Az új-zélandi Brian Cox elbűvölően gyönyörű építményén négy éven keresztül dolgozott.

Az úriember gondosan válogatta ki a fákat, melyekből végül megalkotta a templomot. Nem véletlen, hogy ilyen jól sikerült, hiszen ő a tulajdonosa egy neves kertészeti cégnek, így volt miből merítenie. 

Cox azért kezdett bele a projektbe, mert munkája miatt rengeteget utazik és a világ számos pontján találkozott hasonló egyházakkal.

"Egy nap kimentem a hátsó kertbe és azt gondoltam, ez a hely igényel egy templomot. 2011 áprilisában megtisztítottuk a területet, mostanra pedig sikerült megvalósítani tervemet" - nyilatkozott.

Nem semmi!

{youtube width="570" height="321"}p_U80p5-o4s{/youtube}

A magyar bendőbe kerülő élelmiszer 22 százaléka nem magyar - ez derül ki egy friss kutatás eredményeiből.

A boltokban kapható sonkáknak csak a fele magyar, a joghurtoknál még kisebb a magyar termékek aránya - írja a hvg.hu. Tízből egy tojás külföldről jön, de a friss tej és baromfi szinte kizárólag itthoni előállítású. A külföldi boltokban 75, a magyarokban 85 százalék a magyar termékek aránya.

A boltláncok - legyen az külföldi tulajdonú vagy magyar - szeretik reklámozni, hogy milyen sok magyar terméket árulnak. A mostani dinnyeszezonban például a Lidl jelezte, hogy kizárólag magyar dinnyét árusít, de a többiek is hangsúlyozzák sok-sok termék esetében, hogy magyar. Olyan kutatás azonban ritkán jelentik meg, amely megmutatja, hogy a boltláncokban összességében és termékkategóriánként pontosan mekkora a magyar termékek aránya.

Most azonban pontosan egy erről szóló kutatást közölt az Élelmiszervizsgálati Közlemények friss, júliusi száma - írja a szaklappal együttműködő Mindenár.hu, lakossági árvizsgáló és akciós figyelő portál.

A Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi karának kutatói a cikk szerint arra jutottak, hogy nőtt a magyar termékek aránya a kínálatban: míg 2010-ben 75,5 százalékos volt a magyar élelmiszerek részesedése, 2014-ben már meghaladta a 78 százalékot, vagyis valamelyest javult a helyzet. (A magyar termék alatt hazai gyártású, vagyis magyarországi előállítású terméket kell érteni.) Az összkép javulást mutat, a részletes eredmények azonban felemás képet festenek. A külföldi boltláncokban 75 százalékos volt a magyar élelmiszerek aránya, a magyar boltláncokban pedig 85 százalékot mértek.

Beszédes eredmény született a különböző termékkategóriákban is. A legjobban a friss tejek és a baromfi szerepelt ebben az összevetésben, a lekvároknál, sonkáknál, joghurtoknál azonban nagyon rossz mutatókat értek el a magyar termékek:

• friss (tálcás) baromfi 99,6 százalék
• friss tej 98,6 százalék
• tojás 92,5 százalék
• sonkáknál rosszul szerepeltek, mindössze 51,1 százalékuk volt magyar, ráadásul a külföldi láncokban az arányuk még alacsonyabb, 44,5 százalékot tett ki
• a feldolgozott tejtermékeknél szintén kiábrándító eredmény született a magyar termékek szempontjából, amelyek a teljes kínálat kevesebb, mint felét adták
• joghurtoknál 42,1 százalékos volt a magyar arány, a nemzetközi boltláncokban pedig mindössze 33 százalékos volt az arányuk.

A kínai Csengtuban alapított oviban különös figyelemmel vannak a veszélyeztett faj bébijeire.

A legfrissebb becslések szerint már kétezernél is kevesebb panda él a Földünkön, így muszáj kiváltkép gondozni őket. Ebben az ázsiai "óvodában" speciális eszközök sokaságával nevelik a kicsiket, eredményesen. A kezdeményezés egyedülálló, de tényleg nagyon értékes, ha még unokáink is ismerni szeretnék az állatfajt.

Minden pandakölyök igazi csoda, hisz a nőstény egy évben mindössze két kicsit tud megszülni.

Ray Bartkus amerikai művész olyat alkotott a litvániai Marijampolė falujában, amit korábban soha senki.

A tehetséges alkotó szándékosan fejjel lefelé festett egy ház falára, hogy a hattyúk, úszók és evezők tükröződjenek a települést átszelő Sesupe folyó vizén.

Bár úgy tűnik, a kép digitálisan manipulált, Bartkus tényleg megvalósította az elméletben lehetetlen küldetést.

A végeredmény

A felvétel alapján két tűzoltó hat kiskacsa életét mentette meg a szlovákiai Besztercebányán.

