Salgótarjánban jó dolgok történnek. A gyermeknap alkalmából szervezett nem mindennapi meglepetés sok-sok csemete arcára rajzolt mosolyt.

A mai salgótarjáni példa talán sokakat meggyőzhet arról, hogy a jó ügyekhez nem kell mindig pénz. A "Zöld dobozok" kihelyezésének és működésének sikere is bebizonyította a városban, hogy ha elkezdünk valami jó dolgot, akkor sokan mellénk állnak.

Salgótarjánban a jó dolgok a mai nappal folytatódtak

Gyermeknap közeledtével összefogtak néhányan és elhatározták, hogy plüssállatokat összegyűjtve, majd azokat a város különböző pontjain elhelyezve mosolyt varázsolnak a gyerekek arcára.

A szervező, Czibik Irénke elégedett és boldog mosollyal összegez

 - Az ötlet nem a sajátunk, Székesfehérváron láttam hasonlót és úgy gondoltam, hogy a közelgő gyereknap jó apropó arra, hogy itt a városban is mosollyal színezzük a kicsinyek arcát. Nagy öröm volt látni, hogy pillanatok alatt összeállt a kis csapat, akik boldogan álltak a kezdeményezés mellé. De ami még nagyobb meglepetést okozott, hogy a plüssök gyűjtésekor milyen sok adakozóra találtunk. Nem volt sok idő, egy hét alatt gyűjtöttünk, szalagoztunk és egyeztettünk, hogy hová kerüljenek a meglepetés játékok.

Ma reggel 6 órakor helyezték ki az aktivisták a megbeszélt helyszínekre a plüssöket, olyan területekre is, ahol rászorulók élnek. A gyerekek arcát látva, azt hiszem, nem túlzás azt mondani: minden perc munka megérte! Nagyon megérte!

Köszönet minden segítőnek és adakozónak.

Irigykedhetünk. Kínában bámulatos metrószerelvényeket alkottak. A 3D-s produkción nem véletlen ámul a világ és a helyi lakosok.

Az első 3D-s speciális vasúti kocsit, a Ningbo 1-es metrót április 21-én helyezték üzembe Kínában. A metrószerelvényt hatalmas sikerrel fogadták, ami nem is véletlen, hiszen  ez volt az első kézzel festett vonat az országban. Az ajtók, az ablakok de még a mennyezet is a tengeri selyemút szimbólumait felhasználva készült.

A májusban felavatott újabb szerelvény a Donqian tó és környékének csodás panorámáját jeleníteti meg a szerencsés utazóknak.

A tervezés és készítés során 6 szempontot mindenképp szem előtt tartottak a készítők. Kifejező erővel bírjon a táj, a rend, a sport, az ökológia, a kultúra és a történelem valamint a szabadidő.

 Nem tagadjuk, mi is szívesen utaznánk hasonló szerelvényeken.

Forrás: whatsonningbo.com

Még csak a nyár elején járunk, máris hatalmas károkat okozott az országban a tegnap esti vihar és jégeső.

A téma kétségtelenül sokakat foglalkoztat, legyen szó irodai vagy mezőgazdasági dolgozóról. Előbbinek is okozhat komoly bosszúságot egy-egy váratlan esemény, utóbbi számára azonban drámai következménye is lehet például egy jégesőnek.

Az alábbi fotókat egy kedves Olvasónk küldte. A Csongrád megyei Sándorfalván így tarolt a vihar. Mindez olyan kistermelők kertjében, akik szívvel-lélekkel dolgoztak és méltán szerették volna piacra vinni  kétkezi munkájuk gyümölcsét. De a jégeső kegyetlenül közbeszólt... Nagyon sajnáljuk.

"4500 tő epret mintha ledaráltak volna, egy paprika- , paradicsompalántám sem maradt nyomokban sem."

Ilyen volt

Ilyen lett

A károk elhárításán, megelőzésén nem véletlenül dolgoznak évek óta a szakemberek.

A kis területen termesztőknek a vastagon mulcsolás, dobozolás vagy fóliatakarás adhat némi megoldást.

