Lázadj paraszt, amíg megteheted!

22 okt. 2015 Katona Erika

Túrázom, így sok falun átmegyek közben. Szinte már alig látni veteményest, baromfit. Puccosan parkosított terciák vannak zömmel. A vidék jószerével megszűnt létezni. Mi lehet ennek az oka?

 

 

Tippjeim szerint elég összetett dolog. Megpróbálnám összeszedni, amit én tudok, és gondolok róla. Az, ami tuti biztos, hogy a rendszerváltás óta a törvénykezés, szabályozás, és úgy általában minden a parasztság ellen íródott. A falvakat ellehetetlenítették a közlekedéssel, és úgy általában minden közszolgáltatás beszűkülésével. Profit, nyereségesség! Ez lett a jelszó.

 

Könyvekből tanulják a földművelést

 

A politika képtelen távlatokban gondolkozni, kizárólag a mának él. Nem fogta fel máig, hogy a vidék az ország lélegeztető csöve. Nélküle meghal a város is. Teljes gőzzel terelték a fiatalokat a város felé, megszakítva ezzel a tudásláncot, amit apáinktól örököltünk. Mára, aki vissza is tért a vidékre, nem rendelkezik azzal az ősi tudással, mint a régiek. Könyvekből tanulják a földművelést. A könyveket pedig azok írják, akik profitorientáltak. Vagyis nem a legtermészetesebb művelési módot tanítják, hanem azt, ami cégeknek profitot hoz.

 

Így lehetséges, hogy agyonvegyszerezzük a földet, és “kitudjamibőlálló” tápokkal etetjük állatainkat. Csak hamar, gyorsan, minél több pénzt keresni! És közben megöljük a földet a monokultúrás nagyüzemi gazdálkodással, és ma már mérhető mennyiségű vegyszert fogyasztunk el a növényeinken, állatainkon keresztül. Ez a nemzet szándékos öngyilkossága! Senki nem érzékeli?

 

 

50 éven belül elszikesedhet a termőföld, ha így folytatjuk! Megéri az áldozatot a jelen profitja, ráadásul maroknyi embernek a nagyüzemi gazdálkodás révén? Beáldozni egy ország jövőjét? Mert ugye tudjátok, ha egy nemzet se élelem szempontjából nem önellátó, se ipara nincs, se természeti kincse számos, az csak szolgának jó!

 

Ellenállás kicsiben

 

Természeti kincsünk jóformán csak a vízkészletünk, de az már idegen kézben, privatizációnak hála. Iparunk jószerével nem mérhető, szintén a privatizációnak hála. Még a mezőgazdaság, ami menthető lenne, de nagyon a 24. órában vagyunk! A kérdésem csupán az, hogy túlélni akartok, vagy csupán szolgálni gazdag, erős nemzeteket? Mert ez itt a tét!

 

Én elkezdtem kicsiben az ellenállást. Ha falvanként csak minden második tercia követ, és a városiak tőlünk vesznek, nem a multiktól spanyol burgonyát, akkor még győzhetünk! Kérdés, hogy akarjátok-e? Én el kezdtem mindenesetre. Tavaly feltörtem a parkosítottan vett kertemet. Kavicsos-agyagos föld, rám csodálkoztak páran, hogy én itt termelni akarok. Megmutattam!

 

Jó pap is holtig tanul

 

Szerves trágya és komposzt neki! Permetszer nulla. Indiai kacsa a csigák ellen, ecetes víz rovarok ellen, és házitej vírusos megbetegedések ellen. A kacsák szigorúan kukoricás kiegészítőt kaptak vacsorára. Meseszép sárgájú tojásaik voltak, és megszületett az első fészekalja következő nemzedék. Nem vagyok híve a keltetőknek, az drágítja a tartást. Kotlós. Tavasszal csirkéket is szerzek. Egyszeri befektetés, a többi a természet dolga.

 

 

Egy gondom volt idén. Munka mellett sok idő a kapálás, és sok víz egy aszályos nyáron. Azon kívül, hogy a szabadon hagyott föld nem jó. Jó pap is holtig tanul! Szalmát vettem, amivel betakarom már ősszel a földet, így védve lesz. És jövőre nem kell kapálnom, remélhetőleg öntöznöm sem.

 

Nem jó fele megy a világ! Ti nem érzitek? Elszakadva a természettől, egyre kiszolgáltatottabbakká válunk! Lassan már lélegezni sem tudunk, ha a felettünk lévő hatalom nem akarja.

Hát lázadj paraszt, amíg még teheted!

 

Forrás: Facebook

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek