1994. június 17-én Párizsban elfogadták a sivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.
Erre emlékezve az ENSZ-közgyűlés 1994 decemberében úgy határozott, hogy június 17-én világnap megtartásával is fel kell hívni a figyelmet a sivatagosodás és a szárazság súlyos következményeire. A kampány célja, hogy tudatosítsa felelősségünket a szárazföld pusztulásában, és felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság világméretű hatásaira. A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeket a területeket súlyosan fenyegeti a csapadékviszonyok megváltozása (a globális éghajlatváltozás következménye) és a növényzet kiirtása (az emberi tevékenység felelőtlensége). Ha valahol elpusztítja az ember a növényzetet, akkor ott a szél és a víz könnyen elhordja a termőtalajt, és növényzet hiányában a terület akár el is sivatagosodhat.
A talajvíz szintje 3-5 métert csökkent
Hivatalos ENSZ-becslések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több mint egymilliárd ember életét veszélyezteti, és ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti. Dél-Európában több mint 300 ezer négyzetkilométer területet fenyeget közvetlenül az elsivatagosodás. Pusztít a tűz is: évente 600–800 ezer hektár – Korzika szigetével megegyező nagyságú – mediterrán erdő ég el. Az ENSZ-egyezmény hazánk egész területét aszállyal sújtott térségnek tekinti. A Duna–Tisza közi Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) a félsivatagos övezetbe sorolta. Az utóbbi évtizedek aszályos időjárása okán a talajvíz szintje 3–5 métert is csökkent, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. A XX. század elején a Duna–Tisza közén még mintegy 600 természetes tó volt, mára csak a nevük emlékeztet a hajdani vadvízországra és élővilágára.
"A termőföld a jövő záloga, tegyük klímaállóvá!"
Az ENSZ keretein belül külön szerv, a UNCCD (United Nations Convention to Combat Desertification – Egyesült Nemzetek Egyezménye az Elsivatagosodás Elleni Küzdelemről) foglalkozik globális szinten az elsivatagosodás problémájával, ez a szervezet a felelős a világnap megtartásáért is. Minden évben új téma, az idén "A termőföld a jövő záloga, tegyük klímaállóvá!" szlogennel szervezik az eseményeket - írja az MTVA.
Czeglédi Zsolt ez alkalomból megrendítő fotókat készített a Debrecen közelében található Fancsika II. víztározó kiszáradt medréről.
Egymillióan nézték meg három nap alatt a felvételt, de van egy olyan érzésünk, hogy a tízmilliót is hamar eléri a kattintások száma.
A frizbi, mint játék nem szokványos körülmények között született az 1800-as évek végén. Brigdeport városának egyik péksége a megrendelt süteményeket kerek fém tálcán szállította házhoz. A szomszédos Yale egyetem diákjainak megtetszettek a tálcák, és játékként egymásnak kezdték el dobálni. A nehéz fémet aztán műanyagra cserélték, a második világháború után megkezdődött a sportszer tömeges gyártása az Egyesült Államokban.
Na erről nagyon lemaradtak Bosznia-Hercegovinában.
{youtube width="570" height="321"}z-lk8ESNT04{/youtube}
Mobileszközről
tekintheted meg a felvételt.
Mindig nagyot dobban a szívünk, ha egy bébi állatot bajban látunk. Egyszer ezt a kis bárányt is mocsok borította, de változtak az idők.
Az újszülött bárány - akit később Grace-nek neveztek el - hajnali három órakor jelent meg egy farm bejárata előtt. Megmentői úgy becsülték, mindössze pár órával korábban születhetett egy állatszállító járműben, vagy egy másik közeli farmon. Az édes jószágon még ott lógott a köldökzsinór. Túlélési esélyei szinte egyenlők voltak a nullával.
Grace azonban harcosnak bizonyult. Edgar - a gazda - mindent megtett, hogy életben maradjon a bárány.
"A legzordabb világba született, ürülékben fürdött, fagypont közeli volt a hőmérséklet, de ő élni akart" - írta Edgar a hivatalos Facebook-oldalán.
A gazda egyébként gyakran fogad be állatokat, de ilyen fiatal jószággal még nem volt dolga. Mindenesetre biztosan megszerette, hisz napról napra posztol róla képe a közösségi oldalon.
Formabontó és egyben segítőkész a Group 70 International nevű cég elképzelése, amit Hawaii szigetén valósítanak majd meg.
A flottát hamarosan kivonják majd a forgalomból, a buszokat pedig különböző célokra használják majd fel. Némelyiket szabadidős helységnek vagy kisboltnak, míg a többit fürdőnek illetve általános lakhelynek alakítják majd ki.
A projektben csak önkéntesek vehetnek részt, akik minden hétvégén dolgoznak majd a hajléktalanok ily módú megsegítéséért.
A tikkasztó hőségben a legjobb eledel a görögdinnye, de vajon ismerjük-e igazán a kedvelt elemózsiát?
1. A görögdinnye szinte csak vízből áll, a 91 százaléka H2O
2. Több formája is van
Japán elkezdték termeszteni a kocka alakú görögdinnyét, hogy könnyebben lehessen tárolni. Persze az ára egyelőre az egekben jár.
3. Számos országban görögdinnyét ajándékoznak a házigazdának
Kínában, Japánban és több ázsiai államban bevett a különös szokás.
4. Sokan úgy hiszik, az ókori Egyiptomból ered a görögdinnye
5000 éve is termeszthették a finomságot, a hieroglifákon ugyanis gyakran jelenik meg egy rózsaszín-zöld üdítő.
5. A felfedezők rendre görögdinnyét ebédeltek hosszú útjaikon
6. Bármilyen hihetetlen, világszerte 1200 fajtáját termesztik a dinnyének
7. A gyümölcs igazából zöldség is egyben
8. Ez a lehető legegyszerűbb módja a dinnye felszeletelésének
9. Izomláz esetén ajánlott fogyasztani, ugyanis segít ellazítani az izmokat
10. A görögdinnye napi fogyasztása távol tartja az orvost a háztól
11. Gyulladásos betegségek, valamint asztma és cukorbetegség esetén remekül szuperál
12. A világ vezető dinnye termesztője Kína évi 70 millió tonnával
13. Így csapolhatsz üdítőt görögdinnyéből
Ez az otthon megkérdőjelezi a hagyományos építészeti technológiákat.
A Franciaországban található Domespace nevű kerek házak érdekessége, hogy télen és nyáron követi a Napot, együtt forognak vele. A környezetbarát otthonok fenntartása költséghatékony, energiafelhasználása alacsony és teljes egészében újrahasznosított anyagokból épült.
Aluko enyhén szólva sem volt elragadtatva, mikor gazdája becsapta őt.
Jasmine Milton, a kutyus gazdája fotókon örökítette meg az eseményeket. A 18 éves leányzó pszichológiát hallgat, így nem véletlen, hogy tesztalanynak használta kedvencét. A Twitter azonnal felrobbant a képsorozattól.
"Akkor kaptam Alukót, mikor nagyon depressziós voltam, azóta viszont elfelejtettem minden bánatomat" - nyilatkozott a gazdi. "Kényszerített rá, hogy menjek ki, még akkor is, ha csak feküdni volt kedvem. Nevetésre bírt akkor is, amikor más nem tudott volna és most az egész világot mosolyra fakasztotta. Ő az én hősöm!"
Aluko egyébként is gyakra vág morcos arcot
De tud ám jó kedve is lenni!
Évek óta egyre több megbetegedést okoznak nálunk is az elszaporodó kullancsok, mivel egyre több hordoz közülük valamilyen fertőzést. Irtás nincs, pedig létezik egy magyar fejlesztésű szer, amellyel hatásosan és környezetkímélő módon lehetne pusztítani a vérszívókat. Csak éppen több mint egy évtizede arra vár, hogy gyártásba kerüljön.
Az utóbbi évek időjárása elősegítette a vérszívók, elsősorban a szúnyogok és a kullancsok elszaporodását Magyarországon. Az élősködők számának növekedése miatt emelkedett az általuk terjesztett fertőzésekben megbetegedettek száma is. A Magyar Kullancsszövetség adatai szerint Magyarország északi és nyugati része Európa kullancsokkal leginkább fertőzött területei közé tartozik. A vérszívók számos, emberre és állatra egyaránt veszélyes betegséget, többek között Lyme-kórt, agyvelő- és agyhártyagyulladást, babéziózist terjeszthetnek.
Míg egy évtizeddel ezelőtt a kullancsoknak csupán 17 százaléka hordozta a Lyme-kórt, addig ez az arányszám mára meghaladta az 50 százalékot. Évente 1500-2500 ilyen típusú megbetegedést regisztrálnak Magyarországon, az aktuális betegszám pedig mára megközelíti a 250 ezret.
