"Soha, de soha nem veszítjük el szeretteinket..."

01 nov. 2015 Horváth Adrien

November első napjaiban emlékezünk. Megidézzük azokat a szeretteinket, akik már nincsenek velünk. Elcsendesedik ilyenkor a világ és kicsit megpihen.

halott3

 

Mint a természet is szokott ilyentájt. Magunkba nézünk, átélünk újra régen megélt perceket, pillanatokat, megkönnyezzük a halottainkat, gyertyákat és mécseseket gyújtunk, virágokkal, koszorúkkal tisztelgünk emlékük előtt.

A holtakról való megemlékezés már az ókori Rómában is ünnep volt. Feraliának nevezték ezt a napot, és hogy oldják az ünnep komorságát, családon belül megajándékozták egymást. Az egyházban először 998-ban tartották a halottak napját önálló ünnepként. Szent Odiló bencés apát kezdeményezte, hogy mindenszentek napját követően a halottak emlékének is szenteljenek egy napot. E napon valamennyi elhunytról megemlékezünk. Az ünnep a 11. században terjedt el és a 14 századtól vált hivatalossá. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak, az imák segítenek a hátramaradottak fájdalmait enyhíteni.

 

Az eredetileg katolikus ünnepet más felekezetek is átvették, az unitáriusok és evangélikusok hivatalosan is elismerték. A reformátusok is megemlékeznek halottaikról.

Az ortodox kereszténység ünnepei között több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton tartják a halottak napját. Az anglikán egyházban hivatalosan nem tartják meg ezt az ünnepet, bár a katolicizmus felé nyitott irányzatok újra tartanak megemlékezéseket.

A zsidó hagyomány szerint a halottak napi megemlékezés Mózes halála napjához kötődik.

 

halott2

 

A halottak napi gyertyák a halottakért égnek. A tűz megtisztulást hoz a holtaknak, és a hagyomány szerint a gyertyák fénye mellett a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszatalálnak sírjaikba, hogy ne kísértsék az élőket. A sírok megtisztításának és feldíszítésének eredetileg az volt a célja, hogy a holtak szívesen maradjanak sírjaikban.

 

A néphit szerint a halottak napi harangszó enyhíti a holtak szenvedéseit, lelkük megnyugszik és megpihen. Többfelé tartotta magát az a hit, hogy a mindenszentek és halottak napja közötti éjszakán a holtak hazajárnak misézni a templomba, majd harangszó mellett hazatérnek földi házaikba.  Ezért esténként gyertyákat gyújtottak, hogy a lelkek könnyebben eligazodjanak.

A halottak hetében nem dolgoztak az emberek, mivel úgy gondolták, hogy az ebben az időszakban végzett munka megzavarja a holt lelkeket, és bajt hozhat a ház népére. Nem végeztek ilyenkor kerti munkát, nem dolgoztak a földeken, tilos volt a takarítás, a mosás, de még a káposztasavanyítás is.  Sok helyen terített asztallal várták haza a holtakat, kenyeret, sót és vizet tettek az asztalra.

 

„Soha, de soha nem veszítjük el szeretteinket…, Ők velünk vannak, nem tűnnek el az életünkből. Csak nem egy szobában vagyunk velük.” Paulo Coelho

 

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek