A biokerti paradicsom, salátalevél, rukkola legfontosabb ismérve, hogy vegyszermentes, akár tisztítás nélkül fogyasztható. Aki nem hiszi, utánajárhat.

Mi is ezt tettük, amikor arra kértük a téma egyik kecskeméti szakértőjét, hogy segítsen eligazodni a rovarcsalogató növények, a ragadós színcsapda, a gombaoltóanyag és egyéb szakkifejezések rengetegében. Fülei Zoltán újonnan létrehozott kísérleti kertészetében mindenre találtunk gyakorlati példát.

A chilipaprika mellé például padlizsánt ültettek, amin előszeretettel tanyázik mindennemű kártevő: atka, levéltetű, fehérlégy, tripsz. – A padlizsánbokor jelen esetben egy banknövény, a természetes egyensúly megtestesítője. Ami kártevő azon megtelepszik, békén hagyja a mellette lévő paprikabokrokat – ad magyarázatot a miértre Fülei Zoltán. – Ezzel a néhány tő chilivel néhány hete még nagyon nagy baj volt, mert ellepték a levéltetvek. Miután „rátelepítettem” tucatnyi katicabogár- és zengőlégy lárvát, kb. két hét alatt megtisztították a paprikát a tetvektől. Ennek köszönhető, hogy most már épek a növény új hajtásai, beállt a biológiai egyensúly, a lomb újra egészséges, nincs cakkosra rágcsálva, elsárgulva.

Honnan vannak kéznél a hasznos rovarok? A fóliák és szabadföldi ágyások köré telepített egynyári növényeken élnek, szaporodnak békében. Másik funkciójuk, hogy a haszonnövények beporzását végző rovarokat, poszméheket csalogatják abban az időszakban is, amikor a veteményesben, ültetvényeken éppen nincs számukra „munka”. Honnan ért egy kertész a rovarok lelki világához? Mint kiderül, a rovartan beható ismerete nélkül nem létezhet biokertészet, azaz a szintetikus anyagoktól mentes növénytermesztés.

A kísérleti kertészet „házigazdája” rablóból lett pandúr, azaz évekig művelte a konvencionális növénytermesztést. Amint valami megmozdult a kertjében, azt rögtön lefújta, kiirtotta, a haszonnövények védelme érdekben. Ma már egészen más az „eszköztára”. Bele tartozik többek között az úgynevezett fénycsapda. Ez elsősorban a bagolylepke összefogására szolgál, ami előszeretettel rágcsálja a paradicsom levelét, termését. A kertészek friss tapasztalata, hogy a fénycsapda inkább a fóliába való, mint a szabadföldi ágyások mellé. Utóbbi esetén ugyanis a hasznos rovarokat is magához csábítja, amik így nem védik például a káposztát a molytetvektől. A sárga színű színcsapda leginkább arra való, hogy mintát szolgáljon a növények körül „legyeskedő” hasznos vagy kártevő rovarokról. A feromon csapda már célirányosan „szelektálja” az adott ültevényen kártékonykodó legyeket, lepkéket, ugyanakkor a hasznos rovarokban nem tesz kárt, nem bontja meg a rendszer kényes biológiai egyensúlyát.

A biológiai növényvédelem kapcsán megütötte a fülemet néhány „varázsszó”: gombaoltóanyag, szervestrágya granulátum, mikrobiológiai koncentrátum. Egyik sem ártalmas vegyi anyag, viszont nagyban segítik a növénytermesztést. Szakszerű alkalmazásuk révén elérhető, hogy műtrágya, szintetikus növényvédő szerek nélkül is jó minőségű, nagy mennyiségű, a piacon is mutatós zöldség teremjen az iparszintű növénytermesztőknél éppúgy, mint a hobbikertekben.

- Tőlünk nyugatabbra sokkal elterjedtebb, fejlettebb a biokertészkedés. Magyarországon például nagyon kevés trágyafeldolgozó üzem van, pedig nagy szükség lenne rájuk. Mi Olaszországból rendeljük az új technológiával készült, granulátum szervestrágyát. Igazából semmi újat nem kell kitalálnunk, elég alkalmazni azokat a technológiákat, amelyek máshol már beváltak – von konklúziót a szakember.

Forrás: baon.hu