Egy forgalmas útdszakaszon szedték ki őket a csatornából, miközben a mamájuk elkeseredetten hápogott körülöttük. A Facebookon pár nap leforgása alatt több mint 20 millióan nézték meg a felvételt.

Kudich Zsolt magyar természetfotós képét nevezte meg 2015 legjobb természetfotójának a világ egyik legnagyobb természettudományi múzeuma, a California Academy of Sciences által szervezett Big Picture elnevezésű pályázat zsűrije.

A neves tudományos intézmény fotópályázatára 69 országból több mint hatezer képet neveztek. A díjazott felvételek bolygónk gazdag és változatos élővilágát mutatják be, arra inspirálva mindannyiunkat, hogy óvjuk a Földet és törekedjünk környezetünk fenntarthatóságára - olvasható az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben.

A budapesti fotográfus Repülő kócsagok című nagydíjas képe Magyarországon, a gemenci ártéri erdőben készült és egy csapat nagy kócsagot ábrázol. A nemzetközi szakértőkből álló zsűri elnöke, Suzi Eszterhas méltatásában elmondta, hogy a magyar fotográfus alkotása "olyan, mint egy festmény, hangulatos, elegáns, egyszerűen gyönyörű".

A nagydíjon kívül további hat kategóriában osztott ki díjakat a zsűri és külön elismerést kaptak a legjobb ifjú fotósok. A zsűri tagja volt Art Wolfe, a világ egyik legismertebb természetfotósa, Sophie Stafford, a BBC Wildlife nemzetközi képszerkesztője és Kathy Moran, a National Geographic természetfotósa is.

Kudich Zsolt díjnyertes képe a Zsirmon Rékával közösen készített, Duna menti nemzeti parkokat bemutató fotósorozat része. A projektben nyolc európai ország nemzeti parkjainak szakmai segítségével dokumentálják a Duna megmaradt utolsó természetes ártereinek, folyószakaszainak és folyó menti területeinek természeti értékeit.

A második alkalommal megrendezett, tízezer dollár (2,85 millió forint) összdíjazású Big Picture természetfotó-pályázat legsikeresebb képeiből július 31-én nyílik kiállítás a San Franciscó-i székhelyű intézményben.

A nagydíjas felvételt egyebek közt a www.kudich.hu internetes oldalon nézhetik meg az érdeklődők.

Szeptemberben folytatódik a földművelésügyi miniszter által meghirdetett helyi termék éve idén áprilisban elindított programsorozat, amely egészen 2016 márciusáig tart.

A Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint a szaktárca a vásárlói tudatosság növelése érdekében szervezi az egész éves szakmai fórumsorozatot, ahol a kistermelők is bővíthetik szakmai ismereteiket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és a Nemzeti Művelődési Intézettel közös szervezésben az FM eddig Szegeden, Sümegen, Szobon, Hatvanban, Baján, Nagypáliban és Soponyán tartott fórumot.

A programokon résztvevő gazdálkodók, őstermelők, kistermelők, mikro- és kisvállalkozók, civil szervezetek és önkormányzati képviselők konkrét információkat tudhattak meg a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről, az élelmiszerek jelölésével kapcsolatos szabályokról, a helyi termelői piac nyitásának feltételeiről és a védjegyek jelentőségéről, valamint az adózással kapcsolatos tudnivalókról.

Az ősszel folytatódó programsorozat keretében Budapesten az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon konferenciát tartanak majd a helyi termékek népszerűsítéséről.

Hamarosan belekóstolhatunk a valódi apátsági sörök világába. Augusztus 5-én dobják piacra a zirci apátságban készített kézműves sört, felelevenítve ezzel a ciszterci rend régi hagyományát.

Dékány Á. Sixtus,a Zirci Ciszterci Apátság főapátja májusban az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a zirci apátság pincéjében kialakított sörfőző júliustól kínál majd házi készítésű sört, ám az apátság weboldalának jelenleg olvasható „kedvcsinálója” 2015. augusztus 5-re ígéri az indulást.

Háromféle sört állítanak majd elő. A Zirci apátsági sör nevet viselő palackozott ital kóstolására, vásárlására helyben is lesz lehetőség, de Budapesten, Pest és Veszprém megyében, a Balaton régióban és több hazai nagyvárosban is megtalálható lesz a kézműves termék, melynek receptjét hazai szakemberek állították össze.

A zirci arborétumban található tavat Seres-tó néven szokták emlegetni, a mellette álló házat pedig sörháznak nevezik a helyiek, ami a sörfőzés hagyományaira utal. A ciszterciek rendjéből kiváló trappisták eredetileg a böjt idejére kezdtek el sört főzni maguknak, a folyadékbevitel ugyanis még ebben az időszakban is megengedett volt, és az energiában gazdag ital elviselhetővé tette számukra a húsvétot megelőző hetek koplalását. Bár a francia forradalom idején lerombolták kolostoraikat, az ősi receptek megmenekültek és ezek alapján újraindulhatott a sörfőzés.

