Igyekszem távol tartani magam a politikai aktualitásokról. Szándékom szerint most sem politizálok, talán inkább fordítva, a politika kertészkedik most.

Természetesen a vasárnapi zárva tartás a téma, a frissen megszavazott javaslattal kapcsolatban már rengetegen megszólaltak, mind a kereskedelmi oldalról, mind a törvényalkotók közül, azonban az élelmiszerüzletek, dohányboltok, plázák, hipermarketek mellett - ha jól figyeltem a híradásokat - a kertészetekről nem esett szó sehol, pedig ennek a mondhatni speciális területnek több köze van a vasárnaphoz, mint sok más kereskedelmi ágazatnak.

A következőkben megpróbálom tömören, lényegretörően összefoglalni gondolataimat a kertészetek és a vasárnapi tilalom kapcsolatáról, hogy a téma ábrázolása még árnyaltabb legyen.

A szabályozás, mely az üzletek vasárnapi zárva tartását írja elő a kertészeti árudákat sok ponton érinti:

- több száz kertészetről van szó

- ez több száz fizikai munkát végző magyar családot jelent, több száz, több ezer alkalmazottal

- a legtöbb kertészeti áruda területe a termékpaletta jellegéből adódóan bőven több, mint 200 m2

- a szabályozás ugyan megengedi, hogy vasárnapokon délig valamely családtag dolgozzon, de mégis ki jöhet szóba? Egy kertészetben gyakoriak a nehéz, körülményesen mozgatható termékek, a tulaj felesége, édesanyja, tinédzser gyermeke bajosan fogja az ötven literes termőföldet, vagy a 20 kilogrammos smaragd tuját a vevő csomagtartójába pakolni

- amennyiben a szabályozás a családok védelmében született, hogy fér össze  ezzel a családtagok vasárnapi dolgoztatása, főleg egy olyan területen, ahol a munka részben nehéz fizikai munkát jelent? 

- a vasárnap egyszerűen nem egyenlő egy nappal a hétből, a vasárnap az a nap amikor a vegetációs időszak tavaszi és őszi periódusában a kertbarátok növényeket vásárolnak a hazai kertészetekben, ahol többnyire hazai földben nevelt növényt árulnak.

- azzal mindenki egyetért, hogy ha a Balatonon egész nyáron esik az eső, akkor a szezon elúszott, ehhez hasonlóan ha tavasszal vasárnaponként nem lehet majd vásárolni, és alkalmazottakkal kiszolgálni emberi módon a vevőket, akkor az ágazat hatalmas veszteségeket fog elszenvedni 

- a kertészetben való válogatás, bóklászás - és ebben talán a javaslat legvérmesebb támogatói is egyetértenek velem - egészen más jellegű időtöltést testesít meg, mint a plázázás, az üzletközpontokban való sétálgatás. A kertészetekben a növényekkel, a kertészkedéssel mint produktív hobbival, vagyis magával a természettel kerülhetünk kapcsolatba, ez pedig amellett, hogy hasznos elfoglaltság, akár tartalmas családi program is lehet

- a hazai kertészeti árudák döntő többsége a 2008-as válság hatására zuhanó spirálba került, melyhez további speciális, csak erre a szakmára jellemző negatív hatások adódtak. Ezek együttesen is orosz rulett hatást értek el, például az emlékezetes március 15.-ei hóeséses évben a március teljesen egészében kiesett a szezonból. A kis magyar vállalkozások számára a vasárnapi korlátozás olyan veszélyfaktort jelent, mely egy egyéb negatív hatású eseménnyel karöltve már katasztrofális hatásokat generálhat 

- a tartós tej elücsörög a vasárnap bezárt bolt polcán, azonban a növényeket vasárnap éppúgy öntözni kell, mint a hét bármely napján, így a kertészetekben tárolt áru is veszélybe kerül

A zanzásított listából is kiolvasható talán, hogy hatalmas tévedés egy kalap alá venni ezeket a speciális kereskedelmi egységeket az élemiszer, műszaki cikk, ruha, és egyéb profilú üzletekkel. A kertészeti árudákban dolgozók érdekében tehát az az igény és kérés fogalmazódik meg a törvényhozás felé, hogy kezdjenek a szakma képviselőivel egyeztetéseket, és korrigálják a vasárnapi korlátozásokat!

{youtube width="570" height="321"}rzKJtAojddY{/youtube}

Forrás