Kedves Olvasóink!
Nélkületek nem sikerült volna...!
Három éve indítottuk el a vidék sokszínűségét bemutató oldalunkat. Akkor még csak sejtettük, ma már tudjuk, hogy a vidék oly sok nagyszerűséget rejt.
A három év élmény - a sok-sok segítő kéz, a felejthetetlen találkozások, az egyszerű és nagyszerű emberek és a napról napra növekvő olvasótáborunk - mind megerősítettek abban, hogy szükség van azokra az értékekre, hasznos tudásra, praktikákra és megannyi varázsra, amiket a vidék tartogat számunkra.
Ezért döntöttünk úgy, hogy új platformon, megújult erővel és lendülettel folytatjuk. A jövőben is a megszokott tartalommal, a 24.hu mikro oldalaként várunk benneteket.
Köszönjük eddigi bizalmatokat és reméljük, hogy továbbra is együtt, veletek mehetünk tovább.
Mert hisszük, hogy csak veletek szép és sokszínű a vidék!
Szeretettel várunk téged is az új oldalunkon…, ahol a jó élet lakik!
Baráti üdvözlettel
a Sokszínű vidék csapata
Számtalan oka van, hogy szeretjük a lovak társaságát, hiszen – ahogy a mondás is tartja – a ló az ember legjobb barátja. Mit jelenthet életünkben ez a csodálatos állat? Íme a legfontosabbak.
Inspirálnak
A lovak szépséges teremtmények, a vágtájuk egyszerűen lenyűgöző. Művészeket és költőket ihlettek korszakokon keresztül, hogy emlékeztessenek bennünket a természet e csodájára. Ez az életérzés a lovak szerelmeseit kiegyensúlyozott életre ösztönzi.
Derűt árasztanak
Órákat lehet velük tölteni a pajtában, a terepen, gyerekké varázsolják a felnőttet, igazi társra találunk bennük. Lovagolni pompás érzés, a kalóriák elégetésére is kiváló, miközben harmóniába kerülünk a természettel. Ez a legjobb fitness, mely megkímél egy batyu edzőtermi díjtól.
Önbizalmat adnak
Versenyeken megbízható partnereink, túrákon megnyugvást adó társaink. Lovas egy másik lovassal őszinte baráttá válik, közös élmények kísérik ezt az emberi kapcsolatot. Ez a kötelék legyőzi a kulturális és társadalmi különbségeket, önbizalmat ad.
Mentális egészség és pihenés
A lovak közelsége ellazít, gondtalanná tesz. Puszta jelenlétük maga a természetes nyugtató, azt is mondják, még a vérnyomásra is jó hatással van. A lóval töltött minden perc a tökéletes hangulatot nyújtja.
Érzelmi kapcsolat
A lovak nem csak természetes örömet, hanem érzelmi támogatást is adnak. Mintha megéreznék az ember gondját, fájdalmát: puszta tekintetükkel adnak új erőt a mindennapokhoz, arra ösztönöznek, hogy aktívak maradjunk..
A szabadság érzése
A lovak a testi korlátokat is eltüntetik. Alacsony vagy és zömök? Gyenge és törékeny? A hatalmas ló hátán megszabadulunk saját korlátainktól. A terápiás lovasiskola a mozgásukban korlátozott emberek esetében csodákra képes. Tolószékeseknek varázsolt már sokszor mosolyt az arcára, úgy, hogy az állattal való együttlét idejére elfeledtek mindent.
Tanítanak
A lovak látják belső énünket. Nem érdekli őket, mik vagyunk: igazgatók, házmesterek vagy középiskolások. Mindenkit a maga valóságában látnak, tekintetükben ott lakozik az őszinteség.
100% természet
A lovak a lényege a természet. Lehet-e jobb módja a természettel való kapcsolatnak, mint a zöld mezőn egy nagyot lovagolni? Ilyenkor nincs hangos motorzaj, kipufogógázzal történő levegőszennyezés, nem termelődik veszélyes hulladék. Ez valóban 100% -os természet – állatnak és lónak egyaránt.
Ezek az ember és ló barátságának legfontosabb ismérvei. Csoda-e, hogy a lovakat csak szeretni lehet és valóban az ember legjobb barátai?
Fotók: sxc.hu
Maczó László béri polgármester szegényparaszt családban született, volt szobafestő és zöldséges, ma pedig egy fogadóvá alakított vadászkastély és a környezetében megálmodott Nemzeti Emlékhely tulajdonosa a Bérhez közeli Virágospusztán, ahol egyben a környék legnagyobb állattartója is.
A kastély egykoron Lázár Andornak, a Gömbös-kormány és a Darányi-kormány igazságügyi miniszterének, később Bőhm Adolfnak a kúriája volt. Lepusztult állapotában eleinte bérelte, majd 15 évvel ezelőtt megvásárolta a birtokot a Maczó-család. Az Andezit Hotel és a Nemzeti Emlékhely ma már igazi turisztikai látványosság, mely a falut körülölelő dombok tetejének egyikén 7,5 hektáros gyönyörű parkban helyezkedik el. Ott, ahol a Turul szobor is emelkedik, amelyet 55-mázsás kőből faragtattak ki a maga a 25 mázsájával.
Áldás a magyarra!
Virágospuszta felé autózva először a Mária-forráshoz irányító táblát, majd a dombon magasodó hatalmas kettős keresztet, aztán szobrok sokaságát, mellette a méretes Szent Korona szabadtéri színpadot pillantjuk meg, majd egy „Áldás a magyarra!” feliratú kontyos, palóc kapu ölelésében érkezünk meg a fogadóhoz. A kastély virágokkal borított hangulatos teraszán ülünk le beszélgetni Maczó Lászlóval, aki immár negyedik ciklusban irányítja Bér község önkormányzatát és minden szabadidejét a fogadó és az emlékhely fejlesztésére, a látogatók fogadására fordítja.
Mivel is kezdhetnénk a diskurzust, mint a 2011-ben átadott Nemzeti Emlékhellyel, annak szellemi hátterével. A polgármester – aki idegenvezetői mivoltában – az érkező csoportoknak akár több órán is tartó ismertetőt tart, most sem fukarkodik a szóval.
Nagy magyar és keresztény értékrend
- Amint a parkban is tapasztalható, nálunk a nagy magyar és a keresztény értékrend a mérvadó, itt minden a magyarságról szól – kezdi Maczó László. – Ezért látogatnak ide évek óta emberek tízezrei, hogy emlékezzenek történelmünkre, miközben festői környezetben pihenjenek és ismerkedjenek a környék nevezetességeivel. Célunk, hogy az emlékhely a magyar érzelmű emberek nemzeti zarándokhelyévé váljon. Ezen az úton indultunk el, amikor elkészítettük a kettős keresztet, mely két méter mélyen kapaszkodik a földbe, s tizennyolc méter magasan emelkedik a csillagok felé.
Később következett annak a 15 szobornak a felavatása, melyet a Kárpát-medence különböző részeiből érkezett fafaragó szobrászok készítettek egy fafaragó tábor mestermunkáiként. Az égerfából készült szobrok a magyar történelem legnagyobb magyar államférfiait ábrázolják. Két talpazat is áll már a Nemzeti Emlékhelyen. Három nemzeti ünnepünkből kettőt megjelenítettünk: március 15-ét a Kossuth és a Petőfi szoborral, augusztus 20-át a Szent Korona színpadával és két Szent István szoborral – az egyik kőből a másik fából készült –, de a harmadik sem várat sokáig magára. 1956. október 23-át jelenítjük majd meg. Ezen ünnepünknek egy olyan ember szobrával kívánunk emléket állítani, aki fegyvert se fogott, talán vért se hullatott, de tartást adott 1956 forradalmának, ifjúságának. Ő Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek volt. A szobor talapzatába belevésik: „A nemzet köszönti bíborosát”, a szobron pedig a hercegprímás forradalomról alkotott mondatát olvashatjuk majd: „A történelem orgonáján az Isten játszik.”
Idegenvezetőnk az emlékhely további attrakcióinak terveiről is mesél. Maczó László elmondja, hogy az emlékhely legmagasabb pontjára hófehér kőből Krisztus-szobor felállítását tervezik: ez 4 méter magas talpazaton 2,70 m magas lesz. Érdekessége, hogy Krisztus előrenyújtott karjaival megáldja történelmi nagyjainkat. Terveznek egy háromemeletes, 25 méter magasságú kilátót, tetején haranggal. A száztíz kilós harangot Őrbottyánban készítették, négyszer szólal majd meg naponta, és örök időkre belevésik, hogy Isten kegyelméből állíttatta Maczó László és családja. Már készül az 1 méter magas, 40 cm széles terméskőből egy 40x20 méteres, a történelmi Magyarországot megörökítő térkép, mely a közeli dombok tetejéről maradandó élményt nyújt majd a turistáknak – talán már 2015-ben is.
Isten hozta vendégeinket
S akkor következzen az Andezit Fogadó, amely szoros „tartozéka” a Nemzeti Emlékhelynek. A virágos teraszról indulva toppanunk be az egykori vadászkastélyba, melynek első terme máris ámulatba ejti az embert, s még messze vagyunk a végétől…
Az épület két fő szárnyból áll, nyolc bejárata van, a befogadóképessége 120 fő. Freskók mindenütt, korabeli hangulat az épületben. Három, négy és öt férőhelyes lakosztályok, szobák, társalgó, tanácsterem, olvasó- és könyvtárterem várja a vendégeket.
A nagy tanácskozóterem a nagy magyar értékrendekkel a Hazaszeretet Nagyterme. A nagyteremből kápolna nyílik, itt több mint hatszáz imakönyv, énekeskönyv, biblia található, mellette tizenötezer kötetes olvasóteremben is tölthetjük az időt. A ház házasságkötő termében már nagyon sokan mondták ki a boldogító igent, a nászutas lakosztályban pedig kipihenhették a lakodalom fáradalmait.
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország
- Mikor belép a csoport a báltermünkbe, elhangzik a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország dallama! – említi Maczó László. – Utána mindig úgy köszöntöm őket: Isten hozta kedves vendégeinket, e hely a családom tulajdona. Sokan állnak meg hosszabb időre a Magyar Gondolatok Nagytermében, ahol nagy magyarok gondolatait láthatják a falakon. Amikor vallási felekezetek érkeznek hozzánk, mindenki itt tartja istentiszteletét. A nagyteremből nyílik egy térképszoba a történelmi Magyarország poszterével, de a többi között Magyarország borászati, néprajzi térképe is látható.
Megtekinthető a fogadóban kampósbot-gyűjtemény, külön épületben van a Szabad Európa Rádió Múzeum, több mint ezer darab régi rádióval. Sok látogatónk mondta már: olyan gyűjteményt sikerült itt összehoznunk, hogy talán a Nemzeti Múzeumban sincs ilyen sok a magyarsággal kapcsolatos tárgy, mint nálunk. Több mint ezer helyről, a Kárpát-medence egészéből gyűjtöttük a relikviákat.
Palócos vendéglátás, mini állatkert
Az épület étterme magyaros berendezésű, mind belül, mind a külső teraszon. Kínálatukban elsősorban a házias jellegű, nógrádi és palócos vad ételek szerepelnek. A vadászteremre emlékeztető hosszú, tíz személyes asztalok a vendégek igénye szerint rendezhetők és akár tánctér is kialakítható. A fogadó közvetlen környezetében szabadtéri szalonnasütő helyeket alakítottak ki, és a régi időket idéző, krumplisütő is megtalálható. Aligha kétséges, hogy egy kupica béri pálinka, szalonna, héjában sült krumpli, vöröshagyma és mellé egy korsó sör, vagy jóféle borocska, garantáltan még a legínyencebbeknek is maradandó élményt nyújt.
