Amikor eldöntöttük, mit szeretnénk kertünkbe vetni-ültetni, még mindig maradnak nyitott kérdések, melyek sokszor nagy dilemma elé állítanak bennünket.
Mennyi magot vegyünk és abból mennyit érdemes elvetni? Vessük el az egész zacskóval, vagy elég pár szem, netán szakaszosan vessük, hogy mindig kerüljön az illető zöldségből friss az asztalunkra?

A válasz gyakorlott kertészkedőknek is gondot jelent néha, a kezdők pedig teljesen tanácstalanok.

Táblázatunk támpontot jelenthet a szükségleteket illetően. Minden növénynek van egy ideális területigénye, amelyen egészségesen fejlődik, bő termést hoz. Ha minden tápanyaghoz hozzájutnak, befedik a talajt, szépen összenő a lombozatuk. Ezt a talaj is meghálálja, lassabban szárad ki, és a gyökereket is védi az igen erős sugárzástól nyári időszakban.

Azt mondják, a ritka vetés, palántázás sem jó. Ugyanennek az ellenkezője sem kívánatos, vagyis amikor egyelésre kerül a sor, ne sajnáljuk kitépni a fölös növényeket. Itt érvényes, hogy a kevesebb több. Vannak, melyeknek kiegyelt növényeit jól lehet palántázni. Ez néha szükséges is, ha nem egyenletes a kelés, vagy valami miatt foghíjasokká váltak a sorok. Amelyek nem palántázhatók, azok között akadnak, amelyek leveleit remekül tudjuk használni a konyhában (cékla, petrezselyem, zeller), a mákból remek permetszert készíthetünk. Léteznek olyanok is, amelyeket állatainkkal – nyulak, szárnyasok - megetethetünk. Ha pedig még mindig van fölösleges kitépett növényünk, komposztdombunk is hálás lesz érte, de a sorok között is hagyhatjuk, vastagítva vele a talajtakarónkat.

Természetesen az alábbi táblázat sem szentírás, mert a felsorolt adatok között fajtától függően is nagy a szórás. Ahhoz azonban elég, hogy kertünk méreteit ismerve belevágjunk a tervezésbe.

A tapasztalt kertészektől néhány jótanácsot azért még érdemes beszerezni. Fontos, hogy nézzünk szét, kérdezzünk, érdeklődjünk a szomszédoktól, ismerősöktől: mit szoktak vetni, mi az, ami sikerülni szokott, mi az, ami nem szereti az ottani talajt. Sok hasznos információra lehet szert tenni egy-egy szomszédlátogatás alkalmával. Ne szégyelljünk kérdezni.

A fagyérzékeny növényekből mindig tartalékoljunk vetőmagot, vagy palántát, mert nem lehet előre kiszámítani a fagyok erősségét, tartósságát, és akadnak esetek, amikor minden védelmi intézkedésünk ellenére semmissé válnak az addig kikelt, kiültetett növénykék.

Azon sem árt elgondolkodni, hogy a rövid tenyészidejű fajtákat is vessük szakaszosan, mert egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek (jégeső, sok csapadék, nagy forróság) melyek erősen meggyengíthetik növényeinket, vagy akár meg is semmisíthetik őket.

Figyeljünk az egyes növények igényeire. Vannak, amelyek öntözés nélkül is megélnek, teremnek, mások csak öntözéssel nevelhetők. Ha rendszeresen nem tudunk locsolni, a korai, rövid tenyészidejű fajtákat részesítsük előnyben, és a fagyasztót inkább azzal töltsük meg. Hosszú tenyészidejű fajtáknál időjárástól függően általában szükség van öntözésre.

Ne felejtsük el, hogy a hosszú tenyészidejű zöldségféléink ki vannak téve annak a veszélynek is, hogy esetleg túl korán köszöntenek be az őszi fagyok, és termésünk nem tud beérni.  Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a zöldségfélék zöme nagyon jól szárítható, aszalható, nem fontos az energiafaló fagyasztószekrényre hagyatkozni, ha tárolni szeretnénk. A szárítmányok bármely lakásban eltarthatók és kis helyen elférnek.

Tehát akinek nincs pincéje, az is el tudja látni a családot télire zöldségekkel., sőt a befőzések is újra reneszánszukat élik. . „Otthon készül” rovatunkban számost tippet találhatnak olvasóink befőzés témában is.

Sok szempont alapján kell tehát mérlegelnünk, mielőtt földbe kerülnek vetőmagjaink. A kertészkedés munkaigényes, ugyanakkor gyönyörű, izgalmas elfoglaltság. Vannak kudarcok, sikertelen kísérletek, de ezek is jók valamire. Mégpedig arra, hogy tanuljunk, okuljunk belőlük.

 Forrás:
Dr.Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtgermesztés a házikertben - Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1977
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr, Draskoczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert! Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1985.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987.
Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.