A nagytermelők esetében évtizedek óta ismert megoldás (a rendszerváltás előtt használták is) például az ezüst-jodidos „esőcsinálás”. A módszer viszonylag egyszerű: a vegyületet rakétákkal a zivatarfelhők közepébe lövik, elporlasztva a hatóanyagot. Az ezüst-jodid ugyanis megakadályozza a nagy szemcsés jégeső létrejöttét. A pekingi olimpia megnyitóján a kínai szervezők is e lehetőséget alkalmazták. Persze a módszernek vannak hátrányai, a rakéták miatt egyebek között ugyanis légtérzárlatot kell elrendelni, ami egy világeseménykor még csak-csak elfogadható, de például a Nagy-Eged fölött már korántsem biztos, hogy jó megoldás.

Az elmúlt években ezért fejlesztették ki a szakemberek a talajgenerátoros rendszert

Ennek lényege, hogy nem rakétákkal lövik a felhőbe az ezüst-jodidot, hanem talajgenerátorokkal, felszínen égetéssel kerül a levegőbe, majd a feláramlások során a zivatarfelhőbe, akár 8-9 ezer méter magasságba is. A vegyület ott kémiailag avatkozik be a zivatarfelhők mikrofizikájába: az ezüst-jodid hatására nem kevés nagy, hanem sokkal több, de apróbb jégszem keletkezik a felhőben -írja a heol.hu

Ezek lehullva nagyobb valószínűséggel olvadnak meg, mint a nagyok, így jelentősen mérsékelhető a károkozás. Ilyen rendszer működik már hazánk több megyéjében, Baranyában, Tolnában, Borsodban és Somogyban is.

A rendszerhez meteorológiai szolgáltatás is kapcsolódik, korszerű gépekkel figyelik a légáramlatokat, felhő- és jégképződést, s az adatok értékelése után (körülbelül fél- egy órával a beavatkozás határideje előtt) a szervezet jelzést küld a gép kezelőjének, meghatározva azt is, hogy a generátorokat mikor és mennyi időn keresztül kell üzemeltetni.

Egy berendezés egymillió forintba kerül, azaz hektáronként mintegy 5 ezer forintba, s ugyanennyi a működtetési költsége is

Jóval olcsóbb tehát mint ha a biztosítással próbálnák védeni a termést, nem beszélve arról, hogy akár félmilliós kártól is megóvhatja a gazdákat. A generátorok egyenként 10 kilométeres sugarú kört fednek le, azaz egész településeket védenek meg a jégveréstől. Korábban is üzemelt már néhány szerkezet, azaz a borvidéken mostanra számuk meghaladja a húszat. Május 1-jétől már élesben működik a rendszer, sőt, használni is kellett a berendezéseket. Gyarkolatilag szinte a beüzemelés pillanatában megérkezett a jelzés a meteorológusoktól, s be is indítottuk a gépeket – tette hozzá.

A tapasztalatok szerint 1 forintos védekezési költséggel évente, több mint 35 forintnyi termelési érték menthető meg. Mindezek mellett, tudni kell, hogy a jégeső-elhárítás hatékonysága nem lehet 100 százalékos. A jégszemek ugyanis nem szűnnek meg, de méretük kisebb lesz.

Fotó: Baranyi Krisztina

Egy ökováros, ahol a  zöld mentalitás szempontjából már a hetvenes években sikerült eljutni oda, ahova más városok még most is csak igyekeznek, kérdés azonban, sikerül-e fenntartani a vívmányokat.

Curitibát 1653-ban portugálok alapították és a legzöldebb brazil városként tartják számon, de világviszonylatban is legnek számít környezetvédelmi mentalitása miatt. Már akkor Brazília öko-központjának hívták, amikor máshol azt sem tudták, mi fán terem a környezetvédelem.

Elsősorban buszhálózata, hulladékgyűjtő- és újrahasznosító rendszere és parkhálózata miatt csodálták és csodálják ma is. A tények:

• A lakosok 99%-a szereti városát.
• A város szemetének 70%-át újrahasznosítják.
• A  világon egyedülálló buszhálózatot alakítottak ki.
• A hajléktalanok, ha összegyűjtik a szemetet, étkezési jegyet kapnak cserébe.
• Régi épületeiket lebontás helyett felújították, így lett pl. lőszerraktárból napközi.
• A világon itt a legnagyobb az egy főre jutó zöldterületek aránya, a zöld tereket a lakosság bevonásával alakították ki.
• Mindez Jaime Lerner-nek köszönhető, akit háromszor választottak Curitiba polgármesterének.
• Mottó: "A kreativitás az, amikor levágsz egy nullát a költségvetésből."

