Nem kell márciusig várni, hogy akadjon kertészkednivalónk. Például ősi kultúrnövényünk, a lóbab akár már februárban aktuális a hobbikertészek számára.

Február első napjaiban még nem dübörög a kertszezon, azonban biztosan sok kerttulajdonos várja már, hogy újra művelés alá vehesse birtokát, és elfoglalhassa magát a szabadban. A lóbab kiváló állati takarmány, és emberi fogyasztásra is alkalmas, sőt, a legújabb trendek szerint kifejezetten divatossá vált.

A lóbab a pillangósok családjába tartozó nagy múltú kultúrnövény. Akár történelminek is mondhatjuk, mert elterjedése a rómaiak idején kezdődött – akik Észak-Afrikából hozták Európába –, és a középkorra oly elterjedtté vált, hogy a bab kifejezésen évszázadokig kizárólag a lóbabot értették. Ma nagyobb arányú termesztése elsősorban Németországra és Lengyelországra korlátozódik, és bár nálunk is vetik, Magyarországon nagyobb népszerűségre még nem tett szert. Pedig számos kedvező hatással bír, már azon kívül, hogy kiváló alapanyag türelmetlen kertészkedők számára, korai vetése miatt. A lóbab rengeteg értékes tápanyagot, fehérjét, keményítőt, ásványi anyagokat és vitaminokat (A, B1, B2, C) tartalmaz, zsengén szedve héja is fogyasztható, kitűnő főzelék-alapanyag, de a cukrásziparban is felhasználható. Nem csak az emberi testre nézve áldásos, hanem a talaj minőségét is javítja, mint a pillangósvirágúak általában, a lóbab is lazítja a közeget, és nitrogénban dúsabbá teszi a földet. 

Tápanyagigényes veteményről van szó, a felkészült gazda lóbab betervezése esetén már ősszel felkészíti a talajt, átmozgatással, és foszfor-, valamint káliumtartalmú trágya kiszórásával, persze egyszerű kiskerti veteményes esetében ettől eltekinthetünk. A magok vetését a borsóhoz hasonlóan, már februárban el lehet kezdeni. A legjobb azonban palántázással próbálkozni, az előnevelt hajtásokat 5-6 hét után lehet kiültetni. A februárban elültetett magokat akkor lehet kiültetni, ha már legalább 6-8 levelet hoztak, az 5-6 hetes nevelési időszakot figyelembe véve a kiültetés ideális időpontja március vége. A kora tavaszi hidegektől nem kell félteni, az alkalomszerű fagyokat kibírja a növény. A később időszerű kinti vetésnél az ideális vetési mélység 6-10 centiméter, minél szárazabb a talaj, annál mélyebbre helyezzük a magokat, a sortávolság pedig bő egy arasznyi legyen. A talajra viszonylag igénytelen, így sok helyen termeszthető, akár a fentebb vázolt előkészületek nélkül is, persze ilyenkor a hozam is valamivel kevesebb lesz. A hőmérsékletet tekintve is nagy a tűrőképessége, de a nagy nyári melegekben növekedése lelassulhat. Öntözésre csak a virágzás idején kell gondot fordítani.

A lóbab gondozása nagyrészt kimerül a gyomirtásban, kiskertekben ezt leginkább kapálással, gyomlálással oldhatjuk meg. Leggyakoribb kártevője a fekete levéltetű, mely megjelenése után villámgyorsan végigsöpör az állományon, érdemes tehát figyelni rá. Betakarítása nyár közepétől lehetséges, de ha korábban leszedjük az éretlenebb termést, akkor lédús, húsos hüvelyével együtt fogyaszthatjuk. Érdemes a lombját is felhasználni, ugyanis kiváló komposztanyag, vagy beásva elsőrangú zöldtrágya. Aki idén is tervezi veteményeskert kialakítását, mindenképp tegyen egy próbát a lóbabbal, mert nem csak korai szabadidős programhoz, hanem értékes zöldséghez is juthat vele.

A szerző blogját ide kattintva megtalálod!