A megfelelő minőségű, elegendő hozamú termés, vagy a kellő díszítőértékkel bíró dísznövények egyik legfontosabb titka a megfelelő vetőmagban rejlik.

Általában azt írja a szakirodalom, hogy csak megbízható helyről származó magokat használjunk.  Magunk ne kísérletezzünk magfogással, mert nem tudjuk a kiskertekben a fajtaromlást biztosítani. Egy-két kivétel azonban van.

A lenti táblázat tartalmazza azokat a növényeket, melyekről könnyen foghatunk mi is szaporítóanyagot. Arra kell ügyelni, hogy ép, érett betegségtől mentes magokat gyűjtsünk be. Magnak a legnagyobb, legszebb, általában a legelső termést kell kijelölni. A maggyűjtést száraz, napos időben végezzük.

Nem érdemes gyűjteni az úgynevezett F1 hibridek magjait, mert ebből fejlődő növények nem rendelkeznek az előző generáció jó tulajdonságaival, hanem a korábbi ősök jó és rossz tulajdonságait örökítik. A betakarított magokat tokból, hüvelyből ki kell fejteni, csépelni, majd megtisztítani és napos meleg helyen légszárazra szárítani. Ezután jól záródó dobozva, zacskóba, esetleg üvegbe tesszük. A tárolóedényeket minden esetben címkézzük fel, mit tartalmaz, mikor szedtük.

A vásárolt magokkal az a baj a legtöbbször, hogy a kiskertek nyújtotta területen nem tudjuk az összes, zacskóban lévő magot elvetni, megmarad és eltesszük jövőre, meg azutánra. Néha meglepetés ér bennünket, mert a gondos vetés ellenére sem kelnek ki a magok, vagy csak hiányosan. Ennek lehet az az egyszerű oka is, hogy magjaink már régiek. Ezek ugyanis csak hosszabb-rövidebb ideig őrzik meg csírázóképességüket. Nézzük a leggyakoribbakat.

Forrás: Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben

Fenti táblázat alapján vizsgáljuk át szaporítóanyagunkat, és a kétesnek vélt magokkal végezzünk csirázási próbát. Ezt nagyon egyszerűen megtehetjük.

Vegyünk egy porcelántányért, arra tegyünk egy réteg vattát, erre egy papírzsebkendőt vagy szalvétát, majd az egészet alaposan benedvesítjük. Erre számoljunk rá 100 db magot, ráhelyezünk még egy szalvétát, s végül fedjük le a tányért folpackkal. Lehet 50 maggal is. Pár nap után, ez néhány naptól 10-12 napig is eltarthat, mikor már a magok zöme csirázásnak indult megszámoljuk a kicsirázott és nem csirázott magvakat. Ezek aránya segít eldönteni, mennyivel többet vessünk, hogy a kellő mennyiségű növényegyedhez jussunk. Azt tartják 50-7%-os csirázási aránynál mát nem érdemes elvetni a magot, célszerű új vetőanyag után nézni, mert a talajban kedvezőtlenebbek a csirázási körülmények, mint a lakásban, így ott még kevesebb kel ki. Ehhez jönnek még a madarak, férgek, rovarok, amelyek még ritkítják az állományt.
A kabakosok magjáról meg kell említeni, hogy a magszedést követő évben rosszul csiráznak, viszont a második-harmadik évben remekül.

Ha vetőmagvásárlásra szorulunk, mindig megbízható helyről szerezzük be szaporítóanyagunkat. Sajnos a piaci árusok által árult kétes eredetű magokban, tisztelet a kivételnek, könnyen csalódhatunk. Vannak olyan fajták, melyek kereskedelmi forgalomban nagyon ritkán szerezhetők be. Ilyen esetekre nagyon ajánlottak az egyre népszerűbb magbörzék, ahol nem a kereskedés a lényeg, hanem a csere-bere. Hasonló csereakciókat tartanak majd minden kertbarát klubban is. Aki élelmes, kihasználhatja az Internet nyújtotta lehetőségeket is magszerzésre, csere-berére.

Mindezek mellett még mindig ne rohanjunk a boltba magokat vásárolni, mert azt is ki kell deríteni, mennyi vetőmagra van szükségünk.

 Forrás:
* Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben, Mezőgazdasági Kiadó Kft,. Bpest, 1977.
** Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1987.
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr. Draskóczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Bpest, 1985.
Dr. Bálint György: Merterfogások, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1989.
Dr. Bálint György: Újabb mesterfogások , Mezőgazdasági