Lehet szalmából házat építeni? Az ötlet nem őrült, sőt, nagyon is racionális, s mint a jelek mutatják, a megvalósíthatósággal sokan tisztában vannak.

Azoknak biztosan nem idegen az elképzelés, akik a minap Teskándon részt vettek a nyíregyházai székhelyű Energia és Környezet Alapítvány szakembereinek tanfolyamán a Zala megyei falu Kemence-házában.

A fenntarthatóság a gyakorlatban mottójú civil szervezet vezetője, Zalatnay László tökéletesen ismeri az előadott témát, hiszen hosszú évek óta maga is szalmaházban él. – Illetve egészen pontosan egy szalmabálákkal szigetelt, hagyományos építésűben – mondta, felvillantva egyben egy másik lehetőséget is e mezőgazdasági melléktermék lakhatási célú felhasználására.

- A szalmabála-építészet egyrészt, anyagában, ősi módszer, hiszen a nálunk is jól ismert vályog összetevőit használja – mondta a szakember. – Csak éppen a szalmát és a sarat (illetve más, a tapasztáshoz használt anyagot) itt nem keverjük össze: a fal belsejét a bálák alkotják, a többi pedig a külső-belső vakolat. Építkezéshez természetesen nem a vidékünkön elsősorban ismert körbálák használhatók, téglatest formájúakra van szükség. Ez sem akadály azonban, hiszen ilyenek készülnek Zalában is. A célra pedig tökéletesen megfelelhetnek az átlagos, hétköznapi bálák, de figyelni kell arra, hogy köbméterenként 110-130 kiló anyag kerüljön beléjük. Ez egyébként kizárólag a bálázógép beállításától függ, avagy elhatározás kérdése.

- A megfelelő tartalom a fal szilárdsága, és a hőszigetelés miatt is fontos - folytatta Zalatnay László. - Az Amerikából terjedő építészeti módnak amúgy alapvetően két irányzata van: az egyik esetben maga a bálafal, a másikban egy fa tartószerkezet viseli a tető súlyát. A biztonság kedvéért célszerű szerintem az utóbbit választani, de a gyakorlat bizonyította már, hogy az előbbi módszerrel is sok évtized élettartamú épületek emelhetők.

S hogy miért érdemes bálaházat építeni?

Az érvek közt az első helyen a kiváló hőszigetelés áll. Zalatnay László azt mondta, egy ilyen épület hőtartó képessége akkora, hogy egy négytagú család esetében az emberek által leadott hő, plusz a főzés, és más hétköznapi tevékenységek termelnek annyi meleget, hogy kinti mínusz tíz fokig nem is kell fűteni. Más megközelítésben: egy 100-120 négyzetméteres ház esetében az éves fűtési költség nem haladja meg az 50 ezer forintot. Ráadásul az ilyen építkezés helyből olcsó is, négyzetmétere 120-200 ezer forintba kerül. De ez még csökkenthető is, ha valaki kalákában dolgozik. Szalmánál  lévén az eljárás egyszerű  ez nem csak lehetőség, de egyenesen javallat.

Szalmaházra egyébként már van magyar előszabvány  ez ugyanolyan jogokat teremt, mint a rendes, csupán öt év múlva lezajlik majd egy felülvizsgálati eljárás. A megyeszékhelyi Domberdő Természetvédelmi Egyesület által szervezett teskándi képzésen többen jelezték: terveznek belevágni egy ilyen építkezésbe. Előfordulhat tehát, hogy rövidesen már nem csak az interneten érhet el bőséges információt, aki szalmabálából szeretne házat építeni magának.

Forrás: zaol.hu