- Amikor megálmodtuk a fogadó miliőjét, arra is gondoltunk, hogy a vendégek ne csak a festői környezetben gyönyörködjenek, hanem a szabadon legelésző állatokban is – mondja búcsúzóul Maczó László. – Lovak, mangalicák, szamarak, pávák, vaddisznók, szarvasok, őzek láthatók testközelből mini állatkertünkben, de van tevénk és antilopunk is. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hozzánk ellátogatók, az Andezit Fogadóban megpihenő vendégek örök élményekkel térhetnek haza.
A polgármester azt mondja, márpedig Bérből turistaparadicsomot "csinálnak". Az álmok megvalósításához minden adott: a festői táj, a picinyike falu összetartó lakói és a sok-sok látnivaló is.
Az alig 350 lakosú Bér Nógrád megyében, Budapesttől mintegy 80 kilométer távolságra terül el. A Cserhát lankái között húzódó „tüneményt” a fővárosból az M-3-a autópályán haladva, a hatvani elágazásnál a 21-es főútra térve Jobbágyi, Szarvasgede, Kisbágyon és Szirák érintésével éri el a kíváncsiskodó földi halandó.
Tartalommal kell feltölteni a falut
Van a falunak egy igazi lokálpatrióta polgármestere, aki nem ismeretlen a „szakmában”. A hatvanadik életévében járó Maczó László 1990-2006 között négy cikluson keresztül volt a település vezetője, majd nyolc év után, 2014-ben a falu lakossága meggyőző többséggel újra bizalmat szavazott neki – nyilván nem is véletlenül.
- Gyökereim itt vannak, minden ideköt – mondja a polgármester. – Bér-Tótfalu, ez a sok szlovák lakta falu a szülőhelyem. Ugyanakkor egyrészt lengyel őseim is vannak, üknagyanyám pedig sváb, de én természetesen magyar vagyok. S ha már Bér az otthonom, csak természetes, hogy a falu a mindenem. Korábbi polgármesteri éveim alatt és most is vallom, és ezért fáradozom: Bért tartalommal kell feltölteni, hogy a helyiek igazi otthonuknak érezzék a falut, és még több turistát köszönthessünk e csodálatos tájon.
Lesz arborétum és botanikus kert
Maczó László a megelőző évtizedekben „aprított is a levesbe”: a valamikori zöldségkereskedőt jó két évtizede megcsapta a turizmusa szele. Családi vállalkozásban kibérelte a Bér-Virágospusztán lévő egykori vadászkastélyt és az azt övező parkot, melyet 15 éve megvásárolt, felújított és bővített. Az Andezit Fogadó néven ismert komplexumot évente tízezernél többen látogatják, s van is miért. De ez egy másik történet, melyre portálunkon az elkövetkező napokban visszatérünk.
Vissza tehát a faluba, ahol a polgármester gépkocsijában ülve teszünk egy kört, mert a település nagyságából adódóan többet nem is tehetnénk. A leendő arborétum és botanikus kert pompázó növényzetét nézzük meg először, majd két építészeti remek - a XVI. században épült gótikus stílusú evangélikus templom és a paplak – mellett haladunk el. A 150 évvel ezelőtt épített pincesor látványa régi idők hangulatát idézi, mint az a néhány – a palóc építészet jegyeit eredeti formájában megőrző, de felújított – parasztház is, melyek egyike tájházként funkcionál. S ami szemet gyönyörködtető: a falu szinte minden házának ablakában vagy kerítésén piros muskátli öltözteti díszbe az egész települést.
Épül a Mária-kert
- Tavasszal önkormányzatunk a falu minden portájának ingyenes adományozott 5-10 muskátlit, hogy csinosítsák ki a virágokkal házaik külsejét – említi Maczó László. – De mint látja, az árkokat, a lakások kerítései előtti közterületeket is gondozzák az emberek. Nekem nagy álmom, hogy egyszer, s nem is a távoli jövőben, minden házat fehérre festenének a lakosok. Bér ekkor egy kifehérült, virágos falu lehet, amely vendégcsalogatónak sem utolsó. Önkormányzatunk épülete már ilyen, s van már néhány fehérre festett magánház is településünkön.
A polgármesteri hivatalhoz érve – szomszédságában az ifjúsági házzal – parkolunk, hogy megnézzük a falu ifjúsági parkját, ahol most szorgos kezek – szakemberek és közmunkások – dolgoznak a Mária-kert létrehozatalán és a szabadtéri színpad megépítésén. Béren áthalad a Mária Út, Közép-Európa Zarándokútja, melynek útvonala az ifjúsági parkot is érinti. Ennek tiszteletére készül el a Mária-kert – pergolákkal és egy emléktáblával -, hogy a zarándokok a fák árnyat adó lombjai alatt, csodálatos környezetben pihenhessenek meg útjuk során.
Malom Udvar és patakmalom
Elruccanunk még a gyönyörű környezetben elterülő Malom Udvar szálláshelyre, melyben az Ázsiai fuziós étterem fantasztikus ízekkel, vendégszerető és barátságos házigazdákkal és a wellness részleggel várja egész évben a vendégeket. A felújított patakmalom egyedülálló látványosság, nem sok ilyen található sem Európában, sem Magyarországon! Béren járva ezt mindenképp látni kell!
"Mi, bériek fogjuk meg egymás kezét"
Itt a Cserhát lábánál, Bérről indulva több gyalogtúra lehetőség is kínálkozik a világ négy égtája felé! Két-három órán belül elérhető a bujáki várrom, de érdemes megnézni az Európában egyedülállónak számító vulkanológiai érdekességet, a bér-nagyhegyi homorú andezit-oszlopokat, amelyek időszámításunk előtt 20 millió évvel, a miocén korban működő tűzhányók nyomán keletkeztek. Hat kilométerre magasodik a szandai-várrom, négy kilométerre pedig az 560 méter magas Sasbérci-kilátó.
