Május elejétől augusztusig tart a fiókaszezon, ilyenkor rengeteg bejelentést kapnak az állatvédő szervezetek. Pedig a legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb elengedjük őket. 

Mielőtt szó esne a fiókák mentéséről, érdmes megnézni egy élőkamerás helyszínt, ahol 5 széncinege fióka mindennapjait figyelhetitek meg. Már csak néhány nap van a kirepülésükig. Érdemes nyomon követni őket.

Kattintsatok IDE élményért!

A mentésre szoruló egészséges fiókák gondozása legtöbbször jóval könnyebb feladat, mint a sérült felnőtt egyedeké, könnyen etethetők és az esetek túlnyomó többségében gond nélkül felnövekednek és elengedhetők.

Ha elárvultnak tűnő, tehetelen fiókát találunk, mérjük fel a fióka állapotát. Ez némi tapasztalatot igényel, ennek hiányában figyeljünk az árulkodó jelekre. A gubbasztás, a csukott szem, a felborzolt tollazat, a letargia rossz jel, a furcsán álló végtagok sérülésre utalnak; a remegés, furcsa mozgás hátterében mérgezés, agyrázkódás, öröklött idegrendszeri megbetegedés állhat. Figyeljük meg a madár szemét, ebben a szülői tapasztalat sokat segít, mert a beteg fióka szeme ugyan olyan fénytelen vagy éppen ellenkezőleg csillogó, mint egy beteg kisgyereké. Ha egy fióka a megtalálását követő egy-két órán belül nem kezd el tátogni vagy sipítozva táplálékot kérni, akkor valószínűleg beteg vagy sérült.

Hogyan fogjuk meg?

A megmentendő fiókák egyik legfontosabb jellemzője, hogy megfogásuk egyszerű, gyakorlatilag csak fel kell venni őket a földről. Ha a madár nem fér el a markunkban vagy  nagyon agresszív, a legjobb, ha egy pokróccal, ronggyal, ennek hiányában pulóverrel vagy inggel borítjuk le. A fej letakarása megnyugtatja még az ilyen vad állatokat is, és egyszerűbbé teszi a megfogásukat.

Szállítás és elhelyezés

Nagyon kicsi, csupasz fiókák esetében egy műanyag margarinos dobozt béleljünk ki száraz fűvel  vagy papírzsebkendővel, és ebbe a mesterséges fészekbe tegyük a csöppségeket. Ha hűvösnek érezzük az időt, az etetések közti szünetekben egy könnyű ronggyal vagy papírzsebkendővel letakarhatjuk a fészket. Tollasodó vagy már tollas fiókánál egy sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz a legjobb szállító, és rövid távú elhelyezési hely.

A lecsukott tetejű doboz védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű környezete segít megnyugtatni a madarakat. A dobozba érdemes néhány marék füvet, szénát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához (naponta cseréljük az almot!), ami fontos a madarak tollazatának tisztán tartása miatt. Kisebb madarak esetén érdemes a papírdoboz két szemközti oldalán átszúrni egy ujjnyi vastag ágat, és erre ültetni az erre már alkalmas méretű fiókákat.

Hosszú távon a nagy fiókákat érdemes megfelelő méretű, több ülőrúddal ellátott madárkalitkában elhelyezni. Ha ezt macskamentes helyre tudjuk a szabadba kiakasztani, jó esélyünk van arra, hogy a fiókák csipogását meghallja egy felnőtt fajtárs, és a rácsokon keresztül akár etetni is kezdi őket. Ez azért különösen kívánatos, mert így a visszavadítás és a tanítás folyamata is egyszerűbb és gyorsabb.

Etetés és itatás

A macskák számára készült konzervhús; a túróból, reszelt sajtból, főtt tojásból álló keverék; a forrázott lisztkukac; a nyers marhahús (elsősorban szív) az elsősegély jellegű madáretetés alapanyagai. A megtalálást (a madarak ekkor vannak a legrosszabb állapotban) követő első néhány etetéskor a táplálékfalatkákat - gyors energia utánpótlásként - szőlőcukorba (oldat vagy por) is márthatjuk.  Ezek a „húsevő” táplálékok a még nem önellátó magevők felneveléséhez is megfelelőek, mert a legtöbbjük rovartáplálékot is hord a fiókáinak.

A fiókanevelés fontos táplálékkiegészítője a gyógyszertárakban olcsón beszerezhető kalcium-foszfát és a multivitamin por. Előbbi a magas fehérjetartalmú élelem előidézte gyors csontnövekedést segíti, megakadályozza az angolkór (puha, meggörbülő csontok, gyenge ízületek) kialakulását, a multivitamint pedig nélkülözhetetlen az egészséges, a majdani repülésre alkalmas tollazat kifejlődését. A kalciumba akár mindegyik vagy minden második táplálék falatot érdemes beleforgatni – ha nem tapad, előtte mártsuk vízbe -, a multivitamin esetében elegendő minden etetéskor egy-egy ilyen falatot adni minden madárnak.

Kezdetben az oválisra gyúrt vagy ilyen alakúra vágott falatok ne legyenek vastagabbak a csőr átmérőjének felénél, és ne legyenek hosszabbak a csőrnél. Ha a fiókák már megszoktak minket és aktív tátogással kérik az élelmet, ennél nagyobb „gombócok” is adhatók. Az etetéshez a legjobb hosszú szárú, lekerekített végű fém csipeszt használni, mert ezzel a táplálékot mélyen a torokba tudjuk tolni.