A kullancsok ellen vívott harcot a populáció számának jelentős csökkentése segítheti. Rejtőzködő életmódjuk miatt ezeket a parazitákat ugyanis teljesen kiirtani sohasem lehet, legfeljebb gyéríteni. A lakosság túlnyomó többségében tartja magát az a tévhit, hogy Magyarországon a kullancsok elleni védekezés gátja egy uniós rendelet, amely lehetetlenné teszi a vegyszeres irtást. Ez azonban nem teljesen igaz: az EU nem tiltotta be a hatásos vegyszerek használatát, csak újra kellett volna engedélyeztetni őket. Ez azonban rendkívül költséges, ezért a hazai forgalmazó üzleti megfontolásból nem kérelmezte. Így jelenleg csak a prevenció marad: a megfelelő öltözködés, valamint a jól ismert riasztóspray és krém mellett már léteznek tabletták is, háziállatok esetében pedig a különféle cseppek és nyakörvek adhatnak védelmet.
Magyar fejlesztésű szer oldhatná meg a problémát
Pedig lenne más megoldás is. Két magyar kutató, Bratek Zoltán és Bózsik Béla Pál ugyanis több mint egy évtizede egy olyan kullancsirtó szert fejlesztett ki, amely természetes anyagokból, a rovart megbetegítő gombákból áll, így méreg nélkül pusztítja el a parazitákat. Az elvégzett szabadföldi, nagy parcellás kísérletek teljes mértékben igazolták a szer hatékonyságát. A találmány legnagyobb előnye, hogy környezetbarát, csak a kullancsokra veszélyes. “Számos olyan szer létezik, amelyek nem csak a kártevőket pusztítják el, hanem olyan rovarokat is, amelyek a tápláléklánc fontos részei. Ez pedig további állatfajokra van negatív hatással. Ismereteink szerint a mi módszerünk csak a kullancsokat öli meg, tehát parkokban, turistaútvonalakon, táborokban, és nyaralóhelyeken is lehetne alkalmazni, hiszen nem tesz kárt a környezetben" - mondta Bratek Zoltán.
A hazai fejlesztésű irtóanyag működési elve a következő: szétszórják a kullancsoktól fertőzött területen, a tenyészet pedig megtapad a vérszívókon. Ezután olyan enzimeket kezdenek el termelni a gombák, amelyek bejutnak a kullancs kitinpáncélja alá, majd ott tovább szaporodnak, terjeszkednek. Addig-addig zajlik ez a folyamat, mígnem a kullancs egyszerűen felemésztődik.
Megint az EU tesz keresztbe
Bratekék fejlesztését mégsem találni a boltok polcain. Létezik ugyanis egy uniós szabályozás, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ilyen típusú, úgynevezett rovarpatogén biocidok piacra kerülését. Az indokolatlanul drága, milliárdokba kerülő engedélyezési folyamatot még a nagy gyártók sem vállalják be. "Pedig ősi módszerről van szó, Dél-Amerikában például évezredek óta készítenek és alkalmaznak ilyen, természetes rovarirtó szereket az őslakosok" - emelte ki Bratek Zoltán.
Az egyetemi adjunktus elmondása szerint 1997-ben kezdték a kutatást, 2001-re már "lerakták az alapokat". Azóta számos céggel tárgyaltak, azonban a gyártás továbbra is várat magára. Holott élénk a külföldi érdeklődés is, elsősorban azokból az országokból, ahol a biogazdálkodásnak nagy hagyományai vannak. A kutatók szerint azért is érthetetlen az EU magatartása, mert például az Egyesült Államokban a hipermarketekben bárki vásárolhat ilyen rovarirtó szereket. Sikerrel is alkalmazzák az ottani kullancsfajok ellen. Ráadásul a korábban engedélyezett rovarpatogén biocidokat az uniós országokban is használják: például Angliában, Franciaországban krumplibogarak, sáskák, levéltetvek ellen védekeznek ilyen módon.
Figyelemre méltó, amint a kínai rendőrebek hatalmas türelemmel várják, hogy rájuk kerüljön a sor az ételosztásnál.
A képzett kutyák bombákat tudnak kiszimatolni, és emberéleteket mentenek különböző területeken, így nem nehéz elhinni, hogy az alábbi fotó sem csalás.
Ráadásul egy hasonló felvétel már készült Finnországban, már 1940-ben is birtokolták ezt a képességet a szolgálati jószágok.
Emily Blincoe amerikai fényképész különféle tárgyakat, zöldségeket és gyümölcsöket rendszerez színük, méretük és formájuk szerint.
Az egyszerű de ugyanakkor szép felvételei mélységesen megnyugatóak, és igazolják, hogy egy művésznek semmi sem jelent akadályt. Tovább nem is ragoznánk a szót, a fotók épp elég beszédesek.