- Július 4-én nagyszabású találkozót rendezünk: a bériek találkozóját – mondja búcsúzásunkkor Maczó László. – A helybeliekkel és az elszármazottakkal együtt nyolcszáz lokálpatrióta részvételére számítunk programunkon. Szeretnénk, szeretném, hogy most és a jövőben mi bériek megfognánk egymás kezét, jelképéül annak, hogy mindannyiunk érdeke a falu fejlődése, jó hírének elvitele a nagyvilágba.
20 ezer rózsát ültetnének
Megismerve a faluvezető terveit, a megtapasztalt feelinget, aligha kérdéses, hogy Bér híre újabb kíváncsiskodó turistákat csalogat majd e vidékre. Ha pedig hozzátesszük, hogy a közeljövőben 15-20 ezer tő rózsával kívánják virágba öltöztetni Bért, akár a rózsák falujaként is emlegetik majd a települést.
Ahogy a polgármester fogalmazott: tartalommal kell megtölteni a falut. A tartalom zászlóshajója pedig lehet a sok-sok ezer rózsa is.
Levendulával ízesített hideg gyümölcsleves és a látványkemence lesz a nyár slágere Tihanyban
12 jún. 2015Van egy család, amely ezer szállal kötődik Tihanyhoz. A család, mely ismer itt minden fűszálat, és lokálpatriótaként maradandót akart alkotni, ezzel is öregbítve a falu jó hírnevét. Ha azt halljuk: Régi idők Udvara Skanzen és Étterem, akkor a választ is tudjuk. Az álmok megvalósultak.
Papp Róbertnek és családjának a Tihany turizmusához kapcsolódó – a gasztronómiára, programszervezésre, szállásadásra és a hagyományok ápolására – munkája kiváló példája annak, hogyan kell szavak helyett a tettek mezején cselekedni, hogy minőséget és élményt nyújtsanak a vendégeknek. Tegyük gyorsan hozzá: mindezt úgy, hogy az ismertség és elismertség nem az ölükbe pottyant szerencsének, hanem a sok-sok munkának, áldozatvállalásnak és az ügybe vetett hitüknek köszönhető.
Vidéki ízek, magyaros virtus, családias miliő
A vállalkozás motorja a családfő, aki feleségével és két felnőtt fiúgyermekével együtt viszi hátán a számos tevékenységet, ezek zászlóshajójaként a Régi Idők Udvara Skanzen és Éttermet. Aki már járt ebben a csodálatos miliőben, és megtapasztalta a családias vendégszeretetet, megkóstolta valamelyik ételkülönlegességüket, ivott egy pofa házi sört vagy egy pohár levendulaszörpöt, az nagy bizonyossággal visszatérő vendég lesz e különleges környezetben.
Mert itt a tradicionálisan magyar kulturális és gasztronómiai szokások mentén felvállalt és letisztult paraszti élet mindennapjait megismertető skanzenben tálalják fel az ételt és italt, ehhez rendszeresen folklórprogramot, kézműves bemutatókat szerveznek. Saját, de mindenképp hazai – ha tehetik termelőktől vásárolt – alapanyagokkal dolgoznak, ebből fakadóan a külföldi trendiknek itt nincs helye: kizárólag hagyományosan magyar italokat és magyaros ételeket kínálnak.
Hogyan sül a csülök a látványkemencében?
Legújabb attrakciójuk az étterem udvarán nemrégiben megépített látványkemence. Csak zárójelben: a Papp-család saját tervezésű és kivitelezésű mobil kemencék készítésével is foglalkozik, melyekből külföldi megrendelésre is készült már több darab!
A mostanra megálmodott látványkemence a skanzennek a tihanyi sétálóutcából megközelíthető bejáratától szinte csalogatja a vendéget: milyen jó dolog is az, ha például az emberfia kemencés csülköt rendel, és láthatja, hogyan készíti a szakács az asztalára kerülő finomságot, netán rácsodálkozhat, hogyan „halásszák” ki a füstölt halat a kemence kéményéből? Ínyencségekből egyébként sincs hiány. 2015 slágere lehet a tavasszal „tesztelt” levendulás puding és a személyzet által már-már a magaslatokba emelt levendulával ízesített hideg gyümölcsleves.
Levendula napok közösségi lekvárfőzéssel
A levendula egyébként is fontos és kiemelt szerepet játszik Tihany történetében, a mai napig jeles hagyományai vannak a levendula termesztésének és feldolgozásának. A Papp-család természetesen e hagyományőrzés támogatója és aktív résztvevője, e szellemiség keretében az említett két levendulás kuriózum várhatóan a 2015. június 20-22-i Tihanyi Levendula Napokon „mutatkozik be” a vendégeknek, s lesz levendulalekvár-látványfőzés is az étterem udvarán.
A kíváncsiskodó látogató sétája közben megismerkedhet a Papp-család többi vendégváró egységével: az étterem másik bejárata a Caffe Feeling Kávézó és Pizzériájuk terasza felől, a harmadik bejárat pedig a Régi Idők Ízei Kemencés Pékségük udvaráról hangulatos paraszti kemencék közt érhető el. A kemencés pékségben nem mellékesen megkóstolhatók és megvásárolhatók a Papp-családi manifaktúrában készített különleges lekvárok és mézek is.
S ha mindez még nem elég, akkor íme a további kínálat – igény szerint, egyénre és társaságra hangszerelve! Bor- és pálinkavacsorák, csoportos lakoma, bortúra, borkóstoló, pincelátogatás, disznóvágás, túrázás, halfüstölés, szüreti vigasság, céges rendezvények, hajókirándulás – mind a Régi Idők Udvarának szervezésében. Ha pedig elfáradunk a nap végére – jó előre lefoglalva – a Papp-család minden igényt kielégítő négy vendégházának valamelyikében álomra hajthatjuk a fejünket.
