Elfogadta nemrég az Európai Bizottság hazánk 2020-ig szóló vidékfejlesztési programját, s a hatalmas, 1300 milliárd forintos összeg elköltéséhez pedig már szeptembertől hozzákezdhetünk.Mérföldkő ez a korábban hátrányosnak mondott vidéki élet szempontjából, ehhez pedig olyan kommunikáció társul, amely végre, hosszú évtizedek után megerősíti: a vidék igenis élhető, falun, tanyán, kisvárosban dolgozni, gazdálkodni, családot alapítani igenis menő!
Rá is fér a kistelepülésekre, falvakra, hátrányosabb régiókra a fejlesztés, annál is inkább, mert Magyarország lakosságának durván a fele él kisvárosokban, falvakban, és bizony sok ember tanyán, tanyavilágban. Azt is látni kell, hogy nagyvárosaink száma, befogadóképessége kicsi. Mindezeket figyelembe véve a legjobbkor érkezett a program, amennyiben a döntéshozók azt valóban a jelenlegi szándékuknak megfelelően valósítják meg.Bontsuk két részre a dolgot: egyfelől a vidékfejlesztés középpontjában a beruházások ösztönzése, a vidéki munkahelyteremtés áll, kiemelten támogatva a fiatalokat. Másfelől jut bőven a tanyák, elmaradottabb régiók fejlesztésére, és nem járnak rosszul a kistelepülések sem. Ha új vidéki munkahelyeket emlegetünk, sokak számára egyértelmű kitörési pont a mezőgazdaság, hiszen tudjuk, adottságaink kiválóak.
Aki bele szeretne vágni, pályázhat az ehhez szükséges induló támogatásra, mivel a program jelentős figyelmet fordít a fiatal, kezdő gazdálkodókra. Itt nem feltétlenül a gabonatermesztésre kell gondolni, vagy hatalmas földterületek megvásárlására. Inkább az úgynevezett munkaerő-igényes ágazatok támogatására – tehát a zöldség-gyümölcs termesztésre, állattartásra –, amelyekre szintén jelentős összegekre pályázhatnak az érdeklődők. Ha valaki belevágott, felhúzta első fóliasátrát, vagy felnevelte háztáji malacait, azt értékesítenie is kell. Erre is gondoltak a program alkotói, amikor célul tűzték ki a versenyképesség növelését, a beruházások ösztönzését.
És itt van az öntözésfejlesztés is. Ma hazánkban – miközben közismert páratlan vízkincsünk – a gazdák nagyon kis százaléka tudja öntözni földjét, és a kánikula végéhez érve láthatjuk, mekkora károkat okoz az aszály. Az 1300 milliárdból futja az öntözőrendszerek kiépítésére, a modern gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen eszközök beszerzésére, drága, modern technológiákra. Ennek köszönhetően a szorgalmas termelő mind jobb minőségű termékeket állíthat elő, növelheti kapacitásait.

Az ellenőrzött, egészséges alapanyag a modern termelési technológiákkal, akár biogazdálkodással előállítva versenyképes lesz, így világszerte mindenhol keresett, magas áron értékesíthető. Az sem titok, hogy már a közeljövőben megoldást kell találnia a bolygónak arra, hogy az egyre kevesebb élelmiszer mellett egyre több éhes szájat kell etetni. A megtermelt javak eladását szintén segítik – kereskedők kiiktatásával – az úgynevezett rövid ellátási láncok, tehát a termelői piacok, az őstermelői rendszer. Így mind többen választhatják első kézből a nem ipari keretek között előállított, garantáltan adalékanyag-mentes élelmiszert. De megbízhatóbb lesz a nagyüzemben előállított élelmiszer is, persze csak akkor, ha az élelmiszer-ipari fejlesztésekre elkülönített pénzt ésszerűen költik el.

De miért érdemes belevágni? Mert a termelő a maga ura lehet, családjával együtt gondoskodhat állatairól, veteményeiről. Megfelelő elhivatottsággal, szorgalommal jövedelmező vállalkozást hozhat létre, amelyből stabilan megél. A továbbiakban fejleszti azt, biztosítja gyermekei boldogulását is. És nem kell már elhagynia szülőföldjét. Sem azt a települést, ahol már gyors és látványos infrastruktúra-fejlesztések kezdődhetnek. Egészségét garantálják a magának megtermelt javak, amelyeket örömmel fogyasztják rokonai, barátai, ismerősei, akiktől nem választja már el több száz kilométer. Egyszóval helyben boldogulhat, munkáját szabadon és örömmel végezheti, és már nem kell szégyellnie magát, hiszen tudja: vidéken élni igazán menő életmód.

Forrás: magyarhirlap.hu

 

 

Az izgalmat kereső turistákat elégíti ki a Skylodge. A perui Andokban 122 méter magasan tölthetünk el egy-egy éjszakát.

