A természetvédelemnek és a lakásépítésnek van egy nagyon fontos közös tulajdonsága: mindkettővel hosszútávra tervezünk. De miből épüljön a házunk?

Ugyan messze vagyunk még attól, hogy a szomszéd dimbes-dombos gyepe attól a tudattól legyen zöldebb, mert tudjuk, hogy egy egész lakás húzódik meg alatta, azért nem árt, ha időben tájékozódunk: hiszen azok a bizonyos szomszédok akár ránk is irigykedhetnének.

Persze az egész csak játék a gondolatokkal, de nem kizárt, hogy ezek az álmodozások egyszer még megvalósulhatnak. Nézzünk meg néhány zöld- és az ökoházat, pontosabban azt, miből épülnek.

Vályogházak

A legújabb technika segítségével, sokkal több hozható ki egy olyan építkezési anyagból, amellyel a legrégebb óta készítenek otthont maguknak az emberek. Ez azonban nem gátolja meg azt, hogy szinte egyenlő társként tekinthessen az égetett téglából készült házakra. Előnyös, ha az építési terület közelében megtalálható a házépítéshez megfelelő minőségű agyag.

A legújabb szabályozások szerint Magyarországon csak a vályogtéglával épülhet jelenleg  vályogház, az építési szabályozások a tradicionális megoldásokat nem támogatják.

Dombházak

Egy építési forma, amelynek az anyagát a környezet adja, és nem mi választjuk. Mégsem olyan különleges, mint bárki első pillanatra gondolná, hiszen szép számmal látni földbe ültetett házakat Izlandon, vagy barlangba vésett kunyhókat Észak-Amerikában.

Magyarországon is szép számmal találhatunk ilyeneket, sőt külön névvel látták el a Mátravidék agyagos-márgás löszhátságain épült dombházakat: a néprajzi szakirodalom partlakásként emlegeti őket.Szóval, amit mi átlagon felülinek vélünk, az gyakran hétköznapibb, mint gondolnánk, persze ezzel nehezen fogjuk elnyerni a legkülönfélébb építési engedélyeket, amik egy dombház építéséhez szükségesek.

Szalma- és szalmabála házak

Nem mindennapos látvány, bár talán akkor sem ismernénk fel, ha elsétálnánk egy ilyen mellett. Azok a házak, amelyek ezekből az alapanyagokból készültek, magukon hordozzák a könnyűszerkezetes és a vályogházak főbb jellemzőit, ugyanis a lakás vázát egy fa szerkezet adja, és a szalmabálák biztosítják a vázszerkezet kitöltését, illetve hőszigetelőként funkcionálnak. Kívülről és belülről is vályogházakat idéző agyagvakolattal teszik ellenállóvá az időjárással és a tűzzel szemben.

Így nem csak magunkat kímélhetjük meg később, hiszen az üzemeltetése és a karbantartása jóval olcsóbb, mint a hagyományos téglaépületeké, hanem egyben a környezetünkkel is jót tehetünk: a szalmaházak természetbarátok, legalábbis az eddigi kutatások ezt igazolták.

Forrás