A Solumium kapta idén a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület Gran Prize interdiszciplináris díját - jelentette be a testület szerdán.
A Solumium egy környezetbarát fertőtlenítőszer. Emellett megoldást jelenthet az antibiotikum-rezisztencia globális problémájára is. A fertőtlenítőt Noszticzius Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem Széchenyi díjas Professor Emeritusa fejlesztette ki. A professzor a közleményben elmondta, hogy a klór-dioxid felhasználási lehetőségeit vizsgálta és 2006-ban a "hipertiszta" klór-dioxid előállításával sikerült felfedeznie egy, az egészségügy területén univerzálisan használható fertőtlenítőszert.
A szer hatóanyaga a hipertiszta klór-dioxid, melynek gyártása új magyar találmányon alapul. Dr. Noszticzius Zoltán professzor és feltalálótársai ezzel létrehozták a világ egyik leghatékonyabb, ugyanakkor legszelídebb fertőtlenítőszerét.
A Solumium Kft. 2008-ban kezdte meg a nagytisztaságú klór-dioxidot tartalmazó termékek gyártását, amelyeket napjainkban elsősorban a fogászatban hasznosítanak. A Solumium oldatok segítségével a klór kémiai jellemzői miatt a test felszínén keletkezett fertőzéseket lehet gyógyítani, a szövetek belsejébe azonban nem képes behatolni, ezért az ott kialakult fertőzések megfékezésére nem alkalmas.
Az innovatív újítás kapcsán a feltaláló felhívta a figyelmet arra is, hogy 2015-ben van Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója, és Semmelweis szintén felismerte, hogy a klór fertőtlenítőszerként is mennyire fontos. A Solumium előállításának eljárását már magyar, európai, amerikai, és kínai szabadalom is védi. A találmány bejegyzése a világ több más országában folyamatban van.
A Gran Prize interdiszciplináris díjat a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület 2012-ben azzal a céllal alapította, hogy ösztönözze a Föld legsürgetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket a környezetvédelemben, a fenntartható fejlődésben, a dizájnban, az orvostudományban, az egészségmegőrzés - és -fejlesztés területén, és az oktatásban.
A díjat évente egyszer adják át egyének, csoportok, vállalatok, egyesületek, szervezetek, intézmények vagy egyetemi hallgatók, hallgatói csoportok számára.
Hasonló gondolkodású, kézműves emberek döntöttek úgy, hogy új életet kezdenek a természet közelségében, az egyesült államokbeli Portlandben.
Nos, kis házakból közösséget alkotni nagyon nehéz. Megköveteli a folyamatos beszélgetést, hogy az emberek harmonikusan tudjanak egymással élni. Pontosan ezért vacsoráznak minden nap együtt.
Valójában nem egyszerű megvalósítani, de egyáltalán nem lehetetelen. Egyre többen vonulnak apró otthonokba, és egyre többen építenek saját maguknak kis házakat.
Lina Menard birtokában van az egyik legcsinosabb házikó, amit ő maga tervezett a brit lovas népek által ihletve. A parányi otthonok mindig tükrözik a tulajdonos személyiségét, és nála sincs ez másként.
A valamivel több mint 100 négyzetméteres lakásban Lina tökéletesen érzi magát, a világtól elzárva, környezettudatos emberekkel körülvéve.
És miért ne lehetne valami hasonlót alkotni hazánkban is?
Az amerikai házaspár egy napon úgy döntött, nekivág a világnak. Vásároltak egy lakókocsit és tetszésük szerint átalakították.
A beszámolójuk szerint első sorban arra törekedtek, hogy "házuk" valóban otthonos legyen, így a külső részre sok időt szántak. Mint írják, hamarosan ponyva és növények is kerülnek a kis teraszra, ahol egy nagy zöld szőnyeg terül el úgymond a füvet helyettesítve.
A nappaliba, étkezőbe lépve két kutyus várja őket. A szobában számtalan fotót helyeztek el, valamint felfüggönyözték az ablakokat a magánéletük megtartása érdekében. A falon továbbá receptkönyveknek eszkábáltak egy kisebb polcot, a feleség ugyanis imád főzni.
A lakókocsi nem szenved hiányban növények terén sem, hisz a vidéki párnak életeleme a zöld. A kanapé alatt praktikusan dobozok találhatóak, melyek szögektől kezdve izzókon át tányérokat is rejtenek.
A bejárati ajtó fölé kulcstartót helyeztek el, a szomszédos falon pedig serpenyők lógnak.
A hűtő talán a legelragadóbb része a picinyke otthonnak: 36 fűszeres dobozka tapad rá mágnesként.
Egy másik ajtóra különböző méretű csészéket és kanalakat raktak, ami a főzésnél nélkülözhetetlen számukra. A konyha pedig nem is hasonlít már régi önmagára.
Természetesen a hálószobát is teljesen átalakították, mondhatni joggal. A szobába telepítettek egy szekrényt, ahol ruháikat, cipőiket tárolják.
A fürdőszobában is folytak a munkálatok, a tükör elé például aranyos kis tárolókat tettek, amiket fogkeféjüknek és különféle tisztálkodási szereiknek álmodtak meg.
Jacques Gillet a 60-as években rájött, hogy az embernek a természetben a helye. Vagy legalábbis a legközelebb hozzá.
