Március végétől, április elejétől aki csak teheti, a kiskertben vagy a hétvégi telken tölti minden szabadidejét, hiszen rengeteg munka vár a gazdára.

A nappalok hosszabbodásával, a fokozatos felmelegedéssel a növények újraélednek, és robbanásszerűen burjánzani kezdenek. Az ebben az időszakban elvégzendő munkálatoknak azonban mind ránk, mind állatainkra nézve lehetnek káros hatásaik, ezért fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel.    

A fák permetezése nagyon fontos: ez megakadályozza, hogy a telet a fák törzsének repedéseiben átvészelt lárvák és egyéb kártevők károsítsák a leveleket, illetve a majdani termést. Ezek a permetszerek azonban nem veszélytelenek se ránk, se állatainkra nézve.

Tehát mielőtt hozzákezdenénk a permetezéshez, alaposan olvassuk el a termék használati útmutatását mind a hígítási szabályokat, mind a védőfelszerelést illetően. Ha túl hígra készítjük a permetlevet, nem fog megfelelően hatni. Ha túl töményre sikerül, mindent leégethetünk vele. A kijuttatáskor vegyünk fel megfelelő védőfelszerelést: védőruhát, kesztyűt, sapkát, szemüveget, sálat, hogy lehetőleg a permetszer még csak véletlenül se érintkezzen a testünkkel. Ha ez előfordulna, azt mindenképpen bő vízzel öblítsük le.

Ha a kertünkben kerti tó van, azt még a permetezés előtt takarjuk le teljes egészében fóliával, nehogy a permetszer egy esetleges, megforduló erős széllökés hatására bejusson a vízbe, mert az a halak pusztulását okozhatja. Ha a szomszédban van tó, akkor tevékenységünkről mindenképpen értesítsük a szomszédot, hogy a megfelelő óvintézkedéseket ő is meg tudja tenni.

A tavaszi napsütés a méheket is kicsalogatja a szabadba, a korán nyíló virágok (nárcisz, tulipánok, barka, aranyvessző) virágporát gyűjtögetik szorgalmasan. Még akkor is legyünk elővigyázatosak, ha a felhasznált permetezőszerre az van írva, hogy a méhekre nem veszélyes. Sosem árt az óvatosság.

Szerencsére ezek a permetezőszerek nem édesek, így kedvenceink (kutyák, macskák) nem szeretik, de esetleg egy még tapasztalatlan kölyök könnyen belenyalhat az elkészült permetlébe. Ilyenkor két megoldás létezik: vagy meg kell hánytatni az állatot (bízzuk ezt állatorvosra), vagy itassunk vele tejet (ha akarja, ha nem, fecskendővel vagy műanyag üvegből). A tej ugyan nem közömbösíti a mérget, de legalább felhígítja, és így a méreg nem közvetlenül a gyomor és a bél nyálkahártyáját teszi tönkre.

Ha szép füvet szeretnénk, akkor a moha és a száraz fű összegereblyézése, esetleg egy "bemelegítő" fűnyírást követően szórjunk ki a kereskedelemben apró kis tápgolyók formájában kapható gyepműtrágyát. Ám ezzel is hasonlóan óvatosan járjunk el, mint a permetezőszer esetében. Kedvenceinket zárjuk be a szobába vagy a garázsba, esetleg a sufniba, megelőzendő, hogy játékból megkóstolják, esetleg megegyék a tápgolyókat.

Az elszáradt füvet, összegereblyézett gazt, ha szárazság van, ne égessük el, hanem komposztáljuk – nyilván erre elsősorban vidéki kertekben, vidéki portákon van nagyobb lehetőség –, aminek köszönhetően rengeteg biológiailag nagyon értékes anyagot vissza tudunk juttatni a körforgásba, és a levegőt sem szennyezzük. Figyeljünk arra is, hogy az avarban megbúvó állatokat (béka, sün, rovarok) ne háborgassuk, ne bántsuk!
Ha a tanácsokat megszívleljük, akkor mind kertünk, mind állataink, mind mi magunk "problémamentesen" vészelhetjük át a kertészkedés szükségesszerű tavaszi feladatait – írta az MTI szakértője.