A Cuzco városától nem messze fekvő hegyoldalon három, 24x8 méteres kapszulát helyeztek el az ötletgazdák, pontosabban a Natura Viva cég. A Szent Völgyre tekintő "szobákból" pazar a kilátás, nem véletlenül világhírű a régió.

Persze nem olyan egyszerű feljutni a szálláshelyhez, ugyanis a hegyet megmászva tudjuk átvenni a bizonyos szempontból lakosztálynak is mondható szerkezetet. Egy éjszakára átszámítva körülbelül 60 ezer forintot kérnek el érte.

peruiandok

peruiandok1

peruiandok2

peruiandok3

peruiandok4

peruiandok5

peruiandok6

peruiandok7

 

Nem vicc: egy fiatal pár balatoni levegőt árul tetszetős konzervdobozokban.

balatonilevego1

Katona Róbert a Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, de a marketing és marketing kommunikáció is a tanult és szeretett tárgyai között volt. Hosszú ideje egy pénzügyi szolgáltató cég a munkáltatója ahol, mint az előző munkahelyein is főleg az értékesítési területen dolgozott. Egyre kevesebb inspiráló impulzus érte őt, mindezek mellett pedig elkapta a "valósítsuk meg önmagunkat", "kreáljunk valamit ami én vagyok" hullám.

Valósítsuk meg önmagunkat

"Ennek vagy hasonlónak köszönhetjük szerintem a jogászból péket, marketingesből cukrászt és a fából vaskarikát. Én óvatos duhaj vagyok, így teljes arculatváltást, foglalkozást nem, de szabadidős tevékenységet azt választottam. Hosszú gondolkodás után, egy gyerekkori emlék hatására jött a gondolat: Levegőt fogok szépen becsomagolni és árulni, majd ezt a gondolatot 2014 nyár elején tett követte" - mesélte Katona.

balatonilevego2

Honnan ered a Balatoni levegő ötlete?

"Az alapötletet még 1980-ban, gyerekként egy nyaralás során Párizsban láttam. A Centre Pompidou melletti souvenir árusoknál fedeztem fel a "Párizsi levegőt" szardíniás dobozba csomagolva. Nagyon megragadott, megtetszett a dolog. Egyedinek, szemtelennek és zseniálisnak ( bár ekkor még ezt a szót valószínűleg nem ismertem) találtam. Tavaly, amikor azon gondolkodtam, hogy mit kezdjek a fel nem használt kreativitásommal és szabadidőmmel, eszembe jutott a dolog. Körbenéztem, érdeklődtem, megfelelő dobozt kerestem, ill. grafikust. Miután megtaláltam mindkettőt több elvetett grafikai terv és a szöveg után kialakult a ma látható design és szöveg.

Először az angol nyelvű Air from Budapest 5 színben, majd a magyar nyelvű balatoni levegő. Eredetileg az volt a tervem, hogy az ország turisztikai szempontból népszerűbb illetve általam kedvelt helyein jelenik meg a helyi levegő de most még a Budapestre és a Balatonra koncentrálok. Azóta a turizmus világnapja alkalmából egy mátraházai szállodának készítettem mátrai gyógyító levegőt is, ill. tervben van több különböző fajta balatoni levegő és egyéb tárgyak piacra dobása is."

balatonilevego3

Tényleg balatoni levegő van benne?

"Erre is igennel tudok válaszolni. És tényleg. Remélem nem okoz traumát senkinek - és itt most spoiler jön - de tök mindegy, milyen levegő van a dobozban. Nem hiszem, hogy bárki meg tudná különböztetni a saját érzékszerveivel, hogy az a 0.375 l levegő hol került bele. Mindezek ellenére valahogy úgy alakult, hogy eddig minden egyes darab valóban Balatonon készült. Mint említettem nagyon szeretem a Balatont így amikor csak tehetem/tehetjük ott is vagyok (hétvégenként), és mivel ez egy saját kezűleg összeszerelt kézműves, és szabadidőben gyártott termék, ezért tényleg mind ott készült."

Az ötletgazdával készült teljes interjút ide kattintva olvashatod el.

Magyarország első Zokni Csereprogramjában új életre kelnek a pár nélkül maradt, lyukas, vagy megunt darabok.

zokni

Van megoldás - ráadásul hasznos és környezetkímélő - a fura módon pár nélkül maradó zoknik felhasználására. Aki valaha is hordott zoknit, ismeri a furcsa jelenséget, mikor a mosógépbe rakott párokból egyszer csak pár nélküli zokni kerül ki, vagy a szekrénybe tuti kettesével elpakolt ruhadarab másnap egyedül árválkodik.