A belga építész a második világháborút követően megálmodta és megcsinálta azt, amit sokan most kezdenek csak megérteni igazán. Itt van például ez a kőből formázott ház, amiben minden ott van, amire szükség lehet.
Bútorok, nappali és az a különleges hangulat, amit egy belvárosi ember csak nagyon ritkán élhet át.
A hajlított acélrudakon álló építmény az egyik legérdekesebb, amit valaha is csinált és ami a lényeg, még ma is áll.
"Cselszövés áldozata lettem... Egy átlagos napként indult."
A cselszövésről az Agroinform csapata már előre tudott, de hogy ilyen tökéletesen fog majd sikerülni, azt ők sem sejtették. Következzen a menyasszony beszámolója és a romantikus videó:
"A "sógornőm" elhívott magához, hogy töltsük együtt a napot. Csapjunk egy kis csajos dumcsizós, vásárlós napot. Hát persze, hogy elmentem mit sem sejtve, hogy ez már rég ki lett fundálva, hogy addig itthon, Vaján 8 fős brigád szépen kiültesse a kis árvácskákat... Délután indultam haza, amikor hívott a párom Tamás, hogy ha hazaértem menjünk már ki a földekre a vetést lefotózni, mert most olyan szép az idő. Még ekkor sem volt gyanús semmi, hiszen a gazda a szemével is neveli a növényeit. Gondoltam, menjünk. Elindultunk a traktorral, a titkosan bekamerázott traktorral...
Lassacskán megérkeztünk a gabonavetéshez, aztán hirtelen bekapcsolta a kedvenc zenémet... Óh, gondoltam milyen kis figyelmes... Én továbbra is élveztem a tájat.
Majd egyszer csak rákanyarodtunk a földre és megláttam valami fehér, nagy betű szerű - akkor még nem tudtam, hogy mit - valamit.
Néztem néztem, Úristen elolvastam... és eszméltem, hogy ez az, ez tényleg az... A feliraton ez állt: ZSANETT! HOZZÁM JÖSSZ FELESÉGÜL?
Nem is kell mondanom semmit, azonnal lefagytam, hiszem eddig mindig az volt a válasza erre a témára majd 10 év... erre én: abból akkor már eltelt 3... akkor már csak 7 évet kell várnod- mondta.
Teljes volt a meglepetés. Senki egy szóra sem szólta el magát, még célzás sem volt.
Még jobban eltört a mécses nálam, amikor a szüleim, és Tamás családja megérkeztek a földre. Gratulálni nekünk és ez még mindig semmi, mert amikor vissza értünk a házhoz, nagy meglepetésemre a nővéremék is itt vártam a kis pöttöm Adél babával.
Majd utólag elmesélte, hogy Debrecenben is volt az én szüleimnél és tesóméknál, hogy elkérjen tőlük, amikor én azt hittem épp szántani ment az egyik barátjával. Ez a történet egy örök emlék, az eddigi legszebb emlék marad mindkettőnkben. Ezúton is szeretném megköszönni minden titkolózós kis manónak, kis szorgos tündérnek, hogy ilyen meglepetésben volt részem."
Tamás és Zsani, köszönjük, hogy megosztottátok velünk ezt a szép élményt, kívánunk sok boldogságot Nektek!
{youtube width="570" height="321"}4JiiobA8ed0{/youtube}
Az erdélyi Hargita megyében található Csíkszentlélek egyik falujában, Hosszúaszón mindössze egy ember lakik: Kánya Flórián.
Kánya Flórián egy közel 100 éves házban lakik, és teljes mértékben elégedett az életkörülményekkel, hisz csend és nyugalom veszi körül. Hosszúaszón egykor sokkal többen éltek, a település 1974-ben néptelenedett el a szocialista területrendezés következtében.
Lakói Mindszentre, Szentlélekre költöztek, házaikat pedig csíkszeredaiak vásárolták fel és hétvégi házakká alakították. Borvízforrásai, enyhe éghajlata a környék kedvelt pihenőhelyévé teszi. 1910-ben 116 lakosa volt, mára viszont egy állandója lakója van. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Borvizes források
Hosszúaszó egykori lakói a múltban főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, de a település borvizes forrásáról is híres volt. Az 1900-as évek elején szekérrel szállították Bécsbe a helyben palackozott ásványvizet. Pál Péter, Csíkszentlélek polgármestere minden erejével azért küzd, hogy a nagy múltú település ne vesszen a múlt homályába, igaz, ő sem ott él.
“2010-ben felújítottuk a templomot, hisz a vallással kezdődik minden. Ezután a villamosítás következett, ami mintegy 500 ezer lejbe került. Most pedig az útfelújítás van napirenden” – számolt be a Digi24 hírtelevíziónak a községvezető. Hozzátette: az egyetlen reményt a falu számára a turizmus fellendítése jelenti.
Mohos Zsófia, az Ilyen gyönyörű fotókat még nem láttunk a magányról című sorozat készítője most elragadó képeken mutatja be, milyen az, amikor Zsuzsika néni besegít a fiának a munkába. Az idős asszony még elbír egy egész birkanyájjal.
"Hajnal volt, a bárányok már ismerték a keskeny utat az erdőn át a legelőre. Összetömörülve, egymást taposva törekedtek előre, hangos bégetéssel. Aztán megláttuk a fényt, a tisztás fényét. És mind csendben, szépen sorban kezdtünk menetelni. Az Ég felé." (Towards Heaven)
