A földigiliszta hasznos állat. Ennek ellenére a csúszómászót sokan kíméletlenül irtják, figyelmen kívül hagyva, hogy milyen munkát végez a földben.

Egy giliszta csodákra képes a talajban. Nem meglepő tehát, hogy a nyálkás élőlényt még a legnevesebb kártevőirtó cégek is megkímélik a pusztulástól. Az egyetlen probléma velük az, hogy olyan állatokat vonzzanak a termőterületre, amelyek előszeretettel eszik meg őket. Egy szakértői jelentés szerint a földigilisztával táplálkozó állatok nagy százaléka addig ás a földbe, amíg meg nem találja. Eddig nem is lenne hiba a dologban, ám ha a kertünk pázsitján művelik ezt a gyűrűsféreg-fogyasztók, akkor az már annyira nem kellemes. Mégis itt van három nyomós ok, amiért tiszteletben kell tartani a földalatti munkásokat.

Amíg van giliszta, addig van egy ötcsillagos talaj is. –Vidéki nyelvezetben „természet ekéinek” is nevezett „talajművelő gépek” a földigiliszták, amelyek csodával határos módon forgatják a talajt. Kígyóznak, csavarodnak, ásnak, s olykor ez a mozgás három méter mélységig lejuttatja őket. Így felkavarják az altalajt, ami egy embernek csak nagyon kemény munkával sikerülne. Ezen a szinten rengeteg az ásványi anyag, amit a növények a giliszták segítségével könnyebben tudnak hasznosítani. Mi több, olyan tápanyagokat is eljuttatnak a vegetációnak, amelyekhez a gyűrűsállatok nélkül nem férnének hozzá.

Levegődúsabbá varázsolják a földet. – A fent leírt mozgás segítségével a földigiliszták lehetővé teszik a levegő mélyebbre áramlását a talajban. Az általuk ásott alagutakban a levegő könnyebben hatol be akár az altalajig. Ebben az oxigénben gazdag talajban a kulcsfontosságú baktériumok virulnak. A képlet pofonegyszerű: minél több oxigén, annál több hasznos baktérium, s annál jobb talaj. A baktériummal teli föld nitrogénkötő, jobban bomlik és erősebb a nitrifikáció.

Kisimítják a talajt. – A földigiliszták mozgás közben táplálkoznak. Az állat egyik végén szerves anyagokat és földet vesz magához, a másik végén pedig úgynevezett öntvények távoznak a „munkásból”, amelyek tele vannak szerves tápanyaggal. Ha az öntvényekről beszélünk, akkor napjaink leghasznosabb műtrágyájáról ejtünk szót. A csúszómászók régi növényi maradványokat újítják meg. Ez egy hibátlan folyamat. A nagyobb részecskéket töredékére aprítják, amelyek a mikroorganizmusoknak nyújtanak táplálékot. Ezek az organizmusok – mint a baktériumok, a gombák és az egysejtűek – tovább konstruálják a talajt, hozzájárulnak a bomlás folyamatához és nem elhanyagolható komposztot építenek fel. A természet mindig odafigyel a naturális körforgásra.

Ugyan ezek az állatok még mindig nem ennivalóan aranyosak és senki nem dörgölőzne hozzájuk, de fontos megérteni, hogy nagyban hozzájárulnak kertünk szépségéhez. Mindössze annyit tégy meg, hogyha a járdán látsz egy eltévedt gilisztát, akkor ne taposs rá első szándékból. Talán azt is megteheted érte, hogy visszateszed egy földterületre – ezzel egy kölcsönös szívességet oldasz meg. Sőt, még sörrel sem kell öntöznöd a talajt, hogy az igazán termékeny legyen.