja így felépíteni.
2. A fejfedő avagy a kalap szerepe
Ha a tűző napon viselünk valamilyen széles karimájú kalapot, megóvjuk magunkat a napszúrástól sőt a leégéstől is, kevesebb naptejre lesz így szükségünk.
3. Kesztyű
Sokan nem vagyunk megbarátkozva vele, de igenis szükség van arra, hogy megvédjük a kezeinket a mindennapi kerti, konyhai igénybevételtől. A kesztyű ilyen védőalkalmatosság.
4. A nagyi csavarói
Manapság a hajápolásban is megjelent a modern elektronika, ami persze nem kis terheléssel jár (mind a hajnak, mind pedig közvetve, a környezetnek) és persze drága is. Talán valahol még megtalálható a nagyi hajcsavaró készlete, használjuk bátran. Nem igényel áramot, hatása viszont vitathatatlan.
5. A szemek ápolása
A nagyi valószínűleg nem költött rettenetes összeget egy kisüveg csoda bájitalra, hogy enyhítse a szeme alatti fekete karikákat és duzzanatokat. Valószínűleg inkább kiment a konyhába, és kipróbálta az egyik ősrégi módszert, amit még ő is egy eggyel (kettővel, többel) régebbi korosztálytól tanult. Nyers krumpli, uborka, lehűtött nedves tea filter, mint borogatás - mind-mind alternatíva lehet.
6. Szemöldök
A nagyi vagy a dédi kevesebbet szenvedett a szemöldök kiszedésével (ami egyébként is károsítja a szőrtüszőket). Az egyszerűség kedvéért úgy hagyták, ahogy a természet teremtette, de ha mégis rávetemedtek, csak módjával vacakoltak vele.
7. A természet ereje
Ahogy már évezredek óta minden nő, nagymamáink is kihasználták a természet erejét. Gyógynövények, kerti haszonnövények vagy egyszerűen virágok az udvarban. Ezek szinte maguktól megszépítették őket.
Bónusz
A legvégére néhány grátisz jó tanács a nagymamától: sok séta a friss levegőn, sok folyadék, húzd ki magad, és az Isten szerelmére, mosolyogj.
Mohos Zsófia, az Ilyen gyönyörű fotókat még nem láttunk a magányról című sorozat készítője most elragadó képeken mutatja be, milyen az, amikor Zsuzsika néni besegít a fiának a munkába. Az idős asszony még elbír egy egész birkanyájjal.
"Hajnal volt, a bárányok már ismerték a keskeny utat az erdőn át a legelőre. Összetömörülve, egymást taposva törekedtek előre, hangos bégetéssel. Aztán megláttuk a fényt, a tisztás fényét. És mind csendben, szépen sorban kezdtünk menetelni. Az Ég felé." (Towards Heaven)
Csanytelek a zöldségek mellett húst is termelne közmunkában, amivel hatékonyan csökkentené az éhezést a munkanélküliségtől sújtott településen.
De nem teheti, mert az állam sem a földbérlést, sem a vásárlást nem engedi az önkormányzatnak - írja a delmagyar.hu.
Már kiültetésre vár a fűszerpaprika Csanyteleken, a közmunkások eddig 70 ezer palántát készítettek elő. A településen 30-an dolgoznak a Start-munkaprogramban, idényzöldségeket, fűszerpaprikát termelnek alig pár hektárnyi önkormányzati területen.
A közfoglalkoztatottak a bér mellé a megtermelt zöldségfélékből is kapnak,
amire nagy szükség van a munkanélküliséggel küzdő Csongrád megyei településen.
A közmunkás farmerkedés 2012-ben indult Csanyteleken. Akkor megírtuk, az adófizetőket ingerlő utcasöprés helyett csatornajavítást és mezőgazdasági munkát is kínál Csanytelek önkormányzata. Forgó Henrik, a település polgármestere azt mondja, húst is adnának a zöldségek mellé, ha lenne földjük, legelőjük.
– 7,2 hektárunk van, úgy működik a rendszer, hogy a megtermelt zöldségek legnagyobb részét a közmunkások kapják meg. A friss alapanyagokból jut az önkormányzati konyhára, valamint a rászorulóknak is.
47 ezer forintból nem lehet megélni – magyarázta a polgármester.
Forgó Henrik arról is beszélt, hogy bővítenék a rendszert, csak épp az állam nem engedi.
A megyei kormányhivatal munkaügyi kirendeltsége 2014 szeptemberében még arról tájékoztatta a Start-munkaprogramban részt vevő önkormányzatokat, hogy ha nincs elég földjük, bérelhetnek.
Ez a lehetőség 2015 januárjára megszűnt. A településvezetőknek a belügyminisztériumra hivatkozva azt írták, az önkormányzatok „új haszonbérleti szerződést pedig nem köthetnek. A 2013. december 31-éig megkötött – ingyenes – haszonkölcsön-szerződések legkésőbb 2014. december 31-éig maradnak hatályban, új haszonkölcsön-szerződést szintén nem lehet kötni."
– Egy hektárt kaptunk a földalaptól, amit a levél szerint idén már nem ültethetnénk be.
Zavarjon el róla az állam: két éve megtrágyáztuk, hogy ne csak tornázzanak, hanem termelni is tudjanak rajta a közmunkások, ezért az idén is használni fogjuk! A munkanélküliség megoldását az önkormányzatokra bízták, de nem engedik, hogy azt csináljuk, amihez értünk, aminek értelme van. Polgármesterként soha nem akartam a legnagyobb foglalkoztató lenni a faluban, de ezt hozta az élet, 126 fő regisztrált munkanélkülink van. A problémákat jól mutatja, hogy
20 hektár szántót, 40 hektár legelőt kértünk állattartáshoz, nem kaptunk.
A terület persze nem maradt „parlagon", mások ügyesebben pályáztak – folytatta Forgó Henrik.
A polgármester elkeseredett, mert látja, hogy az embereknek télen nagy gondot jelent már az étkezés is. A közétkeztetést végző önkormányzati kft. hétfőnként kenyérből a szokásosnak dupláját kénytelen rendelni. A gyerekek jó része ugyanis hétvégenként éhezik otthon.
– Vághatnánk sertést, marhát, így hús is jutna a babgulyásba.
Érthetetlen az állam álláspontja, amivel korlátozza a lehetőségeinket – magyarázta Csanytelek első embere. Hangsúlyozta, az élelmiszertermeléssel, a zöldségek kiosztásával többet érnek el, mint a csak rövid távú előnyökkel bíró rezsicsökkentéssel, hiszen a technikai berendezések amortizációja nem áll meg párthatározatra.
A szerző felvételei.
