A növényekkel fedett háztető hazánkban még koránt sem annyira elterjedt, mint a nyugati civilizációkban. Épp itt az ideje, hogy közelebbről megismerd.

Első hallásra roppant hóbortos gondolatnak tűnik növényzetet telepíteni a tetőre, és a laikusoknak is nyilvánvaló, hogy nem is minden épület alkalmas ilyesmire. És egyáltalán, miért tennénk ilyet?

Divatos manapság az ökobarát tervezés, hallani sörkollektorról, geotermikus energiáról, víz-újrahasznosításról, fűszeres falikertekről, de a zöldtetők csak nem akarnak elterjedni, pedig látványelemként, és környezetbarát megoldásként is remek választás a növényekkel fedett vidéki ház.

A zöldtető ősi találmány, mindenki hallott már róla, akinek megvolt ifjúkorában a Világ hét csodája című pazar képeskönyv (azért máshonnan is lehetett értesülni), melyben az egyik csoda Szemiramisz királynő babiloni függőkertje volt. Ez a piramisszerű épület birtokolta az ókor leghíresebb tetőkertjét, mely elsősorban reprezentációs célokat szolgált, vagyis le akarta nyűgözni az embereket, ami bizonyára sikerült is.

A földdel, borított, növényekkel beültetett tető később Izlandon vált különösen népszerűvé, a helyi mesterek ezzel a furmányossággal spóroltak a ritka és drága faanyagon. A '80-as évektől kezdve Nyugat-Európában az épületfizikai és ökológia előnyök miatt vált kedveltté a zöldtető, alkalmazása tőlünk nyugatra a mai napig bevett szokás.

A zöldtető előnyeit több felől közelíthetjük meg. A növénnyel borított felületek városi környezetben a legpraktikusabbak, megkötik a levegő szennyeződéseinek egy részét (szálló por, mikroszemcsék), a lehulló csapadék közel háromnegyedét megfogják, és természetes úton (párolgással) juttatják vissza a körforgásba, ezáltal csökkentik a csatornahálózat terhelését, egyúttal jótékony hatással vannak a terület mikroklímájára.

Az épület hőháztartását természetes módon szabályozza a zöldtető. Télen bent tartja a meleget, a nyári kánikulában pedig nem engedi annyira felforrósodni. Végül pedig ne felejtsük ki az esztétikai élményt, hisz nincs az a míves tetőcserép, vagy burkolóanyag, melyre ne verne köröket szépségben, harmóniában az élő borítás. Az ember ösztönös igénnyel bír a természetes környezet iránt, és városban szűkösen elférő zöldet pótolhatja, egészítheti ki ez a magasba telepített kert, mező.

A gyakorlatban a zöldtető két fő típusa ismert. Az intenzív zöldtető talajvastagsága elérheti az egy métert is, ezért ennél a kialakításnál a tetőszerkezet megerősítése szükséges. A telepíthető növények köre széles, az egyszerű pázsittól a színes virágágyásokon át egészen a dús, bokros látképig minden belefér. Az intenzív zöldtető folyamatos gondozást igényel, pont úgy, mint egy hagyományos kert, vagy park, és igazából úgy is néz ki. Ezt a fajta tetőkertet elsősorban nagyobb épületeken, irodaházakon, plázák tetején találjuk.

Az extenzív zöldtető jóval egyszerűbb, szerkezeti erősítést nem igényel, s inkább látványelem, mint használatba vehető kert. A szárazságtűrő, kevés törődést igénylő növényekkel betelepített tetőkertnek tulajdonképpen a csapadék elegendő gondozást jelent. Ebből fakad, hogy a fenntartási költségek gyakorlatilag elhanyagolhatóak. Jellemző növényei a varjúhájfélék, a különböző fűszernövények, kakukkfűfajok, és például a madárhúr, de a hideget tűrő kaktuszok is jó választások.  Az extenzív típus esetében a csapadéktól megnőtt súlyú felület sem jelent statikai veszélyt. Míg az intenzív tetőkert jellemzően a lapos, az extenzív akár a 30 százalékos lejtéssel bíró tetőnél is kialakítható. E mellett lapos tető, egy méretes tetőterasz, vagy annak egy része is megszépíthető ilyen módon. 

A zöldtető házilagos barkácsolása nem javasolt. Ugyan épületgépészeti szempontból nagy bakot nem lehet lőni extenzív kerteknél (magyarul biztos nem fogjuk magunkra dönteni a házat), de a tető növényzetének kialakítása aprólékos, több fázisú, szakmai alaposságot igénylő munka, mely csak szakszerűen elvégezve biztosít kielégítő és tartós végeredményt. Nem titok, hogy a zöldtető nem éppen olcsó mulatság, kedvező hatásait és szépségét tekintve ugyanakkor a befektetés megtérül, ráadásul az ilyen felépítmény még az átlagos épületekből is extravagáns otthont varázsol.

A szerző blogja itt!