Egy emlékezetes nap különös varázsa
És ripp-ropp a fentiekből összeáll egy könnyen megvalósítható rövid program, hogy érintse meg az olvasót is a nagyszerű lehetőség. Érkezés Tihanyba a délelőtti órákban, a kemencés pékségben kis finomság megvétele kóstolóként, majd a kávéházban egy zamatos habos kávé elfogyasztása. Jöhet a strand, egy rövid késő délutáni pincelátogatás, majd az esti lazulás. A skanzen-étteremben a látványkemencében készített bármelyik étel elfogyasztása, előtte egy jó féle házi pálinka, utána egy pofa házi csapolt sör, közben nótaszó a fülnek, félhomály a léleknek. Éjszaka az egyik apartmanban kellemes pihenés – és így leszünk (lettünk) része a Papp-család egy napjának és vendégszeretetének.
Tihanynak és a falun belül a Régi Idők Udvara Skanzen és Étteremnek valóban különleges varázsa van, melyet aligha írhatnánk le szebben, mint ahogy Papp Róbert megfogalmazta:
Tihany, a feltöltődés kultikus helye
„Örülök, hogy ide születhettem. Azt hiszem nincs ehhez fogható hely az egész földkerekségen. Tihany kultikus hely, ahová az emberek ösztönösen jönnek, mert érzik, itt feltöltődnek. Ehhez adott is minden, hiszen csak rá kell nézni a térképre, és mint emberi szív sziluettje, nyúlik be ez a szeretett félsziget a Balatonba, mely szelíden átöleli, elárasztva gyengéd hullámcsókjaival partjait.”
További információk a Régi Idők Udvara Skanzen és Étterem weboldalán és Facebook-oldalán érhetők el.
A fiatalember kerékpárra pattant, hogy hazánk határa mentén körbebringázva az országot, adományokat gyűjtsön egy gyermekekkel foglalkozó alapítványnak.
Molnár Zsombor az erdélyi Borszéken született 1985-ben, kilenc éve él Magyarországon. Nagy kalandjának egyszerű előzményei voltak: imád kerékpározni, új helyeket felfedezni, és az országot is szerette volna jobban megismerni. S hogy ne csupán magának szerezzen felejthetetlen élményeket, úgy döntött, hogy 23 naposra tervezett kerékpáros túrájával gyűjtést kezdeményez a Csemete Alapítvány javára. Így kezdődött 2015. május 25-én a budapesti Sztehló Gábor Gyermekotthontól indulva az adománygyűjtő túra országunk határa mentén.
Speciális gépjárműre gyűjtenek
A Seedling Trust - Csemete Alapítvány a Sztehló Gábor Gyermekotthonokban élő, halmozottan sérült csecsemők, kisgyermekek és fiatal felnőttek fizikai és szellemi fejlődésének elősegítésére alakult 2009-ben. A fogyatékkal élők közül néhány kisgyermek segítség nélkül például nem képes elhagyni az otthon falait, ugyanakkor az alapítvány örömet és nevetést visz a kisgyermekek életébe, és mozgalmas, izgalmas élményeket nyújt számukra. Jelenleg egy speciálisan átalakított gépjárműre gyűjtenek, amellyel a kerekesszékes gyerekek szállítását könnyítenék meg a számukra nagyon fontos, életminőségüket javító terápiákra.
Molnár Zsombor a gépjárműiparban dolgozik, így még inkább testhez állónak érezte a feladatot, erősnek a kihívást, hogy minél többet megtegyen az ügy érdekében, ezzel is közelebb juttatva az alapítványt célja eléréséhez.
Várják a segítő kezeket
A támogatás módja nagyon egyszerű: a fiatalember sportteljesítménye „elismeréseként” tehető pénzbeli felajánlás – átutalással – a Csemete Alapítvány – 11705008-29918236-00000000 számú bankszámlájára – Tekergő a csemetékért közleménnyel, illetve az alapítvány honlapján ( http://www.seedlingtrust.org) az adományozó rendszer segítségével. Mert mint tudjuk: sok kicsi – sokra megy!
Ha szereted a jó bort, és kíváncsi vagy a véleményünkre, összeállításunkban megismerheted azokat a „borkultúra” nagyköveteket, akik hírét viszik a nemes magyar boroknak.
Összeállításunk nem teljes, és nem tartalmaz rangsort. Arra azonban mindenképpen kiváló, hogy országjárásaink során mindig betérjünk a legjobbakhoz, és a legkiválóbb borokat kóstoljuk. A Sokszínű Vidék „borivásra buzdító” javaslatát alább olvashatják!
Barta Pince
Szerencsről Mád felé tartva akaratlanul is elkapja tekintetünket a Király-hegy egyik legimpozánsabb, legmeredekebb részén fekvő birtok: az Öreg Király dűlő. Nem csak kivételes fekvésével, de a fokozatosan, őseink által kőről-kőre kirakott jellegzetes teraszaival is kitűnik a vidékből. A területet már a 13. században is szőlőtermesztésre használták. Innen származott a Tokaji Borvidék egyik legtöbbre tartott bora, mely többek között a Rákócziakat is rabul ejtette.
Hetényi Pincészet
Családi vállalkozásként a Pécsi Borvidéken található pinceépületükben dolgozzák fel a szekszárdi területeikről szüretelt szőlőiket. A családi vállalkozás 2005 óta működik, azóta mind a pincészet, mind a vendéglátás területén folyamatosan fejlesztenek. Négy-napraforgós minősítésű apartmanjaink és szobáink 16 fő kényelmes elszállásolására nyújtanak lehetőséget.
Koch Borászat
Amikor az igen összetett, „Az év pincészete” díjat 2014-ben a borotai Koch Pincészet elnyerte, Koch Csaba azt mondta, hogy „Az elődöktől kapott munícióval, a munka, a becsület és a szeretet jelszavával indultak, és dolgoznak máig a boldog szőlőtőkék között járva a birtokot.” A korszerű borászathoz látványpincét, nagy teraszos, zárt borkóstoló épületet, majd a Kádár Múzeumot és a a régi időket idéző sváb lakást és végül a panziót alakították ki.