A Zirci Apátsági Manufaktúra a Zirci Ciszterci Apátság gazdasági tevékenységi körébe tartozó szervezet. Az apátság minden gazdasági tevékenysége, így a sörfőzde bevétele is az apátság üzemeltetésébe tartozó iskolák működését támogatja.

Különleges, a hazai vizekben ritkán előforduló, de ilyen helyen még sohasem látott élőlények: édesvízi medúzák felbukkanása tartja lázban a Sükösdi tőzegtó-rendszer egyikének hasznosítóit és az oda járó vendégeket.

Kiss Ferenc tógazda elmondta: legnagyobb meglepetésükre egy horgász vette észre, majd fotózta le telefonjával a szokatlan élőlények egyik példányát az összesen 10 hektárra tehető, 4 tóból álló vízrendszer egyik 2,5-3 hektáros területű tavában.

Mindenki hitetlenkedett

Az esetet először hitetlenkedve fogadó tógazda szerint ezt követően hétfőn minden egyéb tevékenységet félretéve bejárták csónakkal a tó minden zegét-zugát és több helyen is nagyobb számban látták a felszín közelében úszó medúzákat. 

A tógazda jelezte: bár senki nem tudja, a medúzák (Craspedacusta sowerbyi) hogyan kerülhettek oda, minden bizonnyal már hosszabb ideje élnek - sőt, tekintettel arra, hogy hétfőn helyenként egyszerre 15-20 egyedet is láttak belőlük - valószínűleg szaporodnak is a medúzák a tóban. Mivel a víz a rendszer többi tavával is összeköttetésben áll, feltehetőleg a többiben is élnek – tette hozzá.

Zavaros vízben is megélnek

Felidézte: fantasztikus, felemelő élmény volt megpillantani a különleges, körülbelül 2 centiméter átmérőjű, áttetsző, hópehelyhez hasonló formájú, lüktető mozgásukkal az ilyenkor mindössze 10 centiméter mélységig áttetsző vízben lassan mozgó élőlényeket. Úgy vélte: bár úgy tudja, eddig példa nélkül áll, hogy Magyarországon ilyen zavaros vízben előfordultak, ám elképzelhetőnek tartja, hogy a medret meleg időben is hűtő tőzegréteg miatt jól érzik itt magukat.

Bár a víz nem áttetsző, ám minősége biztosan megfelelhet a medúzáknak, mert a korábban oda telepített, erre közismerten rendkívül igényes tokhalak is szépen fejlődnek a viszonylag sekély, átlagosan 2-2,2 méter mélységű, évtizedekkel ezelőtt tőzegkitermelés után hátramaradt, ám mára vízi növényzettel és bedőlt fákkal szegélyezett, vadregényes tóban – fogalmazott. 

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy édesvízi medúzák tömegével jelennek meg hazai vizekben, általában bányatavakban vagy folyók holt medrében. Korábban a Mályi-tóban vagy a szigetközi Duna-szakaszon, három évvel ezelőtt pedig a Középbánya-tóban, Salgótarján közelében látták őket.

Elhordta a petéket a szél

Újonnan meghódított élőhelyeikre vélhetően kiszáradt petéket hordott el a szél, amelyek fejlődésnek indultak a számukra alkalmas körülmények között – magyarázta a szakember, aki közölte, hogy az édesvízi medúzák emberre egyáltalán nem ártalmasak. Bár vannak méreganyaggal teli apró csalánsejtjeik, azokkal csak az egysejtűekre jelentenek veszélyt - írta az MTI.

MTI-fotó: Bugány János

Igen erős mezőny indult idén a Magyarország Tortája címért. A szakmai zsűri nehezen döntött a továbbjutókról.

Annyira nehéz volt a döntés, hogy az eredetileg tervezett három továbbjutó torta mellé egy negyediket is beszavaztak a döntőbe.

Ismerjétek hát meg a négy döntőst:

Fűszeres málna torta – Damniczki Balázs, Damniczki Cukrászda, Székesfehérvár

Öt különböző textúrából álló finomság, melyben mandulás felverten fekszenek a málna mousse, a fahéjas ganache és a streuzel (mandulás ropogós) rétegek.

És hogy mitől fűszeres? A legfelső réteg egy málnás és szegedi édesnemes pirospaprikás tükör!

Hortobágyi Naplemente torta – Bacskó Szilárd, Eleven Cukrászat, Balatonkenese

„Müzli” tésztán – melyben karamellizált cukorban répa, alma, kókusz, dió, citromhéj, dió és fahéj ötvöződnek – ízletes meggykrém, citromkrém és meggyöntet rétegződik.