Természetesen mindenki azt szeretné, hogy funkcionálisan és esztétikailag maximálisan kielégítő kertje legyen. Alább egy kis segítség a tervezéshez. 

Érdemes néhány szempontot szem előtt tartani, hogy a számunkra legideálisabb kert, ne csupán álom maradjon.

1. Mielőtt nekilátunk a kert kialakításához, gondoljuk át a terület helyszíni adottságait (például domborzati viszonyok, fekvés, tájolás, széljárás stb.). A talaj fizikai és kémiai tulajdonságait is nézzük meg (pl. agyagos, savas vagy lúgos kémhatású stb.). Végül esztétikai szempontból fontos a tervezendő területen lévő épület elhelyezkedése és karaktere, mely meghatározhatja a kert hangulatát és stílusát.

2. A következő lépés, hogy eldöntsük, hogy mire szeretnénk a jövőben használni a kertünket, mit szeretnénk benne kialakítani. Az épület elhelyezkedéséből adódóan, kertünk több részre osztódhat, elő-, oldal és hátsó kertre. A keskenyebb előkertet - mely általában az utcafronthoz csatlakozik - érdemes díszkertté alakítani. A kert hátsó részén, akár a terasz folytatásaként egy gyepes pihenőrészt, vagy ha vannak kisgyermekek a családban, akkor a részükre itt érdemes egy kis játszósarkot kialakítani, a lényeg, hogy a a házból is könnyen belátható legyen ez a hely.

Abban az esetben, ha haszonkertet, gyümölcsöst szeretnénk, célszerű ezt a leghátsó részen létrehozni, míg a fűszerkert legyen a konyhához közel, akár az épület közvetlen szomszédságában.

3. A következő lépésben határozzuk meg, a létesítményeket összekötő nyomvonalakat. A burkolt utak kialakításánál törekedjünk arra, hogy ne nagyon szabdaljuk fel az értékes zöldfelületeket. Ha inkább szeretnénk beolvasztani az útvonalat a zöldbe, akkor tervezzük azokat gyephézagosan és alakítsuk ki természetesen agyagokból.

4. Az eltérő funkciójú kerti részeket növénycsoportokkal érdemes egymástól elválasztani, elhatárolni. Térnövelő hatású és a szemnek sokkal kellemesebb látvány, ha a központi gyepes terület vízszintes síkjától haladva, fokozatosan magasodó növényültetvényekkel jutunk el a függőleges határokig.

5. Kertünk folyamatosan változik térben és időben. Akkor tekinthető "beérettnek", amikor az ültetett növények elérik teljesen a kifejlett állapotukat. Ez más és más időtávra tehető. A kertünket alkotó egyes növények tehát nemcsak megjelenésükben és méreteikben különböznek egymástól, hanem növekedésükben és élettartalmukban is. A telepítés után akár 20-40 év is lehet a kert teljes kialakulásának korszaka.

Milyen stílusú kertet építsünk?

A tájkép karakterűek jellemzője, hogy a kert megjelenése a természetben előforduló képet adja vissza: gyepes teresedések, változatos növénykiültetéssel, cserjékkel és facsoportokkal lehatárolva. Azok, akik szeretik követni a növények évszakonkénti változását, nekik ajánljuk. Ha a kert eléri végső növekedését (15-20 év), kevesebb gondoskodást igényel.

Az architektonikus stílusú kerteknél az elrendezés jóval tervezettebb. Szabályos kiültetések, nyírt gyep és sövények, egységes fasorok jellemzik ezt a típust. 

Különböző fajtájú növények tudatos csoportosításával is befolyásolhatjuk kertünk karakterét. Kialakíthatunk például északi, mediterrán, alpesi, trópusi és borókás kerteket is.

A távoli országok kultúrája és szokásai, például japán stílusú kertek karakteres megjelenése is nagyon szép látvány nyújthatnak saját kertünkben.

A szerző blogját itt találod!