A szólóban maradt zokni pedig előbb-utóbb a kukában köt ki. Nos, ennek vége, mert ezek a darabok ezentúl új életet kezdhetnek.

Az első magyar Zokni Csereprogram nem egy külföldi minta átvétele, hanem az egész világon egyedülálló hazai kezdeményezés. A szegedi vállalkozás, a ZV-Impex Bt. gyűjti a lyukas, lerongyolódott vagy pár nélküli, de tiszta zoknikat a Zoknicsere Programban. Eddig közel 9000 család csatlakozott a csereprogramhoz, és 1 tonna zoknit már újra is hasznosítottak. A Magyar Posta csatlakozásával akár ingyenesen is el tudod küldeni a használt, lyukas vagy páratlan zoknikat.

zokni1

A Zokni Csereprogramról:

Magyarországon elsőként: Hisszük, hogy a zokni csereprogram által egyre több család zokni viselési kultúráját tesszük környezettudatossá.

Újrahasznosítjuk zoknijaidat: A használt zoknikból szigetelőanyag készül a bútoripar számára, valamint geotextília utak építéséhez.

1 tonna zokni: Eddig több mint 1 tonna zoknit dolgoztunk fel szigetelőanyaggá, amivel egy egész foci pályát be lehetne borítani.

Ingyenes zokni visszaküldés: A csomagfeladásra alkalmas postákon, az általunk küldött címke segítségével ingyen feladhatod a régi zoknijaitokat.

Adományozhatsz rászorulóknak: A használható állapotban lévő zoknijaitokat, rászorulóknak adományozzuk segélyszervezetek közreműködésével.

1000 Ft kedvezmény: A környezettudatosságodat még egy 1.000 Ft értékű kuponnal is megjutalmazzuk.

2014-es eredményeik:

- 7930 m2 (1 focipályányi) elkészült szigetelőanyag
- 87 kg zokni adomány, rászorulóknak
- 10081 érdeklődő család
- 875 kg beküldött zokni
- 2,5 kg zokni átlagosan családonként (!)

Terveik szerint ősztől már a használt harisnyákat, melltartókat is begyűjtik, hogy a műszálas ruhafélékből az útépítésnél használható geotextíliát készíthessenek – nyilatkozta Csányi Zoltán, a kezdeményezés elindítója delmagyar.hu-nak.

A még használható zoknikat a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub és a szegedi ferencesek segítségével juttatják el a rászorulóknak. 

{youtube width="570" height="321"}C0GDbIVjFuE{/youtube}

Forrás

Az alkotók az őselemekkel játszanak a házfalakon, a lakók és a turisták legnagyobb örömére.

drezda

Egy festőművészekből, szobrászokból és építészekből álló csoport Drezda Külső-Újváros városrészében 2001 óta megjelenésében szokatlan, ám kialakításával, ötletességével mégiscsak vicces udvari homlokzatokkal látja el a régi-új építésű társasházakat. A Kunsthofpassage-projekt keretében eddig öt Görlitz út menti lakóház udvarát alakította át Annette Paul, André Tempel, Christoph Rossner, Viola Schöpe, Arendt Zwicker extravagáns képzőművész, valamint Heike Böttcher építész.

A művészek – elmondásuk szerint – az egyik átalakított épületudvaruk szellemi előképét még Szentpéterváron látták meg az 1990-es évek közepén. Ez a roskatag, cári időkben felavatott bérház azzal vívta ki a német fiatalok tetszését, hogy egy hihetetlenül túlméretezett, szovjet gyártmányú esővíz-elvezető rendszer nyomta agyon, szó szerint döngölte a földbe az épületet.

drezda1

 

A látvány keserédes hangulata annyira megfogta őket, hogy ennek az épületnek a „művészi mását” Drezdában ők is meg akarták valósítani. A tengerkék színű, a Víz Udvara névre keresztelt épületre így ők is egy hatalmas méretű, alumíniumból kikalapált esővízlefolyó-, eresz- és csőrendszert szereltek fel.

Az egyik eresz trombitává alakul át, addig a másik lefolyócső szaxofonná, a harmadik vadászkürtté, a negyedik pedig virágcseréppé. Mivel a csövek keresztmetszetét belső gyűrűkkel is ellátták, így a tetőről lefolyó víz – a nyomáskülönbség hirtelen megváltoztatásai miatt – valóban égi zenebonát varázsol a ház lakóinak. A szászok a konstrukciót így joggal nevezik Drezda leghíresebb zenekarának.

Az épület annyira ismert és népszerű kirándulóhely lett időközben Németországban, hogy a művészek két évvel ezelőtt egy szivattyút is hozzászereltek szobrukhoz, hogy a vízi előadásra érkezők legalább minden félórában meghallgathassák a természet hangjait – a lakók nagy örömére.