Várkapitány Pincészet
A Várkapitány Pincészet kézműves borászat. A borok hordóban erjednek, és legalább egy évig hordóban érlelődnek. Boraik testesek, tüzesek, jól érződik rajtuk a Somló vulkanikus talajának köszönhető minerális, tűzkőhöz hasonlítható íz és illat. Boraik stabilizálásához nagyon kevés derítőszert használnak, a természetes stabilizálódást részesítik előnyben, ami az egy éves hordós érlelés során magától megy végbe, így a lehető legkevesebb íz- és illatanyagot veszik ki a borból.
Ács Pincészet
A pincészet 1992 óta működteti gazdaságát Győrújbaráton, a Pannonhalmi Borvidék szép fekvésű településén. A nyári időszakban akár 60 főt is vendégül tudnak látni, mert a borkóstoló helyiséget hangulatosan kialakított udvaruk egészíti ki, ahol a szelídgesztenyefa árnyékában a vendégek részére grill ételeket, de akár bográcsos ételeket is kínálnak, de akár a vendégek akár maguk is megsüthetik pecsenyéjüket!
Hárságyi Pince
Boraikat a palkonyai Weingarten szőlőhegyen termelt szőlőkből állítják elő. Pincéikben, kóstolóházukban és vendégházaikban kézműves borokat kínálnak a Villányi Borvidék tipikus fajtáiból a könnyű rozétól a prémium vörösborig. Hagyományos technológia segítségével tiszteletben tartják az évjáratokon belüli különbséget, nem javítják, vagy tompítják azokat, nincsenek adalékanyagok, hanem fejet hajtanak a természet adta lehetőségek előtt és élnek azokkal. Ezért őszinte a boruk.
Angyal Borászat
Tokaj-Hegyalja méltán híres bortermelő vidékének szívében Rátka község határában található az Angyal Borászat és Szőlőbirtok központja, mely a szőlő feldolgozás mellett otthont ad a 12 vendégszobának és annak a közel 1 kilométer hosszúságú pincének, mely egyedülálló a régióban. Kiváló helyszín akár családi kikapcsolódásra, de alkalmas baráti vagy céges találkozók lebonyolítására is.
Petrányi Pince
2001-et írtunk, mikor is Csopak felső, erdők alatti részén a Szitahegyi dűlőben, első szüretével felavatásra került régóta dédelgetett álmuk a Petrányi Pince. A terület kiválasztásakor elvarázsolta családot a tóról visszaverődő „második” Nap fénye, mely kitűnő táptalajt adott a pince fölött és alatt fekvő Balatonra néző szőlőültetvényeknek, melyeket a forró nyári napokon az esti, erdőkből leáramló hűs parti szél üdít fel.
Zsirai Pincészet
"Alkotás, gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség" (Zsirai Csaba 1961-2011). Ezen irányelvek alapján nevelt minket Édesapánk, ezek alapján keltette életre a Zsirai Pincészetet, és ezek alapján törekszünk beteljesíteni az álmát, az örökségét. A természet és a természetesség szeretete, az értékek megőrzése, a magyar bor tisztelete vezérelték, amikor szőlő-, és pincebirtokossá vált és elindult az úton, amelynek köszönhetően ma három jelentős hazai borvidéken vagyunk jelen, és készítünk borokat.
Magyarországon egyedülálló, de európai viszonylatban is ritka. Ha hozzátesszük, hogy fő profilja a természetvédelem, az ismeretterjesztés és az aktív programokra épülő turizmus, sokan biztos tippet mondanak: ez a Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón.
2003-ban egy minden látogató számára maradandó élményt nyújtó Ökocentrumot álmodtak meg az ötletgazdák. Olyan bázist, melynek alapvető célja a Tisza-tónál korábban már meglévő és a tervezett új ökoturisztikai programelemek összefogása és komplex turisztikai termékké formálása. Az elképzelések Európai Unió-s pályázati támogatással valósultak meg, így nyithatta meg kapuit 2012. áprilisában az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő Ökocentrum.
Ezernyi élmény
Megfér egymás mellett a lovasverseny, a gasztrofesztivál, a koncert, az oktatás, a játék, a látványosság, a szakmai előadás, a vízisport, a felszabadult szórakozás.
A látogatóközpont
- felszálló madárra hasonlító, 2600 m2 alapterületű központi épülete állandó és időszaki kiállításaival,
- 100 fős rendezvénytermével,
- 50 főt befogadó háromdimenziós mozijával,
- játszószobájával,
- a hazánkban élő hüllőket és kétéltűeket bemutató terráriumával,
- kilátótornyával négy szinten várja az érdeklődőket.
A 28 méteres kilátóból a pompázó természet tárul a kíváncsiskodók elé
Egyik irányban a Mátra és a Bükk magasodó csúcsai, a másik oldalról pedig a Tisza-tó gyönyörű látványa élvezhető.
- A Tisza-tavi Ökocentrum legfőbb látványossága Európa legnagyobb édesvízű akváriumrendszere – mondja érdeklődésünkre Kiss János, az intézmény igazgatója. – Az egymillió liter össztérfogatú vízi világot a főépület pince szintjén csodálhatják meg látogatóink. A legkorszerűbb technikával készült és működtetett akváriumrendszerben hazánk jellegzetes vízi életközösségei tekinthetők meg. Mintegy 40 féle halat csodálhatnak meg az érdeklődők.
A legnagyobb népszerűségnek a már-már cápa méretű vizáik örvendenek
Ezek a halak – melyek egykoron a Dunában és a Tiszában is szép számban úszkáltak – akár 80-90 évig is elélnek, és 8-9 méteresre is megnőnek természetes körülmények között. A nálunk lévők közel két méteresek, és 16-17 év körüli „suhancok”. Nőni biztosan fognak, de olyan nagyok sosem lesznek, mint szabad társaik. Méreteiben szintén különlegességnek számít akváriumainkban a kaukázusi törpegéb, mely néhány éve jelent meg a Tiszában és azóta is kutatják a tudósok, hogyan kerülhetett ide. Ebből a fajból a felnőttek maximum három centiméter hosszúra nőnek meg.