A kezdetek

A zöld sikersztori a hatvanas évek végén kezdődött, amikor Curitiba igazi szeméttelep volt, elképzelések nélküli káosszal, munkanélküliséggel és mindent átható korrupcióval. Az 1940-es évektől megindult lakosságnövekedésnek és ipari fejlődésnek köszönhetően a hatvanas évekre állandósultak a nagyvárosi lét negatívumai:  növekedésnek induló gépjárműhasználat, szmogban úszó levegő, elektromosság és csatornázottság hiánya és természetesen egy olyan városfejlesztés, amely nem az emberekre szabta volna a várost, hanem sokkal inkább az autókra. A hatvanas években elkészült városfejlesztési tervnek megfelelően elkezdték volna az utakat bővíteni, újabb sávokat, felüljárókat kialakítani, amelyek sok esetben egyet jelentettek volna a 20. század elején felhúzott épületek lebontásával.

Csakhogy Curitiba lakói nem ilyen sorsot szántak a városuknak. A terv ellen tiltakoztak a helybéliek, az ellenzéki pártok és a különféle építész szervezetek is. Az ellenállás élére Jaime Lerner állt, akit sokan a város második alapítójának tartanak.

Jaime Lerner családja Lengyelországból érkezett Brazíliába, ahol az ifjú Lerner építészetet tanult és a család vállalkozásában dolgozott. A „pólós srácból” aztán igazi városvédő ikon lett, aki a világ egyik legélhetőbb városává varázsolta Curitibát, és aki háromszor volt a város polgármestere (1971–75, 1979–84, 1989–92), legelőször 33 éves korában. 

A grist.org 2007-es listája szerint a világ 15 legzöldebb városának rangsorában a harmadik helyet szerezte meg és egy felmérés szerint az ott élők 99%-a szereti az 1.7 millió lakosú várost. Még akkor is, ha Curitibában nem uralkodnak paradicsomi állapotok, de Lerner hitt abban, hogy jó közlekedéssel, jó oktatással és egészségügyi intézményekkel ki lehet vívni a lakosok bizalmát.

„Metró?! Csak a holttestemen keresztül!”

Ezt válaszolta Lerner még az 1970-es években arra a kérdésre, lesz-e valaha metró Curitibában, de előtte az autósoknak intett be. Ahelyett ugyanis, hogy a város felvásárolta volna az utak menti épületeket és lerombolta volna őket, hogy aztán utakat szélesítsen az autóknak, Lerner kijelentette: Curitiba nem autópálya, ellenben elengedhetetlen egy jól működő tömegközlekedési rendszer, ami egyenlő lett a buszközlekedéssel. Ennek eredménye lett egy olyan autóbusz-hálózat (Bus Rapid Transit), amelyet aztán a világ több országában is átvettek (közel 150-ben) és úgy tartják számon napjainkban is, mint a leginnovatívabb tömegközlekedési modellt a vasútvonalak elterjedése óta.

Létrehozása gyors, nagyjából százszor olcsóbb működtetni, mint a metró hálózatot.

                                      Jaime Lerner, a zöld evangélista

Lerner szakértelemről, józan paraszti észről és gyorsaságról beszél, ha a siker kritériumairól kérdezik. A szakértelem hasznos, de legalább ilyen fontos volt a józan ész, így a tervezés során nem kizárólag technológiai megfontolásokra építettek. Fontos volt, hogy a buszjegy olcsó legyen, de más szempontok is számítottak. A gyorsaság szempontjából a gyors beszállásra (viteldíj fizetése beszállás előtt), a gyors közlekedésre (buszsávok - autók nem lassíthatják le a buszokat), a buszok előnyben részesítésére (ha busz közeledik, a lámpák zöldre váltanak) fókuszáltak. Így sikerült elérni, hogy ne az autók paradicsoma legyen Curitiba, hanem hatékony tömegközlekedéssel az emberek könnyen eljussanak A-ból B-be. Ráadásul egyes cégek jutalmazzák munkavállalóikat akkor, ha busszal járnak munkába.

                             A város, ahol a világon a legjobban szeretik a buszokat

Buszjegy szemétért

A Lerner-i modell talán legnagyobb vívmánya az integrált gondolkodás, így annak is meglett a logikája, miképp lehetne rávenni az embereket arra, hogy szemetet gyűjtsenek, egyben használják a tömegközlekedési eszközöket. Először a szegénynegyedekben élőket ösztönözték arra, hogy egyáltalán a szemetet összegyűjtsék és ne a folyókba dobják, hanem az arra kijelölt konténerekbe.

Akik megfelelő mennyiségű szemetet összegyűjtöttek, buszjegyet, élelmet vagy tankönyveket kaptak. Később ezt a modellt kiterjesztették a szelektív hulladékgyűjtésre is. A kilencvenes években a háztartások 70%-át sikerült bekapcsolni ebbe a rendszerbe, Curitiba hulladékának 2/3-át újrahasznosítják. A környezettudatos mentalitást már gyerekkorban elsajátítják például azzal, hogy a gyermekek a műanyag palackokat beviszik az iskolába és karácsonyra újrahasznosított műanyagból készült játékokat kapnak. Sok esetben a gyermekek oktatják otthon a szüleiket a környezettudatosságra.

                                          Szelektív szemétgyűjtés városszerte

Nem lesz felüljáró autóknak, hanem sétálóutca és zöldfelület a gyalogosoknak

Lerner biztosítékát 1966-os a már említett felüljáró építésének terve csapta ki, mely természetesen az autósok igényeit elégítette volna ki. Lerner azonban úgy gondolta, legyen inkább egy sétálóutca, mely egyben jelképe is lett az emberléptékű Curitibának. Amikor 1971-ben Lerner először átvette a város irányítását, egyetlen közpark volt a városban. A végeredmény brilliáns: világviszonylatban is legnek számít 16 parkjával, 14 erdőjével és több mint ezer zöld közösségi terével. A terek kialakítása a lakosság aktív bevonásával történt. A biciklistákra is gondoltak, több mint 100 km-nyi bicikliutat építettek.

                                                      Felhőkarcoló vs. zöldfelület

A hetvenes évek Brazíliája melegen üdvözölt mindenféle nagyvállalatot, teljesen mindegy, milyen környezetromboló tevékenységgel foglalkoztak. Ezzel szemben Curitiba csak olyan cégeket fogadott be, amelyek „tiszta” technológiával dolgoztak, ezeket a cégeket pedig egy nagy ipari parkba telepítették, ahol annyi volt a zöld felület, hogy gúnyosan golfpályának hívták. Curitibában akkor kaptak adókedvezményt a betelepülő vállalkozások, ha anyagilag támogatták a zöldfelületek létrehozását.

Lerner a nyolcvanas években lakásépítési programba kezdett, mely külön hangsúlyt fektetett arra, hogy a favellakból élhető körülmények közé költözhessenek a város legszegényebb lakói. A lakásépítési program munkát is adott a szerény jövedelműeknek, hiszen nagy részük az építőiparban talált munkát,  sőt olyan is akadt, aki saját (szociális) lakását építette fel. Lerner szabályozta azt is, hogy az üzlettulajdonosoknak utcagyerekeket kell foglalkoztatni azért, hogy a boltok előtti járdát megtisztítsák. A törvény tiltja ugyan a gyerekmunkát, de Lerner szerint még mindig hasznosabb, ha ezek a gyerekek élelmet és némi pénzt kapnak a munkájukért, mintha bedrogozva lődörögnének az utcákon. A hajléktalanok, ha összegyűjtik a szemetet, étkezési jegyet kapnak érte cserébe, ugyanez érvényes a halászokra is.

Curitibát lassan meghaladja a kor?

A Lerner által kidolgozott rendszer azonban hanyatlik. Lerner városvezetése alatt az autóhasználatra komoly adót vetettek ki, melyet később csökkentettek, és amely megdobta az autóeladásokat és növelte a belvárosi forgalmat is. A kilencvenes évek felgyorsult technológiai és társadalmi fejlődése egyébként is magával hozta a mosdóba is autóval szemléletet. A buszok túlzsúfoltak, emiatt egyre nagyobb az állampolgári felháborodás, a jelenlegi vezetés szóban elkötelezett ugyan a jelenlegi rendszer fenntartása és fejlesztése iránt, de gyakorlatban úgy tűnik, őket felfalja az autós lobbi. Lerner és követői attól tartanak, hogy rövid időn belül minden vívmányuk az enyészeté lesz.

