Ahány ház, annyi szokás - tartja a mondás. És ugyanez igaz a külsőségekre is.
Az elmúlt évtizedben egyre több ember költözik vissza vidékre nagyvárosokból, hogy ott élje le élete hátralévő részét stresszmentesen, a maga uraként. Ők bizonyították, hogy a vidéki otthonok is lehetnek gyönyörűek. A legszebbekből szemezgettünk.
Luxus parasztház kerekeken
A hiteles karakterrel és kézzel munkált berendezéssel felszerelt házikó minden részletére figyeltek. A 192 négyzetméteres parasztházban galéria, konyha, fürdőszoba és mosószoba is megtalálható.
Hordozható otthon
Carrie és Shane Caverly 2012 tavaszán döntöttek úgy, hogy új lapot nyitnak életükben, miután nem tudták fizetni jelzáloghitelüket. Tervüket hamar megvalósították, mára pedig már ők adnak tanácsokat a mini otthonra vágyóknak.
Észak-kaliforniai vendégház
A 260 négyzetméteres ház minden csücskében vidám hangulatot áraszt. A mesés ház egy tejüzem közelében található, korrozív és kopásálló anyagból épült. Belseje tele van élénk piros és sárga színekkel.
Luxus faház
A vintage mintára épített házikó a Holdfény királyságot idézi. A háromszintes faházat hintákkal és szép világítótestekkel díszítették. A közös térben a vendégek olvashatnak egy-egy esős napon, de egy lusta délutánon a függőágyba is leheveredhetnek az odalátogatók.
Vagon
A teljesen felújított vagonban él egy család, amelynek 30 ezer hektáros földje van a közelben. Felszerelték egy nagyméretű ággyal, összecsukható asztallal éss fatüzelésű kályhával. Legfeljebb négy ember fér el benne, és mozgatható.
Rejtekhely
Az angliai Somerset háborítatlan termőföldjére épített kunyhó kiadó. Egy közeli tóra néz, és minden hétköznapi eszközzel ellátták. Működőképes konyha, fürdőszoba és beépített ágy is benne van az árban.
Matchbox
Jay Austin, a parasztháznak már kevésbé nevezhető otthon megálmodójának egy célja volt: a kis közösségek támogatása. A 140 négyzetméteres ház teljesen önfenntartó, széles ablakai vannak és szabályozza a páratartalmat is.
Nagyot élni kis helyen
Dee Williams saját kezűleg húzta fel 84 négyzetméteres otthonát, halálközeli élményektől meg sem riadva. Napenergiával működő lámpákkal és komposztáló WC-vel szerelte fel a házat.
Álom bungaló
A 204 négyzetméteres ház alkotóit százak keresték fel munkájuk végeztével, hogy segítsenek nekik. A bungaló nagyon egyedi, számtalan csodás ötletet alkalmaztak az építés során.
Környezettudatos menedék
A lakók kukoricaágyakon alszanak éjjelenként, fürdőszoba, konyha és nappali egyaránt van az otthonban. Kizárólag újrahasznosított anyagokból készült, és önfenntartó házról van szó.
Az izgalmat kereső turistákat elégíti ki a Skylodge. A perui Andokban 122 méter magasan tölthetünk el egy-egy éjszakát.
A Cuzco városától nem messze fekvő hegyoldalon három, 24x8 méteres kapszulát helyeztek el az ötletgazdák, pontosabban a Natura Viva cég. A Szent Völgyre tekintő "szobákból" pazar a kilátás, nem véletlenül világhírű a régió.
Persze nem olyan egyszerű feljutni a szálláshelyhez, ugyanis a hegyet megmászva tudjuk átvenni a bizonyos szempontból lakosztálynak is mondható szerkezetet. Egy éjszakára átszámítva körülbelül 60 ezer forintot kérnek el érte.
Nem vicc: egy fiatal pár balatoni levegőt árul tetszetős konzervdobozokban.
Katona Róbert a Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, de a marketing és marketing kommunikáció is a tanult és szeretett tárgyai között volt. Hosszú ideje egy pénzügyi szolgáltató cég a munkáltatója ahol, mint az előző munkahelyein is főleg az értékesítési területen dolgozott. Egyre kevesebb inspiráló impulzus érte őt, mindezek mellett pedig elkapta a "valósítsuk meg önmagunkat", "kreáljunk valamit ami én vagyok" hullám.