Bár az Ökocentrum közvetlen közelében lévő Tisza-tavi vízisétány már 2006 óta működik, a látogatóközpontban a három évvel ezelőtti indulás óta a tulajdonos poroszlói önkormányzat és együttműködő partnerei közreműködésével folyamatosak a fejlesztések.
A vörösróka-kifutó, a madárpark, a hagyományőrző baromfiudvar már-már állatkerti feelinget nyújt a vendégeknek
- Intézményünk parkján kívül, de közvetlen szomszédságában található az általunk működtetett kikötő, mely összeköttetést teremt a Tisza-tóval, és kiindulópontja a GPS-navigációval támogatott vízi túráknak, valamint kishajós kirándulásoknak – említi Kiss János. – A tó partján a horgászat szerelmesei tölthetik idejüket látogatóközpontunk öt saját, akadálymentesített, azaz mozgássérültek számára is könnyen megközelíthető horgászstégein.
A harmadik jelentős „kerítésen kívüli” bázisunk a 440 fő befogadására alkalmas aréna, vagy rendezvénytér, ahol az elmúlt években számos kulturális és közösségi eseményt és koncertet rendeztünk. Rendezvényből ugyanis Poroszlón az év minden részében akad bőséggel. Szinte nincs olyan hét vége az esztendőben, amikor ne lenne valamilyen program a településen, illetve az Ökocentrumban. Nemrégiben, a munka ünnepén retro-majálist szerveztek felvonulással, ingyen sörrel, virslivel és fagylalttal – melyeket a helyi vállalkozók támogatásával valósíthattak meg.
Kiss János búcsúzásunkkor hangsúlyozza: a poroszlói turizmus fellendülésében elévülhetetlen érdemei vannak a települési önkormányzatnak, a helyi vállalkozóknak és a horgászegyesületnek, valamint a Poroszló Turizmusáért Egyesület önzetlen és aktív együttműködésének is.
„Tisza-tavi Ökocentrum ajánlásával működő szolgáltató”
Az igazgató elmondása szerint, minőségi tanúsító védjegyrendszert alakítottak ki, melyet az Ökocentrum ítél oda a szolgáltatóknak – szállásadóknak, vendéglátó egységeknek –, ezáltal kiemelten ajánlva őket a Poroszlóra betérő turistáknak. Jól működik az a kedvezményrendszer, melynek keretében egyes vendégházaknál megszálló turisták kedvezményt kapnak az Ökocentrum belépőjegyének árából, ugyanakkor az Ökocentrum látogatói belépőjegyük felmutatásával kaphatnak kedvezményt egyes vendégházakban és vendéglátóhelyeken a szolgáltatások árából.
Nagyszerű kezdeményezések ezek! Egyszerűen fogalmazva, a látogatóközpont tekintetében igaz a mondás: egy mindenkiért, mindenki egyért. Azaz a Tisza-tavi Ökocentrum a turizmusban érintett helyi vállalkozókért, ők pedig együttesen – viszont az Ökocentrumért. E képlet egyszerűsége és nagyszerűsége is a poroszlói turizmus „dübörgésének” egyik záloga.
És nem is lehet véletlen – és amire méltán büszkék:az Ökocentrum látogatóinak száma a 2012. áprilisi nyitás óta mostanra meghaladta az 550 ezer főt.
További információk, érdekességek az ökocentrum facebook oldalán.
(x)
Mintha Jókai Mór címben idézett gondolata lengené be a Rárói Lovasudvart a Szigetközben! A Horváth család ásványrárói birtoka igazi lovas paradicsom, ahol vendégház is várja a látogatókat.
Horváth Sándor, a lovasudvar gazdája gyerekkorától a lovak közelében élt. Nagyapja „örökös lótartó” volt, így kisfiúként ő is az állatok nagy barátja lett. Az öt gyermekes apát munkája néhány évre ugyan elszólította a faluból, ám közel másfél évtizede a család visszatért Ásványráróra.
- Legkisebbik lányom jó 12-13 éve kezdett lovagolni – meséli Horváth Sándor.
– Kalandos módon vettünk egy lovat. Gyakorlatilag ezzel kezdődött lovardánk élete.
Jelenleg hét lovagolható állatunk van, valamint két csikó is az állomány része. Lovardánkat az évek során folyamatosan fejlesztettük és fejlesztjük, ezáltal lényegesen javultak az állatok tartásának körülményei. Köszönhetjük ezt sikeres pályázatunknak is, melynek segítségével megépülhetett a fedeles lovarda és a panzió, valamint lovas felszereléseket és kerékpárokat is vásárolhattunk.
A Rárói Lovasudvarban folyamatos a lovas oktatás kezdőknek és haladóknak, lovas túrákat és lovas kocsikázást szervezünk igény szerint, de bértartásra is van lehetőség. Szakképzett oktatóval hétköznaponként elsősorban a környék iskolás gyermekei ismerkednek a lovaglás szépségeivel, hét végeken pedig felnőttek – köztük gyakran osztrák és szlovák – lovasok is birtokba veszik a fedelest és a terepet, illetve túráznak lóháton a környéken.
- A környék csodálatos, mely ideális helyszíne a túrázásnak – legyen az gyalogos, kerékpáros vagy éppen lovas kirándulás – említi Horváth Sándor.
- Lovasudvarunk Győr és Mosonmagyaróvár között félúton, Ásványrárón található.
A falu a Szigetköz középső részén a Duna mellet fekszik, jól megközelíthető autóval és kerékpárral is. A falun halad át a Szigetközt átszelő kerékpárút. A Duna-ágak természeti csodái és gazdag élővilága felejthetetlen élményt kínálnak a látogatóknak.
A Rárói Lovasudvar 2012-től minden évben megrendezi tájékozódási lovas tereptalálkozóját. Ennek lényege, hogy a környéken megjelölnek helyszíneket, és ezeket a lovasoknak térkép segítségével kell végigjárniuk. Tavaly majd 70 lovas vett részt a programon, melyre természetesen ebben az évben is sor kerül.
