Régi népszokás nálunk a nagybevásárlásnak az a része, amikor az akciós terméket meglátva spórolási szándékból jól bevásárlunk belőle, legyen az bármi.

Lehet ez példának okáért karácsonyfatartó, teflonbevonatú serpenyő, burgonya és hosszasan sorolhatnánk tovább. Hasonló reflexeket indít be a hosszú, ünnepi hétvége, ilyenkor is roham zajlik a boltokban. Sokan úgy vásárolnak, mintha több hetes időszakokra kellene előre ellátni a háztartást élelmiszerrel. Az is előfordul, hogy a kerti almafa, vagy veteményes túlságosan bő terméssel ajándékoz meg minket, máskor pedig a gondoskodó rokonok állítanak be egy hadseregnek elegendő zöldséggel, gyümölccsel. Bármelyik eset áll elő, a kérdés azonos. Hová tegyük a felesleget?

Mindez azért is aktuális, mert az ősz beálltával megcsappan a zöldséges standok kínálata, így sokan készülnek a szűkebb hónapokra bőséges ellátmánnyal. Ilyenkor jön el a húszkilós krumplik, nagy zsák vöröshagymák, almával púposra pakolt ládák ideje. Otthon aztán ráncolhatjuk a homlokunkat, hogy hova tegyük a zsákmányt, ahonnan hetek múlva is ehető állapotban tudjuk elővenni.

A burgonya, vöröshagyma, alma tárolására a pince a legalkalmasabb, de nem mindegy, hogy az milyen típusú. A régi, vidéki pincék ideális páratartalmat (70-90%) és hőmérsékletet (nagy hidegben is fagypont körül) biztosítanak. Az újabban épült házak esetében a pince is sokszor fűtött, de legalábbis nem elég hideg, a jó szigetelés, szellőzés miatt pedig száraz levegőjű, ami nem kedvező a terménytároláshoz. Az alacsony páratartalom következtében a zöldség, gyümölcs kiszárad, ráncosodik, vagy ahogy mondani szokták: összeplöttyed. Tudni kell, hogy a leveles zöldségek esetében a hosszabb tárolás feltétele a 90% fölötti páratartalom, ezek ugyanis nagy felületen adják le a nedvességet, ezért hamarabb kiszáradnak. Ha a pincés tárolás nem megoldható, az erkély is szóba jöhet, de csak addig, míg a hőmérséklet 0 Celsius alá nem ereszkedik, ez alatt ugyanis elindul a minőségromlás. Amennyiben erkély sem áll rendelkezésre, még mindig lehet próbálkozni a spájzzal, vagy a konyha megfelelő zugaival. Lássuk hát részletesebben, hogy mit, hol, hogyan tároljunk.

A leggyakoribb felhalmozott zöldségfajta a krumpli. Hűvös pincében tartsuk, jól szellőző edényekben, például fonott kosárban, műanyag ládában. Ha kisebb kiszerelésben vesszük, a műanyag zacskóból mindenképp vegyük ki. Ha hálóban vannak a szemek, akkor forgassuk át, hogy van-e köztük sérült, megvágott, romlásnak indult darab, melyeket távolítsunk el. A burgonyának a 4-10 Celsius az ideális, szabadban (erkélyen) is tarthatjuk, de ilyenkor fedjük le, hogy ne érje közvetlen napsütés. Az őszi melegben inkább fedett helyre tegyük, akár a társasház alagsora, vagy a nem túl zsúfolt kerékpártároló is megteszi. Ha pince nincs, van viszont vízóra akna, bátran használjuk krumplisveremnek. A burgonyát ne tároljuk hűtőben!

Az alma az 1-2 Celsius fokot szereti tároláskor, magas páratartalommal vegyítve, ilyenkor hónapokig is eláll. Városi lakásokban ezek a feltételek nehezen biztosíthatóak, de ettől még próbálkozni lehet, legfeljebb az eltarthatósági idő csökken. Az éléskamrában, balkonon tárolt almákat hetente nézzük, forgassuk át, hogy a romlásnak, rothadásnak indult darabokat eltávolíthassuk, ezek ugyanis hamar "megrontják" a többit.

A vöröshagyma a fagyokat is kibírja, de csak ha ép, száraz, és zárt nyakú példányokról van szó. Tárolására az erkély, kamra, padlás is megfelel, de ha elérték a fagyok, akkor ne nagyon bolygassuk meg a halmot, mert beindul a rothadás. A fokhagyma még könnyebben eltartható, a legjobb, ha madzagra fűzve fellógatjuk a fejeket a kamrában, de akár a konyhában is megtehetjük ugyanezt.

A répa, karalábé, zeller tovább friss marad, ha szorosan újságpapírba csavarjuk, és így tesszük el a hűtőbe. Salátaféléknél bevett praktika, hogy nedves ruhába, lepedődarabba göngyölve helyezzük a fridzsiderbe, ha tovább akarjuk frissen tartani. Az uborkát ne csomagoljuk be, és ne is mossuk meg hűtés előtt. A zellert fröcsköljük le vízzel, majd tegyük kilyuggatott zacskóba, és mehet a hűtőbe, körülbelül egy hétre. Ugyanennyit bír ki a paprika a fridzsiderben mindenféle csomagolás nélkül, ha szép, fényes felületű darabokról van szó. A szőlőt ne érje nedvesség mielőtt a jégszekrénybe helyezzük, ha pedig bezacskózzuk, egy hétig is friss marad. A nem túlérett körtének bőven megfelel egy kosár, vagy láda, és bent is maradhat a lakásban. A kemény, sötétebb színű citrom a hűtőben, zacskózva akár egy-másfél hónapig is fogyasztható marad. Ha akciós a narancs, akkor a nehéz, feszes darabokat válasszuk, ezek szobahőmérsékleten vagy hűtőben egy-két hétig épségben eltarthatóak.

Általános szabály, hogy a hosszabb tárolásra szánt zöldség, gyümölcs friss és ép legyen, így a kicsit löttyedtebb darabokból ne halmozzunk fel sokat, mert odavész a megtakarítás. Ha nem tudtunk ellenállni a leárazásnak, vagy ajándékba kaptuk a terményt, de már nem teljesen friss, inkább dolgozzuk fel. A lekvár, befőtt, vagy a lefagyasztott lecsó sokkal tovább fogyasztható marad, így nem a kukában végzi az élelmiszer. Lényeges, hogy egy tárolóedényben (kosárban, ládában, zacskóban), csak egyféle terményt helyezzünk el, egyes kombinációk ugyanis gyorsítják az állagromlást. Végezetül pedig: ne dőljünk be mindig az akciós áraknak, mert sokszor az olcsón kínált termékek minőségileg már nem felelnek meg a tárolási feltételeknek.

Forrás