Valósítsuk meg önmagunkat
"Ennek vagy hasonlónak köszönhetjük szerintem a jogászból péket, marketingesből cukrászt és a fából vaskarikát. Én óvatos duhaj vagyok, így teljes arculatváltást, foglalkozást nem, de szabadidős tevékenységet azt választottam. Hosszú gondolkodás után, egy gyerekkori emlék hatására jött a gondolat: Levegőt fogok szépen becsomagolni és árulni, majd ezt a gondolatot 2014 nyár elején tett követte" - mesélte Katona.
Honnan ered a Balatoni levegő ötlete?
"Az alapötletet még 1980-ban, gyerekként egy nyaralás során Párizsban láttam. A Centre Pompidou melletti souvenir árusoknál fedeztem fel a "Párizsi levegőt" szardíniás dobozba csomagolva. Nagyon megragadott, megtetszett a dolog. Egyedinek, szemtelennek és zseniálisnak ( bár ekkor még ezt a szót valószínűleg nem ismertem) találtam. Tavaly, amikor azon gondolkodtam, hogy mit kezdjek a fel nem használt kreativitásommal és szabadidőmmel, eszembe jutott a dolog. Körbenéztem, érdeklődtem, megfelelő dobozt kerestem, ill. grafikust. Miután megtaláltam mindkettőt több elvetett grafikai terv és a szöveg után kialakult a ma látható design és szöveg.
Először az angol nyelvű Air from Budapest 5 színben, majd a magyar nyelvű balatoni levegő. Eredetileg az volt a tervem, hogy az ország turisztikai szempontból népszerűbb illetve általam kedvelt helyein jelenik meg a helyi levegő de most még a Budapestre és a Balatonra koncentrálok. Azóta a turizmus világnapja alkalmából egy mátraházai szállodának készítettem mátrai gyógyító levegőt is, ill. tervben van több különböző fajta balatoni levegő és egyéb tárgyak piacra dobása is."
Tényleg balatoni levegő van benne?
"Erre is igennel tudok válaszolni. És tényleg. Remélem nem okoz traumát senkinek - és itt most spoiler jön - de tök mindegy, milyen levegő van a dobozban. Nem hiszem, hogy bárki meg tudná különböztetni a saját érzékszerveivel, hogy az a 0.375 l levegő hol került bele. Mindezek ellenére valahogy úgy alakult, hogy eddig minden egyes darab valóban Balatonon készült. Mint említettem nagyon szeretem a Balatont így amikor csak tehetem/tehetjük ott is vagyok (hétvégenként), és mivel ez egy saját kezűleg összeszerelt kézműves, és szabadidőben gyártott termék, ezért tényleg mind ott készült."
Az ötletgazdával készült teljes interjút ide kattintva olvashatod el.
Magyarország első Zokni Csereprogramjában új életre kelnek a pár nélkül maradt, lyukas, vagy megunt darabok.
Van megoldás - ráadásul hasznos és környezetkímélő - a fura módon pár nélkül maradó zoknik felhasználására. Aki valaha is hordott zoknit, ismeri a furcsa jelenséget, mikor a mosógépbe rakott párokból egyszer csak pár nélküli zokni kerül ki, vagy a szekrénybe tuti kettesével elpakolt ruhadarab másnap egyedül árválkodik.
A szólóban maradt zokni pedig előbb-utóbb a kukában köt ki. Nos, ennek vége, mert ezek a darabok ezentúl új életet kezdhetnek.
Az első magyar Zokni Csereprogram nem egy külföldi minta átvétele, hanem az egész világon egyedülálló hazai kezdeményezés. A szegedi vállalkozás, a ZV-Impex Bt. gyűjti a lyukas, lerongyolódott vagy pár nélküli, de tiszta zoknikat a Zoknicsere Programban. Eddig közel 9000 család csatlakozott a csereprogramhoz, és 1 tonna zoknit már újra is hasznosítottak. A Magyar Posta csatlakozásával akár ingyenesen is el tudod küldeni a használt, lyukas vagy páratlan zoknikat.
A Zokni Csereprogramról:
Magyarországon elsőként: Hisszük, hogy a zokni csereprogram által egyre több család zokni viselési kultúráját tesszük környezettudatossá.
