Robert Harvey Oshatz érdekes megbízást kapott egy bizonyos Roy Wilkinsontól, még 1997-ben.
A férfi azt akarta, hogy a háza bármely szegletében olyan minőségű madárcsiripelést halljon, mint senki más. Imádja ugyanis őket és a természet részévé akart válni.
A tervezőnek az volt a dolga, hogy nyitott tető nélkül varázsolja be a madarakat Roy otthonába, ezért kimaxolta az akusztikát. Az ívelt, lekerekített falak felerősítik és minőségében is javítják a madarak hangját. Robert speciális anyagokat használt az építkezéskor, olyanokat, amelyek kellően rezonálnak.
Így a tulajdonos, a fák közé épített ház bármely szegletében úgy érezheti, hogy a madarak a vállán ücsörögnek.
Hazánk egyik jellegzetes költözőmadara a fecske veszélybe került. Létszámuk folyamatosan csökken, és ha a tendencia marad, akkor 2020-ra akár el is tűnhetnek Magyarországról. A környezetszennyezés, a hulladékkezelés és az emberek hozzáállása is gyorsítja a folyamatot - derült ki a Magyar Madártani Egyesület kutatásából.
A Szaharától délre vonuló énekesmadarak közül sok faj veszélyeztetett, európai állományuk az utóbbi 15-20 évben folyamatosan csökkent. Az okok között szerepel a korábbi élőhelyeik átalakítása, az őszi vándorlás előtti gyülekezőhelyek felszámolódása, a táplálékot jelentő szúnyogok irtása, a kémiai szerek használata a mezőgazdaságban.
De az ember közvetlenül is árt a madaraknak. Zavarják őket élőhelyükön, vadásszák, sőt pusztítják őket, leverik a fészkeiket, lebetonozzák a füves, nedves területeket.
Az időjárás is kedvezőtlenül hat a madárállomány szaporodására. A klímaváltozás, az extrém szárazság, vagy túl sok csapadék szintén káros a fecskéknek. A fecskék pusztulásához nagymértékben hozzájárult a 2007. és 2008. szeptember közepén beköszöntő rendkívül hideg időjárás.
Mindezeket csak egy összehangolt környezet- és természetvédelmi akcióval lehet megállítani. A természet regenerálódására pedig akár több évtizedre is szükség van.
Mindhárom fecskefajunk bajban van
Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási gond, viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze.
A városba költöző molnárfecskéket a környezetszennyezés sújtja. A vidékien élő füsti fecskék életét a korábbi állattartás lecsökkenése, megszűnése nehezíti. A fő probléma azonban az, hogy a megtelepedő madarak fészkeit az emberek leverik és minden eszközzel gátolják az ereszek alatt a fészekrakást.
Számos megoldással lehet segíteni a fecskéket, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Az épületek közelében mesterséges molnárfecske-telepet lehet készíteni. A házak falára műfészket, fecskepelenkát vagy fészekalapot rakhatnak az ott élők. A fészekrakás segítéséhez mesterséges sárgyűjtő helyeket lehet létesíteni.
Az emberek és a fecskék - főleg a füsti és a molnárfecske - évszázadok óta együtt élnek a településeken. Ezért a fecskék állománycsökkenésének hátterében álló klíma- és élőhely-változási környezetszennyezések az emberekre közvetetten vagy közvetlenül is kihatnak – vonja le a következtetést az MME a kutatási eredményekből.
Az alábbi képek láttán bizton állíthatjuk, hogy az édes otthon fogalmának meghatározásán minden bizonnyal hajba kapnánk az alábbi tollasokkal.
De le a kalappal előttük, hiszen némelyikük olyan elképesztően szokatlan helyeken képes fészket rakni, amitől mi csak a fejünket fogjuk. Csodálatos alkalmazkodóképességük tanúbizonysága, hogy ami a mi számunkra inkább hajmeresztő, mintsem otthonos, az a madarak számára úgy tűnik, igen komfortos hajléknak bizonyul.
Nézzük végig a furábbnál furább fészkelőhelyeket! Köszönjük juno.hu.
