Vajon mennyi lehet egyetlen ember átlagos napi vízfogyasztása? Próbáljunk tippelni! Ha sikerült, megismerhetjük a helyes választ: mintegy 150 liter.  

Első olvasatra ez túlzó adatnak tűnhet, de ebben természetesen nem csak az elfogyasztott víz szerepel, hanem a mosogatással, wc-öblítéssel, tisztálkodással, sok egyéb mással elfolyatott mennyiség is – néha teljesen feleslegesen.

Hogyan lehetne spórolni? Merthogy spórolni mindenképpen kellene. Az ívóvíz nagy kincs, ezt itt mi Európa közepén nem érezzük, de a világ sok táján elképzelhetetlen luxus a csapból folyó, iható víz. Mi pedig locsoljuk szanaszét, autót, ruhát, edényt tisztítunk vele, elfürödjük, öntözünk vele, engedjük csordogálni a nagyvilágba. Ahogy a vezetékes víz egyre drágább lesz nálunk is, úgy gondolkodnak el egyre többen: hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztást és a kapcsolódó kiadásokat. Például a kertben!

Elképesztő mennyiségű vizet locsolunk el a kertekben. Erre nem mondhatjuk, hogy pazarlás lenne, növényeink ugyanis igénylik a vizet. Ám az nem mindegy, hogy ez a víz honnan származik: a csapból, vagy természetes forrásból?

Természetes forrás az esővíz, mely nem ivóvíz minőségű, öntözésre azonban alkalmas lehet. Nem terheljük vele a vízszámlánkat, nem az értékes, tisztított vizet pazaroljuk használatával. A természet eső formájában önként és dalolva is elvégzi ezt a feladatot, azonban az eső esetleges. Jól tesszük, ha az égi áldást begyűjtjük, és akkor használjuk fel, amikor szükséges.

Az esővíz természetesen nem mindig és mindenhol jó alternatíva. Városi környezetben szennyezett lehet, kémhatása a növényekre káros mértékűvé válhat, és keveredhet a városi levegő számtalan nemkívánatos anyagával, porral, mikroszemcsékkel.

Vidéken más a helyzet, az esővíz itt könnyebben kiválthatja a kerti slagot. Ha öntözésre nem is, de egyéb célokra az esővíz bárhol alkalmas lehet. Így például az utcafrontok nyári hőségben való hűtésére, szeles időben a por megkötésére, a ház körüli betonfelületek tisztítására feltétel nélkül használható. Az esővíz előnye, hogy vezetékes párjánál jóval kevesebb kalciumot és magnéziumiont tartalmaz, vagyis lágy, így kevésbé okoz vízkövesedést. PH értéke viszont általában 7 alatti, tehát savas, ami szűretlenül/tisztítatlanul öntözésre már alkalmatlanná teszi. Kerti felhasználás esetén ezért érdemes kémhatást mérni, és az eredménynek megfelelő felhasználási területet választani.

A gyűjtés módszertana fontos kérdés. A legegyszerűbb megoldás egy megfelelően nagy edény kihelyezése (vizeshordó), a többi az anyatermészet dolga. A műanyag és fémhordóknál jobb a betonfalú ciszterna, a víz ugyanis a betonból ásványi anyagokat old ki, így a PH-érték kedvezőbbé válik, és a poshadás is később következik be, ennek következtében a kerti felhasználás is szóba jöhet. A hordós módszernél hatékonyabbak a kiépített vízgyűjtők, melyek nagyobb felületről (például háztetőről) terelik az esőt a tárolóba. A szinte minden házon, épületen megtalálható ereszcsatornák alkalmasak erre a célra, bonyolultabb rendszereket azonban csak nagyobb anyagi ráfordítás árán lehet üzembe helyezni.

Lényeges az esővízzel kapcsolatban, hogy bár esőzéskor nincs ráhatásunk a minőségére, gyűjtésekor nem árt, ha szűrjük, tisztítjuk. Ennek több módja van. Első az ülepítés, vagyis a felhasználás előtti hosszabb tárolás, melynek során a szennyező anyaguk súlyuknál fogva a tározó aljára kerülnek. Végezhetünk mechanikai szűrést, a vizet átfolyatva egy nagyon sűrű szövésű szűrőn.

A leghatékonyabb a vegyi-biológiai tisztítás, például az aktív szenes szűrő. Utóbbi módszerrel a kinyert víz már nem csupán öntözésre, hanem mosakodásra, mosogatásra is alkalmas lehet. Ez egy vezetékes víz nélküli, vidéki hétvégi telken sokat számíthat.

Az esővíz felhasználása a kertben nem csak pénztárcakímélő praktikum, hanem egy határozott lépés a környezettudatos gondolkodás és cselekvés felé. Ma még természetes dolog, hogy a csapból víz folyik, ám könnyen lehet, hogy pár generáció múlva ez már nem lesz ilyen egyértelmű. Mindannyiunk érdeke, hogy a pazarlás ellen tegyünk valamit.

A szerző blogját itt találod!