Újrahasznosítjuk zoknijaidat: A használt zoknikból szigetelőanyag készül a bútoripar számára, valamint geotextília utak építéséhez.
1 tonna zokni: Eddig több mint 1 tonna zoknit dolgoztunk fel szigetelőanyaggá, amivel egy egész foci pályát be lehetne borítani.
Ingyenes zokni visszaküldés: A csomagfeladásra alkalmas postákon, az általunk küldött címke segítségével ingyen feladhatod a régi zoknijaitokat.
Adományozhatsz rászorulóknak: A használható állapotban lévő zoknijaitokat, rászorulóknak adományozzuk segélyszervezetek közreműködésével.
1000 Ft kedvezmény: A környezettudatosságodat még egy 1.000 Ft értékű kuponnal is megjutalmazzuk.
2014-es eredményeik:
- 7930 m2 (1 focipályányi) elkészült szigetelőanyag
- 87 kg zokni adomány, rászorulóknak
- 10081 érdeklődő család
- 875 kg beküldött zokni
- 2,5 kg zokni átlagosan családonként (!)
Terveik szerint ősztől már a használt harisnyákat, melltartókat is begyűjtik, hogy a műszálas ruhafélékből az útépítésnél használható geotextíliát készíthessenek – nyilatkozta Csányi Zoltán, a kezdeményezés elindítója delmagyar.hu-nak.
A még használható zoknikat a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub és a szegedi ferencesek segítségével juttatják el a rászorulóknak.
{youtube width="570" height="321"}C0GDbIVjFuE{/youtube}
Szemenként csaknem 80 ezer forintnak megfelelő rekordáron kelt el fürt különleges minőségű piros szőlő Japánban, a szezon első árverésén.
Egy helyi szállodaigazgató a tavalyi 550 ezer jenes rekordárat csaknem kétszeresen felülmúlva kereken egymillió jent (2,36 millió forint) fizetett egy fürt Ruby Roman fajtájú étkezési szőlőért egy árverésen, amelyet a közép-japán Isikava kormányzóságban fekvő Kazanava város nagybani piacán tartottak csütörtökön.
Az aukción 30 fürtöt bocsátottak áruba a tűzpiros héjú és magas, legalább 18 százalék cukortartalmú szőlőfajtából, amelyet a helyi mezőgazdaság fellendítése céljából nemesítettek. A prefektúrában 2008 óta termesztik a Ruby Romant, amelyből az első fürt annak idején 100 ezer jenért (223 ezer forint) kelt el.
Harminc szem
A világrekorder szőlőfürt 700 grammot nyom, szemben az árverésre bocsátott többi fürt 600 grammos átlagsúlyával. Harminc szem szőlő található rajta, vagyis egy szőlőszem átszámítva 78,8 ezer forintba került a győztes licitálónak.
A Ruby Roman-szőlőszemek akár golflabda-nagyságúra is megnőhetnek. A csaknem 80 ezer forintos szőlőszemeket desszertként szolgálják majd fel vacsora mellé a kazanavai szállodában.
A térségbeli gazdálkodók szövetkezete szeptember elejéig 18 ezer Ruby Roman-fürt leszállítását tervezi.
A japánok szívesen fizetnek csillagászati árat a szezon első gyümölcseiért, mert azok megszerzése komoly presztízst jelent. A távol-keleti szigetországban egyébként is luxusnak számít a gyümölcs, nem ritka, hogy értékes ajándékként vásárolják - írja az MTI.
A magyar humorcsatorna facebookos rajongótáborából több ezren töltötték ki a Comedy Central kérdőívét, amely arra kereste a választ, hogy vajon hol tart egy generációk óta húzódó vita. Merre jobb lakni? Mit gondolnak egymásról a vidékiek és a budapestiek? Mennyire élnek még a régi sztereotípiák?
Ahogy a Kertvárosba száműzve című sorozat, úgy a Comedy Central is ezekre a kérdésekre keresi a választ. A végeredmény ugyan nem reprezentatív, de attól még meglepő: a vidékiek jóval elutasítóbbak a fővárosiakkal szemben, mint fordítva, 20%-uk egyenesen a „fennhéjázó, idegbeteg, tapló piperkőc” választ jelölte meg, amikor jellemeznie kellett honfitársait. A párválasztásnál azonban senkit sem érdekel a származás, akár hottentotta is lehet a kiszemelt.