Ha a fióka nem tátog, nem nyitja ki a közeledésünkre a csőrét, mutató és hüvelykujjunkkal felülről fogjuk meg, majd óvatosan nyissuk szét a csőrt addig, hogy a csipesszel a falatot a szájnyílásba tudjuk csúsztatni. A falatokat érdemes az itatóvízbe mártani, mert ez könnyíti a nyelést, és egyben gondoskodik a vízutánpótlásról is. Az etetett fiókát érdemes a doboz szélére vagy az ujjunkra ültetni. Ha még nem tud kapaszkodni, ugyanakkor nagyon ugrál (különösen az etetés elején, amikor még farkaséhes), borítsuk rá a 45 fokban megdöntött, félig csukott tenyerünket úgy, hogy a nyaka és a feje az összeérintett hüvelyk és mutató ujjunk között bukkanjon ki. További fontos információt a témában a Magyar Madártani Egyesület oldalán találtok.

Fotó: Nagy Károly és Orbán Zoltán

Mind a mai napig, számos tévhit kering a köztudatban a kullancsokkal és annak eltávolításával kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a félreértéseket oszlatjuk el.

Tévhit

• hogy a kullancs a fáról esik rá az emberre…

A kullancs nem mászik a fára, 1 méternél nem jut feljebb. A kullancsok élőhelye az erdő, valamint a dús aljnövényzet és a magas páratartalmú környezet.

• hogy a csípés helyét fertőtleníteni kell, krémmel kell bekenni…

Ne fertőtlenítsük a csípés helyét! A kullancs már a vérszívás kezdetétől egy kapillárisba ereszti vissza a tápanyagtól mentes vérsavót, ezzel együtt a kórokozókat is. A fertőtlenítő szer legfeljebb – Lyme betegség gyanúját keltve -, helyi irritációt okoz, de nem éri utol a vérpályában, illetve a bőr mélyebb rétegeiben szaporodó kórokozókat. Ne kenjünk semmit a csípés helyére. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidra a Borreliák (Lyme baktériumok) hevesen reagálnak.

• hogy a kullancsokat minden esetben meg kell vizsgáltatni, hogy nem-e fertőzöttek…

A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert:

1. A kullancsok nagy része fertőzött lehet Lyme baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.
2. Ha kimutatnak Lyme baktériumot a kullancsban, 2%-nál nem nagyobb a valószínűsége, hogy a fertőzés át is megy az emberbe, ott meg is tapad, és betegséget okoz. A pozitív lelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat antibiotikum-kezelésre ösztönzi. A pozitív kullancslelet után szerológiai (vér-) vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban hamis pozitív eredményeket ad.

• hogy ha beszakadt a kullancs szájszerve, azt minden esetben el kell távolítani, ki kell szedni…

Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje!), nem szabad kipiszkálni. Ez csaknem reménytelen vállalkozás, de a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakul ki, amit törvényszerűen antibiotikum-kezelés követ, és előbb-utóbb (tévesen) felmerül a Lyme betegség lehetősége is.

• hogy a kullancs eltávolítására történhet krémmel, olajjal, ecettel, gyufával…

Minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a parazita összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű kenegetni, tekergetni, ecettel, krémekkel, olajjal, gyufával bűvölni a kullancsot.

A patikában kapható, acélból készült, rugós kullancscsipesz jól használható. Ezzel úgy tudjuk a parazitát eltávolítani, hogy közben nem nyomjuk össze a testét. Ha nincs nálunk csipesz, egy cérnaszállal is el tudjuk távolítani (lásd a www.kullancs.hunyitóoldalán alul a videót).

Tények a csípésről és fertőződésről

A csípés helyén néha látható egy lencsényi pír vagy csomó. Ez nem betegség! Idegentest-reakcióról van szó, (tehát a kullancs szájszervéből maradt a bőrben néhány mikroszkopikus méretű tüske), ami előbb-utóbb magától is kilökődik.

A fertőzés előfordulhat a kullancscsípés felismerése nélkül is. Miután a kullancs jóllakott, magától távozik, és minél fiatalabb alakról van szó, annál hamarabb. A lárvák ritkán fertőzöttek, de rengetegen vannak, és szabad szemmel csaknem láthatatlanok.

Korábban úgy tartottuk, hogyha 24 órán belül eltávolítjuk a kullancsot, akkor a fertőződés kockázata elhanyagolható. Ezzel szemben gyakorta látunk olyan betegeket, akik biztosak abban, hogy a kullancsuk csak 1-2 órát volt a bőrükben, mégis fertőződtek.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a kórokozó épp a traumás kullancseltávolítás során kerül a páciens szervezetébe. Természetesen nem szabad megvárni, amíg magától esik ki! A kullancseltávolítást otthon végezzük el, a rendelőben szinte mindig valami baj történik!

Tények az oltásról

Semmilyen oltás sem indokolt, kivéve, ha már megkezdtük a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni oltási sorozatot, vagy megfeledkeztünk az emlékeztető oltásról. A lyme-kór ellen nincsen védőoltás.

A Lyme fertőzés maradéktalanul gyógyítható, de igaz az is, hogy a betegek kb. 10%-a még nem lesz kórokozómentes az első antibiotikum kezelés után.

A kullancs nem terjeszt tetanuszt, és nincsen a csípés után beadható védőoltás!

Tények a csípés magzatra való hatásáról

A magzat fertőződhet, és a fertőzés az első hónapokban a terhesség elvesztéséhez vezethet. Amennyiben a fertőzés a későbbi időszakban történt, fejlődésbeni elmaradás, koraszülés, enyhébb fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

Súlyos fejlődési rendellenességet a Lyme baktérium nem okoz. Magzati halál is csak a kezeletlen vagy a rosszul kezelt esetekben fordult elő.

Forrás: webbeteg.hu