Tudvalevőleg olyan lesz az év, amilyen az első néhány órája, napja, legalábbis a babona szerint. Ha vidáman, jókedvűen vágunk bele, olyan is marad. 

Legyen hát az év első növénye egy egészséges, finom, könnyen termeszthető zöldségféle, azt kívánva, hogy teljen ez az év mindenkinek egészségben, kertészkedve, finom zöldségeket fogyasztva. A választás így egy kevésbé ismert, de télen szedhető (kapható) zöldségfélére esett, melyet viszonylagos ismeretlensége okán talán jó ötlet a nagyérdemű elé tárni. Ez a madársaláta.

A madársaláta (valeriánasaláta, galambbegy saláta, Valerianella locusta) Európa mérsékelt égövi részein honos, de a Kaukázusban, Kis-Ázsiában is megterem, sőt utóbbi területeken szinte gyomnövényként elterjedt. Európában Franciaországban a legismertebb, és termelése is itt a legnagyobb volumenű, valamint Hollandiában kedvelt zöldség még. Európa többi részén nem tudott különösebb népszerűségre szert tenni a madársaláta, ami azért különös, mert könnyen termeszthető, igénytelen növényfajta, élettani hatásai kedvezőek, ráadásul őszi vetésével pont a vitaminhiányos téli időszakban válhatna hasznunkra.

Januárban, tehát épp most vetési szempontból holtidőben vagyunk, mivel a madársalátát vagy szeptember környékén, vagy a márciusi kora tavasszal kell vetni. Jelenleg tehát nincs itt az ideje a magok kiszórásának, ám a termény betakarítása most időszerű, ami azt jelenti, hogy piacokon, üzletekben jó eséllyel találkozhatunk vele. Fogyasztásával antioxidánsokhoz, A-, és C-vitaminhoz juthatunk, B9-vitamin és bétakarotin tartalma pedig a téli lehangoltságot, fáradságot enyhítheti. Kalóriaszegény zöldség, rosttartalma miatt pedig jótékony hatással van a belekre, az emésztésre.

A madársaláta nem hiányozhat egytelen bio-, vagy egyszerű házi veteményesből sem, nevelése pedig nem nagy kihívás. Alacsony vízigényű, a talajra nem kényes egynyári növényről van szó, mely tartós lakója lesz a kertnek, ha pár tövet meghagyunk majd felvirágozni (hogy magjait szétszórhassa). A márciusi vetés van most időben közelebb, erről essen hát pár szó. Március első felében kerülhet sor a magok kihelyezésére, arasznyi sortávolságban vagy foltszerűen. Bár a madársaláta nem érzékeny a fagyra, érdemes vékony komposzt-, vagy földréteggel fedni a vetést. Körülbelül két hét múlva megindul a csírázás, ilyenkor érdemes egy alapos gyomtalanítást megejteni, mert a gyenge hajtások áldozatul eshetnek a betolakodóknak. A folyamatos ellátást kéthetenkénti utóvetéssel biztosíthatjuk.

A madársalátával balkonkörülmények között is sikert lehet elérni, ősszel pedig akár az üresen maradt ládákba is telepíthetjük. A leszedett növény maximum egy-két napig marad élvezetesen fogyasztható, így mindig csak annyit vigyünk be, amennyit meg is eszünk.

A szerző blogja itt!