A magyar humorcsatorna a Kertvárosba száműzve című szitkom ötletén felbuzdulva kérdezte meg rajongóit, hiszen a sorozat a vidéki-városi ellentéthez hasonló kertváros-belváros szembenállást feszegeti. A sorozatban az édesapa egy álmatag kertvárosba költözteti lányát: a férfi remekül megtalálja a helyét a helyi elvált, otthon borozgató, tip-top anyukák között, míg a tini visszasírja a régi életét. Ebből kiindulva tudakolta a Comedy Central, hogy a magyar nézők miként tekintenek a vidéki/városi társaikra és hogyan látják az „ottani” életet.
A fővárosiak jóval toleránsabbak
A rögtönzött kutatás kérdőívét majdnem háromszor annyi vidéki töltötte ki, mint budapesti. Ez önmagában nem húzza a gémeskút felé a mérleg nyelvét, tehát egyértelműen még most sem lehet kimondani, hogy ez a vita eldőlt. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy komoly az ellenszenv a magyar metropolisz lakóival szemben: a vidékiek 10%-a sem lenne pesti, sőt 20%-uk a „fennhéjázó, idegbeteg, tapló piperkőc” választ ikszelte be, amikor a fővárosiakról kérdezték. Ezzel szemben a budapestiek jóval toleránsabbak: a megkérdezettek fele szerint a távoli települések lakói is emberek, csak máshova néz az ablakuk. Azt a választ pedig, mely szerint „kilóg a kapa a szájukból és egy hokedlin ülnek egész nap” mindössze 3%-uk választotta.
A vidéki válaszadók fele tovább erősíti a sztereotípiát, miszerint a fővárosiaknak nagy az arcuk és egyáltalán nem kedvesek. Ezzel szemben a megkérdezett pestieket az égvilágon semmi nem zavarja a vidékiekben, pedig választhatták volna a „pletykás bunkók, akiknek disznóólra nézett a szobájuk” opciót is. De az ócsárolás mellett a féltékenykedés is felüti a fejét a két csoport tagjai között. A falvak és vidéki városok szülöttei 56%-ban a kultúrát, míg a másik tábor képviselői pedig 53%-ban a nyugalmat és a csendet irigylik leginkább.
Párkeresésben azonosak a vélemények
Az egyértelmű, hogy a plázák egyáltalán nem hiányoznak a fővároson túlról, a vidékiek egyáltalán nem igénylik, hogy a környékükön is bevásárlóközpontok nőjenek ki a földből. A pestiek csupán 17%-a gondolja úgy, hogy a főváros a világ közepe, és egyáltalán nem is érdemes máshova menni. Ezzel a vidékiek is egyetértenek: 16%-uk teljes mértékben meg van elégedve a lakhelyével, és a világért se tenné be a lábát Magyarország legnagyobb városába. Ami a párkeresést illeti, nagy az egyetértés: mindkét tábor úgy véli (61-63%), hogy a leendőbeli partner, akár hottentotta is lehet, azaz teljesen mindegy hová valósi…
Forrás: mosaiconline.hu
Az alkotók az őselemekkel játszanak a házfalakon, a lakók és a turisták legnagyobb örömére.
Egy festőművészekből, szobrászokból és építészekből álló csoport Drezda Külső-Újváros városrészében 2001 óta megjelenésében szokatlan, ám kialakításával, ötletességével mégiscsak vicces udvari homlokzatokkal látja el a régi-új építésű társasházakat. A Kunsthofpassage-projekt keretében eddig öt Görlitz út menti lakóház udvarát alakította át Annette Paul, André Tempel, Christoph Rossner, Viola Schöpe, Arendt Zwicker extravagáns képzőművész, valamint Heike Böttcher építész.
A művészek – elmondásuk szerint – az egyik átalakított épületudvaruk szellemi előképét még Szentpéterváron látták meg az 1990-es évek közepén. Ez a roskatag, cári időkben felavatott bérház azzal vívta ki a német fiatalok tetszését, hogy egy hihetetlenül túlméretezett, szovjet gyártmányú esővíz-elvezető rendszer nyomta agyon, szó szerint döngölte a földbe az épületet.