A valóság az, hogy amikor 1966-ban a városfejlesztési tervet megalkották, Curitibának 350.000 lakosa volt. Azt valószínűsítették, hogy néhány év múlva 500.000-en lesznek, de sokkal nagyobb mértékű volt a növekedés. A régió lakóinak száma ma több, mint 3 millió, Curitibáé 1.7 millió. Az akkor haladónak és egyedülállónak számító tervet jócskán meghaladta az idő, új tervek és víziók kellenének ahhoz, hogy a vívmányok megőrizhetők legyenek.

És bár Lerner visszavonult az aktív városvezetéstől, továbbra is ontja az ötleteket. Kitalálta például, hogy megalkotja világ legkisebb autóját, amely úgy működne, mint a magyar Bubi, csak éppen autóban és azt is kölcsönözni lehetne.

Forrás:vízpartifejlesztések

 Az állatvédők sokszor olyan helyeken is fellépnek, ahol nem is hinnénk. Fantasztikus akciójuk most is tiszteletet érdemel és nem utolsó sorban lélekemelő.                                                       

Az alább látható, rendkívül hangulatos videót az Egyesült Államok fővárosában, Washington DC-ben készítették lelkes állatvédők.

 Azt láthatjuk, amint két férfi, kutyájuk hathatós segítségével megpróbál megóvni egy nem kis mértékben eltévedt kacsa családot, de legalább is rá venni őket arra, hogy a számukra természetesebb, védettebb medencében lubickoljanak, és ne az emberek között a járdán, vagy még inkább ne az úttesten totyogjanak.

Egy kis szervezés, nem kevés terelgetés, és sok-sok türelem, segítő szándék, ennyi kell csupán. A vége pedig...

{youtube width="570" height="428"}wupRBS2faU4{/youtube}

Couscous man azaz a marokkói "kuszkusz férfi" elképesztő főző-sütő alkalmatosságokat készít. Ámulat, bámulat!

"Kuszkuszman"-re a facebook oldalon bukkantunk rá. Hogy miért keltette fel az érdeklődésünket, azt a fotóra nézve talán nem is szükséges magyarázni. Már több ízben mutattunk be mi is az oldalunkon egyszerű és praktikus sütésre- főzésre alkalmas ötletes megoldásokat, de az agyagból készült cserépsütő minden képzeletünket felülmúlta.

Marokkóból a távolság miatt nem szívesen rendelnénk, de talán akad közöttetek vagy ismerősötök között olyan fazekas, aki el tudná készíteni ezt a csodamasinát.

Ahogyan a fotókon is látjátok felhasználását tekintve csak a képzelet szab határt.

Süthetünk, párolhatunk, egytál ételt, de akár kettőt is. Hordozható, egyszerűen használható, egyszerűen szenzációs. Egy tényező, ami hátrányként róható fel, hogy nagy csapatnak, családi-baráti nagy létszámú összejöveteleknél kicsinek bizonyul.

Couscous man oldalát itt találjátok.

Előfordult már, hogy olyan zöldséggel vagy gyümölccsel találkoztunk ami úgy nézett ki, mint valami más? Hoztunk néhány példát.

 Íme a lista a legfurcsább példányokról melyek olyanok mintha állatok, testrészek vagy emberek lennének! Azok melyek úgy néznek ki, mint az emberek különösen lesújtó, mert hajlamosak vagyunk antropomofizálni őket vagy elképzelni őket más emberi tulajdonságokkal. Végeredményben vicces növények ezek úgyhogy nézzük a listát!

