Ha valaki Mezőfalva felé autózik Nagyvenyimről, akkor az országútról jobbra egy vasbeton oszlopokból álló erdőt lát. Az a Venyim Gyümölcse Kertészet.

Az oszlopok jégvédő háló tartószerkezetei a gyümölcsfák fölött. Kézzelfogható jelei annak a stratégiának, ami remélhetően hamarosan kormányszintre emelkedik, és így meghatározza majd a hazai zöldség- és gyümölcstermesztő kertészet jövőjét.

Már azokét természetesen, amelyek vállalják a fejlesztés terheit és kockázatát.

Az említett stratégia kidolgozásában nagy szerepet vállalt ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosa és vezetője – aki 2013. október 22-én a Vidékfejlesztési Minisztériumban vehette át azt a miniszteri elismerő oklevelet, ami nem titkolt jutalma volt a jövőt kutató munkának.

Ifjabb Csizmadia idén harminchat esztendős. Nem csak egyéni vállalkozó, hanem egyben az 1999-ben alakult BOTÉSZ, azaz a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete elnöke is, mégpedig 2009 óta. Végül is nem csoda, hogy őt választották: korábban az előző elnök helyettese volt – s a végzettsége is megvan ehhez a poszthoz. Vagyis: szőlő és gyümölcstermesztő kertészmérnök, növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szakmérnök, kertészeti termékmenedzser, gazdasági agrármérnök és agrárközgazdász.

Még gondolkodik azon, hogy mikor vágjon bele doktori fokozata megszerzésébe...

Vissza a nyitó témához: ma a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés (a szántóföldi növénytermesztéssel ellentétben, ami tartja az uniós szintet) mintegy 15-20 éves lemaradásban van a földrész modernebb feléhez képest. A hektáralapú támogatás nem eredménycentrikus, vagyis változtatni kell(ene) rajta: nem csak a terület nagysága, hanem az azon folyó termelés minősége alapján, egy szakmai minimumelvárás szerint kellene támogatni a gazdákat. Akik közül a törekvőbbek már amúgy is kénytelenek voltak magukra vállalni a kísérletek terhét, a hazai kutatás-fejlesztés állapota miatt. Eláruljuk: ifjabb Csizmadia is maga nemesített már új bodzafajtát. Az ifjú kitüntetett a talán legfontosabb kérdést is feltette: mi lesz a megtermelt áruval? Nincs más út a gazdák előtt, jegyzi meg, csak a szövetkezés...

A hazai gyümölcstermesztés két fő kihívása ma szerinte a minél kevesebb vegyszert felhasználó munka, illetve a felkészülés arra a fejlesztésre, ami a lehető legjobban megvédi a terményeket az időjárástól.

Ez persze rengeteg munkával jár, ünnepre, családra való tekintet nélkül. Csizmadiáéknál is minden felnőtt kiveszi belőle belőle a részét: az ifjú feleségtől kedve az édesapáig, édesanyáig, a bérmunkásokig.

Apropó: a gyümölcstermesztés tervezett korszerűsítése országszerte nyolcvanezer embernek adna munkát...

Forrás: duol.hu