A csigáról általában valamelyik kedves mesealak ugrik be gondolatainkban. A korosabbaknak Bigacsiga és Batka manó, a fiatalabbaknak Bogyó és Babóca.  
A valóságban a csiga már nem örvend ilyen közszeretetnek, és ha a meztelen csiga kerül szóba, a legtöbben elfintorodnak. Nem ok nélkül, a meztelen csiga nem épp ízléses látvány, ráadásul a kert ádáz ellensége, főleg vidéken. De hogyan védekezhetünk ellene?
Meztelen csigából sokféle fajta van, ezek közül egy szűk tucatnyi számít kerti kártevőnek, igaz egyikük sem szívesen látott vendég egy gondozott birtokon. Mielőtt kiásnánk a csatabárdot, ismerkedjünk velük kicsit.
A ház nélküli csigák kedvelik a nedvességet, a fényt viszont nem szeretik, inkább a sötét, párás, zegzugos helyeket keresik. Ezért gyakran fordulnak elő kiskertekben, főleg ott, ahol megfelelő életteret találnak, tehát ahol elhanyagolt területek, kövek, deszkák, egyéb búvóhelynek alkalmas tereptárgyak találhatóak. Így a csigák előfordulásának gyakorisága egyenesen arányos a kert gondozatlansági faktorával, de ha sziklakert, kerti tó, ágyásszegély, járókő van a vidéki birtokon, akkor előbb-utóbb a csiga is megjelenik.
Főképp az esősebb időszakokban aktívak, ilyenkor el is szaporodhatnak, nem túl gusztusos látványt nyújtva, és alkalmasint jelentős kárt okozva. A házatlan csiga ugyanis falánk jószág, elsősorban a nedvdús növényeket veszi célba (krumpli, káposzta, eper stb.), de bármilyen növényi levelet elfogyaszt. Utóbbi tevékenységhez jó eszközzel rendelkezik, erős rágó szájszerve van, mellyel jellegzetes harapásnyomokat hagy maga után.
Érdekesség, hogy a csigának nem kell a párválasztás nehézségeivel szembenéznie, ugyanis hímnős élőlény, tehát az egyedek egymagukban is képesek a szaporodásra. Ez nem jó hír a kiskertek gazdáinak, ahogy az sem, hogy a meztelen csigák a hasi oldalukon található mirigyekből kiválasztott váladékon csúsznak, fénylő csíkokat hagyva maguk után. Mindezek fényében lássuk, mit tehetünk ellenük.
A csiga valamilyen okból kifolyólag rajong a sörért, így egy korsónyi folyékony kenyeret feláldozva, csapdába ejthetjük. Egy sörrel félig telt poharat, edényt a földbe leásva jó eséllyel elkaphatjuk őket, a csiga bemászik a pohárba, de kimenni már nem tud. Jó csapda lehet még egy közönséges deszka, vagy lapos, szélesebb kő a kertbe lefektetve, melyet a kártevő búvóhelyként használ majd, magyarul alákúszik, ahonnan már egyszerűen begyűjthetjük.
Mivel a csiga nem szereti a fényt, viszont rajong a nedvességért, jó megelőzési módszer a reggeli öntözés. Ha esetleg sünök jelennek meg a kertben, semmiképp ne űzzük el azokat, mert ők a leghatékonyabb csigairtók! Léteznek csigaűző növények is, így például a paradicsom, a begónia, vagy a fekete ribiszke hatásos riasztók. Ha van a kertben burgonya, uborka, saláta akkor azok természetes csaliként szolgálnak, így érdemes a veteményest gyakran szemrevételezni, a csiga itt „gyülekezhet”. Környezetbarát módszer még a különböző háztartásban megtalálható nedvszívó anyagok kihelyezése, mint például a hamu, fűrészpor, finom homok, de az égetett mész is beválhat. A kiszórást lehetőleg este végezzük, a csiga ugyanis éjjel aktív.
Ha nincs más megoldás, akkor vegyszeres irtást is alkalmazhatunk, a legelterjedtebb a Detia csigaölő szer, mely intenzív nyálkakiválasztásra kényszeríti a csigát, ami így egy napon belül elpusztul, a kiszáradás végez vele. Az irtószert érdemes szárazabb időben, az öntözést ideiglenesen mellőzve alkalmazni, így a hatása gyorsabb, biztosabb lesz. Fontos tudnivaló hogy a Detia csigaölőt leveles zöldségre nem szabad szórni!
A meztelen csiga elleni védekezés tehát nem bonyolult, és az esetek többségében hatásos is, ráadásul forró, száraz időszakokban beavatkozás nélkül is eltűnnek a kertből. Sajnos amennyiben a szomszédos kertek elhanyagolt állapotban vannak, a csigák a mi kertünkbe is átjönnek, így érdemes a védekezést összehangolni a környező területek gazdáival

Kattints ide: a cikket a szerző blogján is megtalálod!