Az egyik ősi tartósítási módszer, az aszalás ma méltatlanul háttérbe szorult a fagyasztógépek, hűtőgépek, a konzervek és egyéb tartósítószerek mellett.

Pedig az aszalás teljes értékű, garantáltan tartósítószer mentes eljárásaival változatosan és tartalmasan egészíthetnénk ki étrendünket. Az aszalás a kezdeti időkben szinte teljesen a napfény segítségével történt, csak később alkották meg a tüzeléses aszalókat.

Az alábbiakban az aszalás otthon is elkészíthető gépezetével, a napkollektoros gyümölcsaszalóval és használatával szeretném megismertetni az érdeklődőket. Megépítéséhez nem kell más, csak egy darab fémlemez feketére festve, egy kicsivel nagyobb üveg- vagy átlátszó műanyaglap (polikarbonát), néhány deszka és csavarok, esetleg szegek. Ez a kollektoros gyümölcsaszaló hozzávetőleg egy család számára szükséges aszalványt képes előállítani a kertben növekvő terményekből folyamatosan mindig az éppen érőket aszalva.

Nagyon olcsó szerkezet, és mindenki elkészítheti akár otthon a szoba sarkában is. A kollektor egyszerű fakeretes készülék, melyben a fény hővé alakítását egy fekete matt festékkel vékonyan lefestett fémlemez végzi. A fémlemez két oldalát a keret belsejéhez rögzítjük, illetve a középső részét egyszerű fa alátétekkel merevítjük. Az aszalókeret (cserény) kialakításának legegyszerűbb módja a kettős fakeret közé szorított tüllháló, vagy szúnyogháló alkalmazása, mely viszonylag olcsó és könnyen kezelhető. A terményeket a keretekbe mindenkor csak egy rétegben szabad rakni, mert ha azokat fölhalmoznánk, úgy az aszalás egyenlőtlenül menne végbe. A nyerstermény aszalás közben megfülledhet, sőt erjedésnek is indulhat, aminek folytán az aszalvány savanyú ízű volna. Amint a termény, akár a gyümölcs, akár pedig a zöldség megaszalódik, úgy azonnal ki kell venni az aszalóból, mert ha tovább bent marad, úgy a kelleténél erősebben aszalódik meg, ami nemcsak az eredményt, hanem a minőséget is hátrányosan befolyásolja. Általában véve semmiféle aszalványt nem szabad hagyni az aszalóban kihűlni, mert ezáltal színét és fényét elveszíti és külseje nem eléggé mutatós.

A napkollektoros aszaló ötletét az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány kiadványából merítettem (http://www.ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/aszalas.pdf), és egy kiskunhalasi kiadvány (http://www.barka.halas.net/letoltes/2009_04_epitsunkbarkat_web.pdf) alapján készítettem el.

Egy vázlatból kiindulva készítettem az aszalót, építőanyag értékesítőknél beszerezhető alapanyagból. A meleg levegőt az aszalványra vezető ház anyaga deszka (2,5x13 cm-es fenyő), a lábak anyaga 5x5 cm-es fenyő rúd, A lábakat 1,5 m hosszúra készítettem.

A napkollektort úgy alakítottam ki, hogy teteje a lábak között beférjen a meleg levegő elosztó térbe (azaz 45-cm legyen). Aljának szélességét legalább 70 cm-re kell méretezni a kellő áramlás biztosításához.

(Problémát csak a napkollektor okozhat, mivel nehéz lehet a kollektor fedőüveg kezelése vagy a műanyag (lehetőleg polikarbonát) beszerzése.)

A kollektort cseréplécekből alakítottam ki. Két fektetett lécből készült keret közé vékony fémlemezt helyeztem, aminek a Nap felé néző oldalát matt feketére festettem. A felső részt átlátszó polikarbonát lemezzel zártam le.

A napkollektor alsó részét két csap rögzíti a tartólábakhoz. Így a kollektor könnyen levehető a tartólábakról áthelyezésnél.

A meleg levegőt szállító rekeszt szúnyoghálóval zártam le, a darazsak bejutása ellen. Ajánlatos a tartólábakat favédelemmel (gombaölő és fedő lazúr) ellátni, mert a szabadban idővel károsodhatnak. Én vízlepergető lazúrral láttam el az egész aszaló külső felületét, de a belsőt érintetlenül hagytam.

Az aszalókeretek (cserények) 2,5x5 cm-es cseréplécből készültek, méretük 45x45 cm. Keretüket élére állítva szereltem össze, és két keret közé került a sűrűlyukú háló. A sarkokban lévő kis lábak a cserények egymásra helyezését szolgálják.

A cserények számát a napkollektor teljesítménye (levegő szállítása) határozhatja meg, de 4 cserénynél többre alig van egy háztartásban szükség. Ha a cserényekbe helyezett gyümölcsök (termények) nem aszalódnak egyformán (a felső jobban aszalódott, mint az alsó), sorrendjük felcserélése segít.

A felső rész tulajdonképpen egy fél cserény keret, ami felett a levegő kifúvó rész helyezkedik el. Ezt szúnyogháló zárja le a darazsak bejutásának megakadályozására. A hátsó kiáramló részt is műanyaglemez védi az eső ellen.

A műanyag (polikarbonát) tető az eső elleni védelmet biztosítja, míg az aszaló oldalainak védelmére a kiálló (fehér zárócsavaros) csonkokra helyezett műanyag lapok szolgálnak.

Az összeszerelt aszalót állítsuk olyan helyre, ahol a lehető legtöbb napfény éri a kollektort. Napos időben akár három nap is elegendő a cserényekbe helyezett gyümölcs aszalásához, ha betartják az irányelveket. A különféle gyümölcsök aszalásáról számos leírás található a világhálón, de az egyéni tapasztalat mindegyiknél javíthat valamit a végeredményen.