Ne sajnáljuk a biokertészeket, mert nélkülözik a gyorsan ölő vegyi fegyvereket, s növényeiket nem felturbózott készétellel, azaz műtrágyával traktálják.

Azért ők nincsenek híján a természetes segítségnek. Egyik univerzális csodaszerük az egyszerű, hétköznapi fahamu. Aki nem fűt fával akár készíthet is magának, például a metszéskor levágott faágak elégetésével. A lényeg, hogy a fahamuba ne kerüljön szénből, műanyagból származó egyéb vegyi égéstermék.

Elsősorban természetes trágyaként használjuk – káliumot, foszfort, magnéziumot, mikroelemeket, valamint elegendő kalcium karbonátot, vagyis meszet tartalmaz. S itt a mésztartalomnál torpanjunk is meg és véssük az agyunkba: soha ne kerüljön hamu a hortenzia és az azálea közelébe – a rózsáink viszont hálásak lesznek érte, akár 2 centi vastag hamuköpönyeget is teríthetünk a tövük körül a talajra.

A sok bosszúságot okozó moha ellen a vegyi nagyágyuk között sincs olyan hatásos, mint a jó kis házi fahamu. A moha amúgy szimpatikus növény – az erdőben, de nem a gondozott gyepünkben, amiből hiába gereblyézzük ki minden tavasszal, újra és újra bebútorozza. Ez mindenesetre jelzi, savanyú és levegőtlen a pázsitunk talaja, a moha ugyanis csak az ilyen környezetben virul, s mert a fahamu lúgosítja a talajt, a kényes aprócska növény elsatnyul és könnyedén kigereblyézhető a fű közül.

Fontos szabály: ne használjuk a nitrogéntartalmú trágyákkal együtt, s hasonló okok miatt a borsónak és a babnak se hamuval ágyazzunk meg. Adjunk viszont bőven a gyökérzöldségeinknek – ha jól beleforgatjuk a talajba, még az áporodott téli pocokszag is gyorsabban távozik.

Ha a palánták kikerülnek a kertbe, útravalóul tegyünk evőkanálnyi hamut az ültető gödörbe. Jusson az egynyári virágainknak is, sőt, táplálék kiegészítő vitaminként a tulipánok, a nárciszok köré szórhatunk egy keveset. Távoltartó végzésként szolgál a csigákkal, hernyókkal szemben is.

Forrás: vaol.hu