- Vallom, hogy az aktív pihenési formák közül
a lovaglás a rekreáció és feltöltődés egyik leghatékonyabb módja
– mondja a birtokgazda –. Egyszerre mozgatja testünket és szellemünket, így fizikálisan, pszichésen és mentálisan is regenerál. Az ember sohasem érzi magát szabadabbnak, fennköltebbnek és boldogabbnak, mint lóháton. Képzelje el azt a felemelő érzést, amikor mozgáskorlátozott gyermeket ültetünk lóra, s a család többi tagja a nagymamával együtt könnyes szemmel nézi, ahogyan az unoka az oktató vezetésével tesz néhány kört lóháton… Nem véletlenül mondják:
van valami a lovak külsejében, ami jót tesz az ember belsőjének.
2014. decemberétől várja a vendégeket a Rárói Lovasudvar pályázati támogatással megépült panziója. A legmagasabb Nemzeti Tanúsító Védjegyet kapott,
négynapraforgós minősítésű vendégházban
négy darab kétágyas, pótágyazható – közülük egy akadálymentesített – szoba, tágas közösségi tér, a kor minden igényét kielégítő berendezés és felszerelés, a szabadban bográcsozási, grillezési lehetőség teszi teljesség az itt megszállók kényelmét. Horváthék tervezik, hogy a jövőben 4 szobával bővítik a szálláslehetőséget.
- Volt már arra is példa, hogy egy 15 fős csapat lóháton érkezett hozzánk – mondja búcsúzóul Horváth Sándor –, és természetesen nem okozott gondot a lovak elhelyezése sem.
Bármikor szívesen látjuk a lovas turistákat is,
miként a kerékpárral, autóval, tömegközlekedési eszközzel hozzánk érkezőket. Érdeklődni, előzetesen egyeztetni a 06-20-941-1598 –as és a 06-20- 972-1946-os telefonon, valamint az info@raroilovasudvar e-mail címen lehet.
(x)
A magyar humorcsatorna facebookos rajongótáborából több ezren töltötték ki a Comedy Central kérdőívét, amely arra kereste a választ, hogy vajon hol tart egy generációk óta húzódó vita. Merre jobb lakni? Mit gondolnak egymásról a vidékiek és a budapestiek? Mennyire élnek még a régi sztereotípiák?
Ahogy a Kertvárosba száműzve című sorozat, úgy a Comedy Central is ezekre a kérdésekre keresi a választ. A végeredmény ugyan nem reprezentatív, de attól még meglepő: a vidékiek jóval elutasítóbbak a fővárosiakkal szemben, mint fordítva, 20%-uk egyenesen a „fennhéjázó, idegbeteg, tapló piperkőc” választ jelölte meg, amikor jellemeznie kellett honfitársait. A párválasztásnál azonban senkit sem érdekel a származás, akár hottentotta is lehet a kiszemelt.
A magyar humorcsatorna a Kertvárosba száműzve című szitkom ötletén felbuzdulva kérdezte meg rajongóit, hiszen a sorozat a vidéki-városi ellentéthez hasonló kertváros-belváros szembenállást feszegeti. A sorozatban az édesapa egy álmatag kertvárosba költözteti lányát: a férfi remekül megtalálja a helyét a helyi elvált, otthon borozgató, tip-top anyukák között, míg a tini visszasírja a régi életét. Ebből kiindulva tudakolta a Comedy Central, hogy a magyar nézők miként tekintenek a vidéki/városi társaikra és hogyan látják az „ottani” életet.
A fővárosiak jóval toleránsabbak
A rögtönzött kutatás kérdőívét majdnem háromszor annyi vidéki töltötte ki, mint budapesti. Ez önmagában nem húzza a gémeskút felé a mérleg nyelvét, tehát egyértelműen még most sem lehet kimondani, hogy ez a vita eldőlt. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy komoly az ellenszenv a magyar metropolisz lakóival szemben: a vidékiek 10%-a sem lenne pesti, sőt 20%-uk a „fennhéjázó, idegbeteg, tapló piperkőc” választ ikszelte be, amikor a fővárosiakról kérdezték. Ezzel szemben a budapestiek jóval toleránsabbak: a megkérdezettek fele szerint a távoli települések lakói is emberek, csak máshova néz az ablakuk. Azt a választ pedig, mely szerint „kilóg a kapa a szájukból és egy hokedlin ülnek egész nap” mindössze 3%-uk választotta.
A vidéki válaszadók fele tovább erősíti a sztereotípiát, miszerint a fővárosiaknak nagy az arcuk és egyáltalán nem kedvesek. Ezzel szemben a megkérdezett pestieket az égvilágon semmi nem zavarja a vidékiekben, pedig választhatták volna a „pletykás bunkók, akiknek disznóólra nézett a szobájuk” opciót is. De az ócsárolás mellett a féltékenykedés is felüti a fejét a két csoport tagjai között. A falvak és vidéki városok szülöttei 56%-ban a kultúrát, míg a másik tábor képviselői pedig 53%-ban a nyugalmat és a csendet irigylik leginkább.
Párkeresésben azonosak a vélemények
Az egyértelmű, hogy a plázák egyáltalán nem hiányoznak a fővároson túlról, a vidékiek egyáltalán nem igénylik, hogy a környékükön is bevásárlóközpontok nőjenek ki a földből. A pestiek csupán 17%-a gondolja úgy, hogy a főváros a világ közepe, és egyáltalán nem is érdemes máshova menni. Ezzel a vidékiek is egyetértenek: 16%-uk teljes mértékben meg van elégedve a lakhelyével, és a világért se tenné be a lábát Magyarország legnagyobb városába. Ami a párkeresést illeti, nagy az egyetértés: mindkét tábor úgy véli (61-63%), hogy a leendőbeli partner, akár hottentotta is lehet, azaz teljesen mindegy hová valósi…
Forrás: mosaiconline.hu
