A kertészkedés alapja a jó minőségű talaj, virágföld. Ahhoz, hogy jó gazdagént használjuk ezeket, érdemes megismerni legfontosabb élettani hátterüket.

Bármilyen növényről legyen szó (dísznövény, zöldség, gyümölcs, szobanövény), minden esetben a jó minőségű talajt, közeget kell biztosítanunk a növények számára a megfelelő fejlődéshez, virágzáshoz, terméshez. Mi is a közeg? A növénytermesztésben számos olyan eset van, amikor nem földbe ültetjük a növényeket, minden egyéb más anyagot, illetve keveréket közegnek nevezünk. Ezzel a kifejezéssel leginkább a cserepes, konténeres növények esetében találkozhatunk, vagy ha növényeket szeretnénk valamilyen módon szaporítani.

Milyen az „ideális” talaj vagy virágföld?
Tápanyagban, humuszban gazdag, jó víz- és levegő háztartású, megfelelő szerkezetű, aktív talajélettel rendelkezik. A megfelelő talajéletről a mikroorganizmusok gondoskodnak. A lebontási folyamatokért felelősek, hiányuk esetén nem bomlanak le a szerves anyagok. Sajnos ma már ez egyre több területen megfigyelhető, köszönhetően a túlzott vegyszer- és műtrágyahasználatnak. A talaj szerkezetét, tápanyagtartalmát, pufferképességét jelentős mértékben befolyásolják a szerves anyagok. Hiányuk következtében szélsőséges lehet a talajok vízháztartása, jelentős mértékben csökken a pufferképesség is. Talajok pufferképességén azt értjük, amikor a külső, kedvezőtlen hatásokat tompítani képes, amely lehet fizikai vagy akár kémiai is. Szerves anyagokban szegény talaj esetén sokkal gyorsabb a tömörödés, szerkezetleromlás. A szerves anyagok visszaforgatásával biztosíthatjuk a megfelelő szerkezetet és tápanyagtartalmat: komposzt, komposztált istállótrágya, zöldtrágya. Az aktív talajéletet mikrobiológiai készítményekkel tudjuk helyreállítani. Ilyen aktivált mikrobiológiai készítmény az EM-BIO is.

A mikroorganizmusok nem csak a lebontási folyamatokért felelősek. A növényekkel nagyon sok esetben szimbiózisban élnek, számos ilyen kapcsolat megfigyelhető a természetben. Az egyik legismertebb a fenyőfélék gyökérzetével szimbiózisban élő mikroorganizmusok, amelyek számának csökkenése a növény pusztulását is okozhatja.

Azonban számos más kedvező hatással is rendelkeznek: elősegítik a tápanyagok feltáródását, vagyis a növény sokkal könnyebben fel tudja venni a tápanyagot. Intenzívebb lesz a gyökeresedés, a nagyobb gyökértömeg sokkal mélyebbre hatol, a növény a talaj mélyebb rétegeiből is fel tudja venni a vizet és a tápanyagot. Így akár jelentős mértékben csökkenthető az aszály okozta stresszhatás. Ezenkívül a mikroorganizmusok esetén a dominancia elve érvényesül, vagyis ha a számunkra kedvezőbb baktériumok gombák szaporodnak el nagyobb mértékben, akkor kiszorítják a kórokozó fajokat.

Hogyan javíthatjuk a kert talaját, a virágföld minőségét?
Ma már számos természetes "anyag" a rendelkezésünkre áll, amelyet felhasználhatunk. Melyek is ezek?

Az egyik legismertebb a tőzeg. Általában a pH csökkentésére használják, vagyis olyan növények ültetéséhez, amelyek savanyú talajt igényelnek. Azonban számos esetben felhasználható a pH csökkentésén kívül. Nagyon jól javítja a talaj szerkezetét, sokkal levegősebb, lazább lesz a talaj szerkezete, így a gyökerek is sokkal könnyebben fejlődnek az ilyen talajokban. Huminsavakban gazdag, ezzel is elősegíti a növények jobb fejlődését. Felhasználható kötött talajok lazítására, és meszes talajok pH értékének csökkentésére.

A kötött talajok lazítására a szerves anyagok mellett használhatunk mosott homokot is. Azonban ilyen esetekben fontos a nagy mennyiségű szerves anyagok kijuttatása is a talaj vízmegtartó képességének növelése érdekében.

Ma már egyre elterjedtebb a kókuszrost használata. A kókuszrost a természet ajándéka! A kókusztermesztés mellékterméke, vagyis az előállítása során semmilyen környezetkárosító hatása nincs. Nagyon nagy mennyiségben keletkezik, a kókuszdió külső "burka", amelyet darálás után nagy nyomással téglába préselnek. Egy ilyen tégla a súlyának akár 7-8-szorosának megfelelő mennyiségű vizet is képes felvenni. A talaj vízmegtartó képességének javítására nagyon jó hatással van. A lebomlása során biztosítja a növények számára szükséges foszfort. A foszfor mint tápanyag nagyon fontos a növények számára. Foszfor szükséges a gyökérnövekedéshez, a virágzáshoz és a terméshez. Szivacsként működik, nagy mennyiségű vizet raktároz el, majd a talaj száradásával fokozatosan leadja azt. A tőzeggel ellentétben kiszáradás után nagyon könnyen visszanedvesíthető.

Biztosan találkozott már mindenki a szobanövények esetén azzal a problémával, hogy ha hagyta egy kicsit kiszáradni a még át nem ültetett, frissen vásárolt növényt, akkor ha megöntözte, csak átfolyt rajta a víz. Ilyen esetben mindig egy jó időre vízbe kell áztatni, mire ismét megfelelő nedvességtartamú lesz. Ez azért van, mert az ültetéshez használt közeg vagy nagyon nagy mértékben tartalmaz tőzeget, vagy kizárólag tőzegbe van ültetve. Ha a kókuszrostból 10-20%-ot hozzákeverünk a földkeverékhez, akkor ezt elkerülhetjük. A kert esetében is növelhető az öntözések között eltelt idő gyakorisága, vagy a nyári nagy aszályokat is jobban viseli a növény.

Ne vigyük túlzásba a használatát!
Nagyon sok esetben a növények pusztulását a „túlzott” gondoskodás okozza. Így a kókuszrostból sem ajánlott nagy mennyiséget a talajba keverni, ugyanis pont amiatt, hogy nagyon sok vizet képes felszívni, a növények kirothadását is okozhatja.

Forrás: bionom.hu