Ha azt szeretnénk, hogy egészségesebb, méregmentesebb legyen a környezetünk és ételeink, akkor meg kell ismerkednünk az alternatív gazdálkodási módszerekkel.

Az alábbi filmben egy francia filmrendező (Marie-Monique Robina) világ különböző országaiban keresett fel olyan gazdákat, parasztokat, akik öko módszerekkel hihetetlen termésmennyiséget értek el. A "Mit aratunk jövőre" című film erről szól.

Az első három perc a  tényeket ismerteti, ez száraznak is tűnhet,  de mindenképp nézzétek tovább!

Tények és kérdések

Ízelítő az első 3 percből

Bruno Le Maire - Mezőgazdaságügyi miniszter
- Ne akarjuk elhitetni az emberekkel, hogy termeszthetünk akár almát, körtét, gyümölcsöket növényvédő szerek nélkül. Növényvédő szerek voltak és lesznek, nélkülük lehetetlen elegendő terméket előállítani.

Jean-René Buisson – Nemzeti agráripari szövetségének elnöke
- Ne felejtsük el, hogy jelenleg nincs teljesen alternatív megoldás a növényvédő szerekkel szemben. Másrészt miként tápláljuk az embereket?
Emlékeztetném önöket a számokra, mert talán nem mondták még önöknek elégszer, ha teljesen vegyszermentes árut állítunk elő, 40 %-kal kevesebb termék, 50 %…
- Nem! Tehát …
- A mai nap...
- … egyéb helyekről, piacokról, helyi boltokból a direkt értékesítés fejlődik…

Marie-Monique Robin
Ez volt az első figyelmeztető jel, amit hallottam egy televíziós műsorban „Méreg a tányérunkban?” címmel. A két vitapartnerem által felsorolt érvek nagyon komolynak tűntek.

Másik figyelmeztető jel, két hétre rá Genfben, ahol Olivier De Schutter, az ENSZ különmegbízottja az élelemhez való jogért egy nagyon kritikus értékelést fogalmazott meg a nevezetes „Zöld forradalom”-ról, és kijelentette, épp ellenkezőleg csak az agrárökológia képes ellátni élelemmel a világot.

Genf, Svájc: Olivier De Schutter
Elnök úr, ezt az értékelést azzal egy időben mutatom be, amikor a világ élelmiszerárai 8 hónapja folyamatosan emelkednek. Ez a krízis, amivel szembenézünk nem csak a kínálat krízise, hanem a szegénység krízise, az élelmezés krízise, s végül ez ökológiai krízis is.
A nem fenntartható termesztési módszerek felgyortsítják a klímaváltozást, a talaj romlását és kimerítik az ivóvíz tartalékokat. Azzal fenyegetve, hogy hosszútávon nem tudjuk ellátni élelemmel a világot. A tudományos közösség arra a véleményre jutott, hogy irányt kell váltani!
A régebbi receptek már nem érvényesek. Azon mezőgazdaság támogatási politikák, melyek a nagyipari mezőgazdálkodást ösztönözték, most már az agrárökológia felé kell, hogy forduljanak, mindenhol, ahol ez lehetséges.

Párizs, Franciaország: Marie-Monique Robin
Kinek lehet hinni? Hogyan tápláljuk a világot mely 9 milliárd lakost fog eltartani 2050-ben? Növényvédőszerekkel vagy anélkül? Elolvastam Olivier De Schutter értékelését és úgy döntöttem, újra földkörüli útra kelek. A kutatásom célja: a helyszínen felderíteni mi az agroökológia, és hogy ez a modell miben különbözik az ipari mezőgazdálkodástól, és a „zöld forradalomtól” melyet 50 évig támogatnak.
Célja az is, hogy magyarázatot találjak arra, hogy miért éhezik több, mint 1 milliárd ember.

A történet, melyet önöknek el fogok mesélni, mindannyiunkat érinti, mind a bolygó, mind az emberiséget jövőjét tekintve.

„Mit aratunk jövőre?”

A színes átlátszó földgömb világkörüli útra indul. Első állomása Oaxaca Mexikó: Teresa Garcia és Eleazar Garcia --- 3.24-től
A házaspár olyan termesztési módszert alkalmaz, melyet már a spanyol hódítások előtt is alkalmaztak…. A módszert a legteljesebb agroökológiai módszernek tekintik…. A módszer neve: Milpa…
A rendszerben a gyomok nem gyomok, mindegyiknek funkciója van….
A család önellátó.

6.39-nél megérkezik a labda Miguel Altierihez, a Berkeley egyetem agroökológia professzorához.
-Az agroökologia az ipari mezőgazdaság antitézise, mert nem a behozott anyagokra támaszkodik, hanem a folyamatokra.
Nem a monokultúrákra épül, melyekhez kellenek külső energiák, növényvédő szerek, műtrágyák.
Hanem egy sor alapelvre, mint a növekvő biodiverzitás, újrahasznosítás, a szerves anyagok visszaforgatása, az állatok bekapcsolása, s így tovább…
Például a Milpa Közép-Amerikára jellemző polikultúra, de ha más régiókba megyünk ott is találunk egyéb kombinálású kultúrákat. Ahol a kölcsönhatás olyan szinergiát hoz létre, melyek sokkal termékenyebbek, mint a monokultúrák.

Azt hinnénk, hogy a nagy földek több élelmet hoznak, de pont a kis földek, ha összevetjük a teljes hozamot, akkor sokkal termékenyebbek, mint a nagyok.
Például, ha megmérjük nagyiparszerű megzőgazdaságok energia hatékonyságát, akkor legfeljebb 1 a 2-3-hoz eredményt kapunk.
Ez annyit jelent, hogy ha befektetünk 1 kilokalória energiát, akkor 2-3 kilokalória energiát kapunk élelmiszerben.
A kis gazdálkodásoknál ez az arány 15-30. Az energiaátváltás nagyon magas…..
8.20-nál továbbrepül a földgömb….

Nézzétek végig! Számos példát mutat be, számos érvet sorakoztat fel és megszólaltat olyanokat is, akik továbbra is a monokultúrát alkalmazzák. Érdekes összevetni az érveket.

A teljes film itt: