Hogy a címbeli kérdésre kertelés nélkül feleljünk: sehol. Ugyanakkor az, hogy hóvirág, túl tág kifejezés ahhoz, hogy ennyivel elintézzük a felvetést.

A kérdésnek mindenképp van létjogosultsága, mert a hóvirágokat sokan és sok helyen szedik, gyűjtik, hogy aztán hazavigyék, vázába tegyék, aluljárókban árulják, vagy külföldre exportálják. Nézzük akkor, mi a helyzet a hóvirággal!

Botanikai szempontból a hóvirág szó az amarilliszfélék családjába tartozó húsz fajból álló nemzetséget jelenti, melynek négy tagja található meg hazánkban. Ezek a pompás (Galanthus elwesii), a redőslevelű (Galanthus plicatus), a levantei (Galanthus fosteri), és a kikeleti hóvirág. Utóbbi, vagyis a Galanthus nivalis az, amelyik a többiek közül egyedüliként őshonos Magyarországon, és egyben védett fajnak számít. A kikeleti hóvirág eszmei értéke tövenként tízezer forint, szedése, gyűjtése nem megengedett, még akkor sem, ha kertekben nyílik. A védettség szabályairól az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. szakasza rendelkezik, mely szerint: 

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;b)egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez; (forrás: Complex Jogtár)

Miért van szükség a védelemre? A hóvirág a télből kilábaló időszak egyik első szép, virágos, és roppant vonzó növénye, melyet a téli, kora tavaszi természetjárók előszeretettel gyűjtenek régóta bájos külalakja, különleges csüngő virágai miatt. Kedvelt ajándéknövény a márciusi nőnap környékén, és rendszerint élelmes nénikék is gyűjtik, hogy aztán pár százasért árulják utcasarkokon, aluljárókban. A nagyarányú szedés miatt a hóvirágok száma már jó pár éve csökkenésnek indult, ami még önmagában nem okozott volna veszélyhelyzetet számukra, az igazi bajt a néha már ipari méreteket öltő kitermelés jelenti. A hóvirág hagymái ugyanis keresett árucikknek számítanak, fő felvevőpiacuk Hollandia. Élelmes honi "vállalkozók" ezért gyakran brigádokkal ásatják ki nagyobb területen a hagymákat, de az is előfordul, hogy munkagépekkel tarolják le a termőhely földjének felső rétegét, így egyszerre több mázsányi hagymát tudnak felszedni. A hagymák ezután rendszerint a tulipánok földjére utaznak, egy részük pedig csomagolva visszatér hozzánk az üzletekbe.

A fő probléma ezzel a gyakorlattal az, hogy a kitermelők a legszebb példányok termőhelyeit számolják fel, így a satnyább, kevésbé szép virágok maradnak nálunk és szaporodnak. Ez a folyamat a hazai hóvirág-populáció minőségromlásához vezet, a telepek degenerálódnak, genetikai diverzitásuk (sokféleségük) csökken. Ezt felismerve a hóvirág 2005-től védettséget élvez. A hóvirágok egyébként Európa-szerte különböző szintű védettséget élveznek, Ausztriában például szedhető ez a növény, de csak annyi, amennyit egy ember a két ujjával átér.

Mindennek értelmében a kikeleti hóvirág Magyarországon nem szedhető a természetben, sem leszakított virág, sem kiásott hagyma formájában. Ezek a tilalmak vonatkoznak a kertben növekedő kikeleti hóvirágokra is, ugyanakkor a többi típus a kertekben szabadon ültethető és leszedhető, bár utóbbi cselekedetnek sok értelme így sincs. Aki tehát otthonra szeretne hóvirágot, kertészetben vásárolhat ellenőrzött forrásból származó hagymát, melyet kora ősszel lehet elültetni a kertben, vagy egy cserépben, így ehhez most már késő, de jövőre nyugodtan lehet próbálkozni.

Amennyiben lakásban neveljük, az elültetett hagymákat az első hajtások kibújásáig sötét, hűvös helyen kell tartani, ezután világosabb területre telepíteni, de arra ügyelni kell, hogy a növény a hideget szereti, ezért a balkonon, vagy a külső ablakpárkányon fogja jól érezni magát. Kiültetéskor, vagy a hagymák kerti telepítésekor lombok alatti félárnyékos helyet válasszunk nekik, amit pár hónap múlva már virágzással fognak meghálálni. Ültetés után több dolgunk nincs, öntözni sem szükséges a növényt, hiszen a hagymák minden tápanyagot tartalmaznak.

{youtube width="570" height="428"}pHLm2CLd978{/youtube}

A hóvirág február és április között virágzik, májusra hozza meg termését, majd visszahúzódik a földbe, és a következő ősszel indulnak meg újra a hajtások. Kerti tartásakor számolni kell azzal, hogy pár éven belül nagy, összefüggő telepet fognak alkotni a hóvirágok.

A szerző blogját itt találod.