{youtube width="570" height="321"}JQZgq_lrwQ4{/youtube}

Forrás

Az új-zélandi Brian Cox elbűvölően gyönyörű építményén négy éven keresztül dolgozott.

Az úriember gondosan válogatta ki a fákat, melyekből végül megalkotta a templomot. Nem véletlen, hogy ilyen jól sikerült, hiszen ő a tulajdonosa egy neves kertészeti cégnek, így volt miből merítenie. 

Cox azért kezdett bele a projektbe, mert munkája miatt rengeteget utazik és a világ számos pontján találkozott hasonló egyházakkal.

"Egy nap kimentem a hátsó kertbe és azt gondoltam, ez a hely igényel egy templomot. 2011 áprilisában megtisztítottuk a területet, mostanra pedig sikerült megvalósítani tervemet" - nyilatkozott.

Nem semmi!

templom

templom1

templom2

templom3

templom4

templom5

templom7

{youtube width="570" height="321"}p_U80p5-o4s{/youtube}

A Gyermekétkeztetési Alapítvány pályázatán tíz falu nyert.

szegenygyerek copy

A GYEA nyilvánosságra hozta: melyik az a tíz falu, ahol július 1.-től a halmozottan hátrányos helyzetű családokban élő kismamák és gyermekek településenként havonta 100 000 forint értékben egy éven át ingyenesen juthatnak gyógyszerekhez, tápszerhez, vitaminokhoz. A GYEA pályázatán Aranyosapáti, Dudar, Jánkmajtis, Kaposfő, Kéthely, Lábod, Petőfibánya, Sződ, Tiszapüspöki és Zsáka önkormányzata nyert.

Az Egis Gyógyszergyár Zrt. az eddigi legnagyobb értékű segítséget nyújtja a Szegények Patikája program megvalósításához: a vállalat közel 9 millió forint értékben 4000 doboz Jovital C Duo Retard kapszula adományozásával támogatja a programot.

Az adományt dr. Hodász István vezérigazgató adta át Király Gábornak, az Alapítvány elnökének 2015. július 6-án az Egis Tudományos és Technológiai Központban. A Szegények Patikája program keretében 1500-3000 fős települések önkormányzatai a háziorvosokkal és a gyógyszertárakkal együttműködésben pályázhattak és plusz pontokat jelentett minden olyan kezdeményezés, amely az alapítvány céljának megfelelően a hátrányos helyzetű gyermekek támogatását erősíti.

Volt olyan falu, ahol a támogatás odaítélésének teljes nyilvánosságát tartják fontosnak: a helyieket a település internetes oldalán és a Facebookon tájékoztatják a részletekről. Másutt az önkormányzat vállalta, hogy saját erőből gondoskodik a nyomorban élő gyermekek nyári étkeztetéséről és akad község, ahol a közmunkában termelt zöldség, gyümölcs egy részét felajánlották a GYEA által támogatott gyermekeknek.

Forrás

A kínai Csengtuban alapított oviban különös figyelemmel vannak a veszélyeztett faj bébijeire.

A legfrissebb becslések szerint már kétezernél is kevesebb panda él a Földünkön, így muszáj kiváltkép gondozni őket. Ebben az ázsiai "óvodában" speciális eszközök sokaságával nevelik a kicsiket, eredményesen. A kezdeményezés egyedülálló, de tényleg nagyon értékes, ha még unokáink is ismerni szeretnék az állatfajt.

Minden pandakölyök igazi csoda, hisz a nőstény egy évben mindössze két kicsit tud megszülni.

panda

panda1

panda2

panda3

panda4

panda5

panda7

panda8

panda9

panda10

panda11

Ray Bartkus amerikai művész olyat alkotott a litvániai Marijampolė falujában, amit korábban soha senki.

A tehetséges alkotó szándékosan fejjel lefelé festett egy ház falára, hogy a hattyúk, úszók és evezők tükröződjenek a települést átszelő Sesupe folyó vizén.

Bár úgy tűnik, a kép digitálisan manipulált, Bartkus tényleg megvalósította az elméletben lehetetlen küldetést.

litvánfalu

litvánfalu1

litvánfalu2

A végeredmény

litvánfalu3

A felvétel alapján két tűzoltó hat kiskacsa életét mentette meg a szlovákiai Besztercebányán.

k3

Egy forgalmas útdszakaszon szedték ki őket a csatornából, miközben a mamájuk elkeseredetten hápogott körülöttük. A Facebookon pár nap leforgása alatt több mint 20 millióan nézték meg a felvételt.


Kuriózny výjazd hasičov na strednom Slovensku: Pomáhali kačacej rodinke... :-)Firefighters in Slovakia: They helped duck Family... :-)MORE INFO: http://bit.ly/1KOo80d

Posted by noviny.sk on 2015. július 5.

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek