A gödöllői Regina Kert egy biokert és közösségi tér a permakultúra és a fenntarthatóság szellemében. Az alábbi „ hangulatos kísérlet” tőlük származik.

A reginakert blog egy gyakorlatban megvalósuló kísérlet folyamatát igyekszik virtuálisan is láthatóvá tenni. A helyszín egy közösségi ház, a REGINA NőHáz és kb. 2200 m2-es biokertje Gödöllőn. Munkájuk során céljuk olyan új alternatívákat keresni (hatékonyan ötvözve régit és újat), kipróbálni és megmutatni, melyek egyaránt hozzájárulnak környezetünk kisebb terheléséhez, közösségünk erősítéséhez, családunk menedzsmentjéhez és saját fizikai és lelki egészségünk, belső harmóniánk és személyes autonómiánk fenntartásához.

A nőkre ugye általában az jellemző, hogy kevesebb pénzük, kevesebb idejük és kevesebb támogatottságuk van, különösen akkor, ha például építeni akarnak valamit. Fokozottan igaz ez, a kisgyermeket nevelő nőkre. Ebből a tényből kiindulva gondolkoztunk el azon, hogy ha tyúkot egy családanya akar tartani, akkor azt hogyan tudja elkezdeni, mekkora volumenben érdemes gondolkodni, mondjuk egy 4-5 fős család esetén. Ez nyilván ezerféle szemponttól függ, ideértve a család tojás fogyasztását, a gazdák idejét, a terület méretét.

Amit itt most bemutatunk az három tyúkra és egy kakasra méretezett rendszer kialakítása. Mindezt egy permakultúrás kert keretei között, ahol a tyúktartás célja:
- tojás,
- állati jelenlét a kertben,
- a tyúkok kerti tisztogató munkája (pajorok, lárvák összegyűjtése),
- trágya.

Építettünk egy tyúktraktort és egy tyúkólat, melynek a tetejét palántázóként is kívánjuk használni. Az építés képei alapján azt gondolom, hogy saját otthoni körülmények között jól reprodukálható. A képeket itt lehet végignézni. Az egyes képek melletti feliratokat is érdemes tanulmányozni.

Tanulságok
1. Még ennek a két, viszonylag egyszerű szerkezetnek a megépítése is elég nagy munka, eszköz, anyag és idő igényű, ha egy család nincs berendezkedve a barkácsolásra. Az építéskor használt gépek beszerzési ára 100.000 Ft fölött van, amik viszont akár egy építés alatt is megtérülnek, ha összehasonlítjuk azzal, hogy egy megbízott külsős barkácsoló ember mennyiért építene egy tyúkólat nekünk.

2. Döntési szempont lehet viszont, hogy ha csak 1-2 ilyen építményre van szükségünk, akkor azzal megbízzunk olyan szakembert, akinek eszközei és szaktudása is van. Ez tehát egy olyan stratégiai kérdés, amit egy nőnek érdemes átgondolni, mielőtt tyúktartásba fog, ha még nincsenek meg a tartás feltételei.

3. A traktor és az ól nagyrészt hulladék anyagokból is felépíthető. Ha minden hozzávalót a boltból kell megvenni, az elég jelentős költség lehet, ideértve a tetőléceket, a csirkehálót, a fém zsanérokat, a polikarbonát lapokat, a facsavarokat, stb.

4. Jó munka és jó közösségi élmény egy-egy ilyen eszközt megépíteni. A tyúkok tojnak, öröm kicsinek is és nagynak is a kapirgálós tojásokat enni. A tyúktartás ugyanakkor állandó macera, beszerezni a takarmányt (kukorica, búza), nyitni-zárni az ólat, elsiratni a kakast, ha egy éjjel elviszi a róka, mert elfelejtettük bezárni, stb. Munka és felelősség az állattartás, érdemes átgondolni, hogy belefér-e az elfoglalt családanyák életébe.

5. A tyúktartás előnye, hogy viszonylag gyorsan elindítható és ugyanígy gyorsan fel is számolható. Kezdő gazdáknak jó tanuló terep arra, hogy kipróbálják magukat ezen a területen is.

6. Az egész rendszer költsége több tízezer forint is lehet, ha a nulláról indulunk. Plusz a munka és a csirketartás költsége. Mondjuk 80 Ft-tal számolva a biotojás árát jobb ki sem számolni, hogy mikorra térül meg pusztán közgazdasági alapon a beruházás. Az, hogy mégis belefog-e az ember, az számtalan egyéb, egyénenként különböző mértékben értékes szempontok szerint mérlegelendő és eldöntendő, kinek-kinek igényei és lehetőségei szerint.

Ez most csak egyféle kísérlet volt, számtalan egyéb módszerrel is lehet próbálkozni nyilván (pl. hogy kalákában dolgozunk, vagy egymástól szerszámot kölcsönzünk stb.). Ha van másnak is hasonló tapasztalata, az légyszi ossza meg a REGINA Kert Facebook-oldalán.   

Forrás: reginakert.wordpress.com