Itt van az ősz, itt van újra – és vele együtt az avarégetés, füstölés. A hagyományos fűtés ellen nyilván nem lehet fellépni, azt viszont nem árt tudni, mi mindent tilos vagy legalábbis nem javasolt elégetni a kazánban. A kinti tűzgyújtásnak pedig komoly kritériumai vannak. Büntetlenül nem lehet egymás orra alá füstölni.

Mi vonatkozik a kerti grillre, mit tehetünk a kazánba?

• Aki tüzet gyújt, akár a földjén, akár a kertben, nem hagyhatja őrizetlenül. Ha a tűzre már nincs szükség, azonnal el kell oltani. Égetni csak szélcsendes időben szabad.

• Iszik vagy éget: egyszerre a kettő tilos! Ittasan vagy bódító szerek hatása alatt tüzet gyújtani veszélyes, ezért tiltott.

• Aki a tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet idézett elő, és az oltáshoz a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, az 200 ezer – 3 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.

• Ahogy a kerten belüli zöldhulladék-égetésre, úgy a kerti partikra, sütésekre és főzésekre sem vonatkozik a bejelentési kötelezettség.

• Kommunális vagy ipari eredetű hulladékot (pl. állati maradványok, PVC, veszélyes hulladékok stb.) tilos égetni.

• Ha hideg van, begyújtunk. De nem mindegy, mivel. Mert bár a különböző műanyagok fűtőértéke meglehetősen magas (például a PET palacké majdnem megegyezik a benzinével), égetésével nehezen eltávolítható szurok képződik a kéményben. Ez nem csak a tisztítási költségeinket növelheti, de be is gyulladhat. Ráadásul a műanyag elégetése során rákkeltő anyagok jutnak a levegőbe.

• Büdös és káros: ne égessünk a kazánban olajjal vagy zsírral szennyezett csomagolóanyagokat, autógumit, lakkozott, festett felületű holmikat. Mérgező!

• A gyantatartalmú tűlevelű fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyanta égésekor sok kátrány és korom keletkezik. Aki tehát sokat éget fenyőt, az kátránylerakódásra és a kályha gyorsabb tönkremenetelére számíthat. A vizes tűzifa is kerülendő. 

Hullanak a levelek, az összegyűjtött avart pedig sokan elégetik. Tehetik, mivel nincs tűzgyújtási tilalom. Más kérdés azonban, hogy hol, hogyan és mikor teszik. Hogy mely napokon és milyen időintervallumban lehet égetni, a helyi rendeletek határozzák meg. Mielőtt tehát tüzet gyújtunk, vagy kihívjuk a szomszédra a hatóságokat, érdemes érdeklődni a pontos feltételekről.

Egészen más a helyzet, ha szabadtéren szeretnénk égetni. Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés ugyanis – amennyiben jogszabály a tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Emiatt a tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak (katasztrófavédelmi kirendeltségnek) írásban kell bejelenteni. (Emellett sok más előírást is be kell tartani.)

A kiskertekben történő égetésre tehát ez nem vonatkozik. Tűzgyújtási tilalom esetén, természetesen, szigorúbb szabályok lépnek érvénybe.

Forrás