1. A táncoslábú répa 

3. Angry  Birds lilahagyma 

4. A citrom mely banán akart lenni

5. Az óriási, sétáló retek 

6. A láb alakú retek lábujjakkal 

7.  Még A toy Story hősei ( Buzz ) is felbukkanhatnak répaként 

8. Az ölelkező répák sem mindennaposak 

9. Sikoltozó kaliforniai paprikák Halloweenre  

10. Batman jeles kiwi 

11. Az eldeformált lábú répa 

12. A krumpli ami úgy nézett ki, mint egy juh 

13. A brokkoli aminek be sem állt a szája 

14. Pillangóként is szép lenne az eper 

15. Az eper tyúkanyótól azért ne várjunk tojásokat 

16. Lazuló retek 

17. Kis kacsa  fürdik a paradicsomok között 

18. A krumpli medve 

19.  A hosszúkás arcú padlizsán

20. Ennek a töknek a szára olyan, mint egy sárkányfej! 

20. Bagoly alma 

21. Mérges uborka 

Az alábbi képek láttán bizton állíthatjuk, hogy az édes otthon fogalmának meghatározásán minden bizonnyal hajba kapnánk az alábbi tollasokkal.

De le a kalappal előttük, hiszen némelyikük olyan elképesztően szokatlan helyeken képes fészket rakni, amitől mi csak a fejünket fogjuk. Csodálatos alkalmazkodóképességük tanúbizonysága, hogy ami a mi számunkra inkább hajmeresztő, mintsem otthonos, az a madarak számára úgy tűnik, igen komfortos hajléknak bizonyul.

Nézzük végig a furábbnál furább fészkelőhelyeket! Köszönjük  juno.hu.

 Ha szeretnénk egy csipetnyi modern designnal fűszerezni a kertünket világítás formájában, itt az alkalom. Bemutatunk egy napjainkban nagyon trendi kültéri gömbvilágítást, amit mi fillérekből összehozhatunk, míg az üzletekben igen busás árakat kérnek majdnem ugyanezért.

A megoldás nevetségesen egyszerű. Valószínűleg életünkben már legalább egyszer dobtunk ki a képen látható opál gömb lámpabúrához hasonlót. Vagy ugyanilyet. Ha ez mégsem történt meg és még akad belőle valahol a pincében, padláson, akkor ne is szabaduljunk meg tőlük.

Bolhapiacokon is olcsón beszerezhetünk ilyen gömböket. Következő lépésként mindössze annyit kell tennünk, hogy megkeressük hozzá a mindig bosszantóan összegabalyodott és sokszor csak félig világító karácsonyi izzókat és beledugjuk a gömbünkbe, gömbjeinkbe. Hosszabbítóra is szükségünk lesz, főleg ha többet is elhelyezünk, márpedig érdemes többet lerakni, a  minnél látványosabb hatás érdekében.

Rejtsük el a kábeleket, szórjunk rá kevés földet, takarjuk el fűvel. Használjunk hozzá környezeberát, energiatakarékos  izzókat, így az energiafogasztásunk sem szökik az egekbe, ha esetleg telepakoljuk az egész kertet velük.  Tökéletes, nyári estéink lesznek, pazar hangulatvilágítással!        

Ünnepi alkalomra vagy csupán egy romantikus estére, válasszunk egyedi frizurát! Vessünk pár pillantást ezekre a lélegzetelállító hajviseletekre - lehetőleg a fodrászunkkal együtt - és válasszunk. Már amennyiben tudunk.

 1. Gyönyörű, rózsákkal megrakott fonat. Igazán királynői hajviselet.

2. Ez a kínai ihletésű konty valóban meseszép. A rózsaszín satírok a lány hajában tették fel az i-re a pontot.

3.  Íme az ívelt vízesés fonat. Vigyázat! Nagyon ügyes kezeket és tapasztalatot igényel.

4.  Laza fonat, extravagáns színekkel ötvözve. Kedvenc! 

5.  Egyszerű elegancia. 

6. Tisztelgés Leila hercegnő előtt egyfajta vintage hangulattal fűsszerezve. 

7.  Gyönyörű fonat szigorúan a fejre igazítva. 

8.  Bonyolult fonott rózsák, csak profiknak.  

9.  Ezután a pompás konty után csak sóhajtozni lehet. 

10.  Tökéletes tincsek, tökéletes alkalmakra. 

12. A göndör fürtök mögül ravaszul kikandikáló rózsákra bukkanhatunk.  

13. Köszöntsük a Szépséget! Mese a régi időkből.