Milyen változásokat hozhat a vidékre költözés egy korábban nagyvárosban élt család életében? Aki megtapasztalta a különbséget, az tudja csak igazán.

Immár 6 éve, hogy a fővárost magunk mögött hagyva, egy Tisza-menti kisközségbe költöztünk. Hatalmas kert, gyümölcsfák, veteményes, virágok, természet közeliség és nyugalom. A legközelebbi város 10, Szolnok 48 km-re. Itt az ember hamar megszokja, hogy ha valami hiányzik a háztartásból, azt nem olyan könnyű pótolni a helyi kis boltokból, mint a fővárosban. Ezért aztán raktározni kényszerül. Időbe telt, de mostanra sikerült beletanulnunk.  Ha észrevesszük azt, amit a természet kínál, ha a gyümölcsök, zöldségek feldolgozásának, tartósításának sokféle módját megtanuljuk, akkor őszutóra a kamránk minden földi jóval megtelik. Nyugodtan várhatjuk aztán a zord telet és vásárlásainkat a minimálisra csökkenthetjük, ami a mostani bizonytalan, zűrzavaros időkben egyáltalán nem mindegy.

A természet kora tavasztól számtalan gyógynövénnyel örvendeztet meg bennünket, érdemes a begyűjtést elkezdeni: gyermekláncfű, lándzsás útifű, kamilla, borsmenta, citromfű, csalán, bodzavirág, hársvirág, levendula, csipkebogyó stb. Ezekből érdemes szedegetni (vagy aki teheti, nevelgetheti cserépben, balkonládában, kertben), majd szárítgatni, mert a téli gyógynövény-kúrák alapvető növényei ezek. Ugyanez vonatkozik a fűszernövényekre, ezekből is érdemes akár frissen fagyasztva, akár szárítva eltenni. A kakukkfű, bazsalikom, kapor, koriander, zsálya, rozmaring, petrezselyem, zeller, snidling, majoránna, medvehagyma – egyaránt jó szolgálatot tesznek majd a konyhában.

A kertünkben a szamócától a szőlőig nagyon sok minden megterem. Többféle alma, körte, egres, szeder, ribiszke, málna, meggy és cseresznye, szilva, ringló, dió, őszi-, sárgabarack, sőt csipkebogyó, méz almácska és berkenye is.

A sorban beérő gyümölcsök – főleg ha bő termésünk van – a hagyományos fagyasztáson és befőzésen túl ivólevek (szinte valamennyi gyümölcsből és a bodza virágjából is készíthető), vegyes lekvárok (egyszerre érő, de nem túl szép és nem túl sok gyümölcs hasznosításának kiváló módja), zselék alapanyagául szolgálnak, de aszalványokat, sőt akár savanyúságokat is érdemes belőlük készíteni. A mustáros meggy (erdélyi recept) például remekül illik sültekhez.

Savanyúságot készíthetünk azonban apró cukkiniból, a csillag-és főzőtökből, zöldparadicsomból, tarlórépából, uborkából. A szedés sorrendjében ezeket vegyesen is üvegbe rakhatjuk, nagyon finom lesz.

Érdemes a frissen beérett paradicsomokból napon aszalni, illetve egészben lefagyasztani. A különböző fajtájú paprikákból is érdemes fagyasztani, télen ételízesítésre remekül felhasználhatók.

A főzőtök és a zöldbab üvegben is elrakható télire, sós-ecetes vízben. Sokkal finomabb, mint a fagyasztott! A főzőtök befőttként is eltehető, szegfűszeggel, vaníliával. Mi a télen gyümölcssalátákba kevertük, megtévesztésig hasonlít az ananászra, nagyon finom.

A laskatök és sütőtök hideg, de nem fagyos helyen hónapokig tárolható. Ha van alma, hagyma és krumpli tárolására megfelelő helyiségük, az megfelel a tökféléknek is.

Veteményes nem volt a ház körül, amikor megvettük, azt magunk alakítottuk ki. Nem nagy, de sok minden megterem benne. Ha okosan élünk a másodvetés adta lehetőséggel, akkor viszonylag kis területen sokkal többfélét tudunk megtermelni. A folyamatosan felszabaduló sorokba fekete retket, őszi retket, kínai kelt, kelkáposztát, hengeres és gömbcéklát vethetünk, sőt késő ősszel ültethetünk télálló salátát, spenótot, sóskát, sarjadékhagymát. Ha így teszünk, kora tavasszal már fogyaszthatjuk ezeket a finomságokat. A cékla is savanyítható, de ha fagymentes helyen tudjuk tárolni, akkor nyersen is maradhat a felhasználásig. Kiváló téli csemege például a sült cékla, kakukkfűvel, borssal ízesítve. A cékla zsenge leveleiből friss salátákat készíthetünk.

Túlzás nélkül állítom, hogy a sok munka- és időráfordítás bőven megtérül. Megfizethetetlen érzés úgy neki menni a télnek, hogy tudjuk, tele a kamra.

A falusi életforma része a helyben nevelt és vágott jószág helyben való feldolgozása, értékesítése, a házi tej- és tejtermékek előállítása, a házi kenyérsütés. Ha élünk ezekkel a lehetőségekkel és igénybe vesszük a falu kínálta adottságokat és lehetőségeket, a magunk kényelmén túl a helyi termelőket is támogatjuk és megfelelünk annak az elvárásnak, hogy a helyben termelt és előállított termékeket fogyasszuk szállítási és egyéb rárakódó költség nélkül.

Mi egy helyi termelőtől vesszük a tejet, ebből magunk készítünk túrót, sajtot, kefirt. Ugyancsak helyben vesszük a termelői mézet, fűszerpaprikát, a húsféléket.

Még egy lényeges szempont: egészségünk megóvása miatt is törekedjünk a helyben termelt és előállított élelmiszerek fogyasztására. Gondoljanak csak bele, mennyivel megnyugtatóbb érzés tudni, hogy honnan, milyen körülmények, kiknek a kezei közül kerül asztalunkra az étel!

Egy következő írásomban szeretném bemutatni a napkollektoros aszaló készítését és hasznát, gyógynövényes kert kialakítását magas ágyban, zöldséges ételek, gyógynövényes mézek készítését, és sok minden egyebet, amit a falusi lét hozott az életünkbe.

Addig is maradjanak a Sokszínű Vidéken!

A szerző fitoterapeuta.