A látvány keserédes hangulata annyira megfogta őket, hogy ennek az épületnek a „művészi mását” Drezdában ők is meg akarták valósítani. A tengerkék színű, a Víz Udvara névre keresztelt épületre így ők is egy hatalmas méretű, alumíniumból kikalapált esővízlefolyó-, eresz- és csőrendszert szereltek fel.
Az egyik eresz trombitává alakul át, addig a másik lefolyócső szaxofonná, a harmadik vadászkürtté, a negyedik pedig virágcseréppé. Mivel a csövek keresztmetszetét belső gyűrűkkel is ellátták, így a tetőről lefolyó víz – a nyomáskülönbség hirtelen megváltoztatásai miatt – valóban égi zenebonát varázsol a ház lakóinak. A szászok a konstrukciót így joggal nevezik Drezda leghíresebb zenekarának.
Az épület annyira ismert és népszerű kirándulóhely lett időközben Németországban, hogy a művészek két évvel ezelőtt egy szivattyút is hozzászereltek szobrukhoz, hogy a vízi előadásra érkezők legalább minden félórában meghallgathassák a természet hangjait – a lakók nagy örömére.
{youtube width="570" height="321"}JQZgq_lrwQ4{/youtube}
Az új-zélandi Brian Cox elbűvölően gyönyörű építményén négy éven keresztül dolgozott.
Az úriember gondosan válogatta ki a fákat, melyekből végül megalkotta a templomot. Nem véletlen, hogy ilyen jól sikerült, hiszen ő a tulajdonosa egy neves kertészeti cégnek, így volt miből merítenie.
Cox azért kezdett bele a projektbe, mert munkája miatt rengeteget utazik és a világ számos pontján találkozott hasonló egyházakkal.
"Egy nap kimentem a hátsó kertbe és azt gondoltam, ez a hely igényel egy templomot. 2011 áprilisában megtisztítottuk a területet, mostanra pedig sikerült megvalósítani tervemet" - nyilatkozott.
Nem semmi!
{youtube width="570" height="321"}p_U80p5-o4s{/youtube}
A Gyermekétkeztetési Alapítvány pályázatán tíz falu nyert.
A GYEA nyilvánosságra hozta: melyik az a tíz falu, ahol július 1.-től a halmozottan hátrányos helyzetű családokban élő kismamák és gyermekek településenként havonta 100 000 forint értékben egy éven át ingyenesen juthatnak gyógyszerekhez, tápszerhez, vitaminokhoz. A GYEA pályázatán Aranyosapáti, Dudar, Jánkmajtis, Kaposfő, Kéthely, Lábod, Petőfibánya, Sződ, Tiszapüspöki és Zsáka önkormányzata nyert.
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. az eddigi legnagyobb értékű segítséget nyújtja a Szegények Patikája program megvalósításához: a vállalat közel 9 millió forint értékben 4000 doboz Jovital C Duo Retard kapszula adományozásával támogatja a programot.
Az adományt dr. Hodász István vezérigazgató adta át Király Gábornak, az Alapítvány elnökének 2015. július 6-án az Egis Tudományos és Technológiai Központban. A Szegények Patikája program keretében 1500-3000 fős települések önkormányzatai a háziorvosokkal és a gyógyszertárakkal együttműködésben pályázhattak és plusz pontokat jelentett minden olyan kezdeményezés, amely az alapítvány céljának megfelelően a hátrányos helyzetű gyermekek támogatását erősíti.
Volt olyan falu, ahol a támogatás odaítélésének teljes nyilvánosságát tartják fontosnak: a helyieket a település internetes oldalán és a Facebookon tájékoztatják a részletekről. Másutt az önkormányzat vállalta, hogy saját erőből gondoskodik a nyomorban élő gyermekek nyári étkeztetéséről és akad község, ahol a közmunkában termelt zöldség, gyümölcs egy részét felajánlották a GYEA által támogatott gyermekeknek.
Ray Bartkus amerikai művész olyat alkotott a litvániai Marijampolė falujában, amit korábban soha senki.
A tehetséges alkotó szándékosan fejjel lefelé festett egy ház falára, hogy a hattyúk, úszók és evezők tükröződjenek a települést átszelő Sesupe folyó vizén.
Bár úgy tűnik, a kép digitálisan manipulált, Bartkus tényleg megvalósította az elméletben lehetetlen küldetést.
A végeredmény
