Régi szakácskönyvek még tartalmazták, milyen eszközökre van szüksége a főzéshez egy kezdő háziasszonynak. A mai könyvekben már nem találjuk meg ezeket.

Régen a fiatalok legtöbbször akkor hagyták el először a szülői házat, amikor férjhez  mentek vagy megnősültek. Ma már mindennapos, hogy elkerülnek otthonról. Sokan kollégiumba, mások albérletbe, vagy épp egy minigarzonba költöznek. Óhatatlan, hogy néha rákényszerülnek a főzésre. Nekik és az ifjú házasoknak segítség lehet az alábbi kis összeállítás.

Összegyűjtöttük, hogy mire van szükség, egy egyszerű konyhában, 1-2 személyes, egyszerű ételek elkészítéséhez. Fontos, hogy a szükséges eszközöknek kicsi legyen a helyigénye, ismerve a kollégiumi teakonyhák szűkös, zsúfolt viszonyait. Természetesen, mint minden lista, ez sem lehet teljes, mindenki számára megfelelő, hiszen ahány ember, annyiféle igény, annyiféle étkezési szokás, hogy az anyagiakról már ne is beszéljünk.

Nem hiányozhat a főzéshez legalább három (egy-, két-, és háromliteres) lábas, a rántáskészítéshez egy kislábas, levesfőzéshez egy- és háromliteres fazék, természetesen mindegyik fedővel. Később ki lehet egészíteni 2-3 db nagyobb, változó méretű lábassal-fazékkal az alapfelszerelést, ha több emberre is szeretnénk főzni, vagy lekvárt, kocsonyát, netán töltött káposztát is szeretnénk készíteni. Az a jó, ha lesz egy 10 l-es lábasunk is.

Régen zománcos edények voltak, ma már remek saválló, rozsdamentes edények kaphatók. Igaz, borsos áron kínálják a márkás termékeket, de tudni kell róluk, hogy ezek örökös darabok. Szépek, könnyen tisztán tarthatók. Talán hiányolja valaki a kuktát? A kezdő háztartás minden fennakadás nélkül megvan nélküle.

A hússütéshez legyen egy nagy, nyeles serpenyő, a rántottához egy kisebb. Jó, ha ezekhez is tartozik fedő. A kisebb serpenyő egyben palacsintasütő is lehet. Szükségünk van legalább két mély tűzálló tálra - egy kisebbre - lehetőleg tetővel, amelyet rántotta, tükörtojás sütésére is használhatunk. A tűzálló tál nem csak gusztusos, könnyen tisztán tartható, de asztalra vihetjük benne az ételt, így kevesebb lesz a mosogatnivaló.

A tejet nem forralhatjuk abban a lábasban, amelyben mást is főzünk, mert odakap. Nyeles literes vagy másfél literes vastagfalú tejforraló a legjobb. Teavíz forralásához vegyünk egy vízforraló kannát és egy cserépkannát, amelyben leforrázzuk a tealeveleket.

Szükség lesz a főzés során legalább két vágódeszkára, egy a hagymának, zöldségeknek, egy a húsnak. Tésztanyújtáshoz, sült tészta készítéséhez egy nagyobb deszkát (nyújtódeszka) is vegyünk, hozzá nyújtófát.

A sütéshez elegendő egy tortaforma, meg egy közepes nagyságú tepsi, plusz a gáztűzhelyek nagy tepsije, de később vehetünk hozzá püspökkenyér- és őzgerinc-formát, ezekbe pástétomokat is készíthetünk.

Nem hiányozhat a felszerelésből a jelzéssel ellátott mérőedény, de még jobb, ha mérleget is tudunk venni.

Nélkülözhetetlen konyhai eszköz a vágókés, ebből három, különböző nagyságú, jó minőségű késsel tudunk dolgozni. Jó, ha az egyik hegyes, széles, hosszú pengéjűt, amit hússzeleteléskor, zöldség daraboláskor használjuk, a másik pedig legyen zöldségkés, ami rövid, egyenes pengéjű, tisztításra, darabolásra és díszítésre való. A harmadik egy hámozó  kés rövid éllel, az él felé görbülő pengével. Vehetünk hozzá egy késfenőt is. Sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat, ha az mindig kéznél van.

Nem hiányozhat a konyhából konzerv- és sörnyitó és a dugóhúzó sem. Szükséges a húslapát, (nem pecsenyevilla!), de még praktikusabb, ha húsforgató csipeszt vásárolunk helyette. Nem boldogulunk leves- és tejszűrő, burgonyatörő és –nyomó nélkül sem, bár mondják, a burgonyát villával is remekül össze lehet törni. Kell még tölcsér és habverő is. Szerezzünk be több fakanalat, lehetőleg ezeket is különböző méretben. Jó, ha az egyik szögletes, lapos típusú, így palacsintaforgatónak is használhatjuk. Merőkanálból is kell egy a tejhez, egy a leveshez. Szükségünk lesz még egy négyoldalú reszelőre is.

Vásároljunk egy jókora keverőedényt is, a zöldségmosástól a habverésig, krémkeverésig mindent végezhetünk benne. Saját tapasztalatom, hogy tálból soha nincs elég, így érdemes ezekből is egy sorozatot beszerezni, amelyek egymásba rakhatók, tálaláshoz, dagasztáshoz, keveréshez. Itt is a rozsdamentes változat a legpraktikusabb és legesztétikusabb.

Hiányolja valaki a fokhagymaprést, vagy a nokedli szaggatót? Szándékosan maradt ki. Fokhagymát kés fokával remekül össze lehet roppantani, de ha folpack alá tesszük, húsklopfolóval remekül pépesíthető. Nokedlid tányérból kanállal, vagy mint az anyukám csinálta, vágódeszkáról kiskéssel remekül lehet szaggatni. Később, ha a főzési szokások megkívánják, és van elegendő helyünk, pénztárcánk megengedi, akkor ezeket is beszerezhetjük. Ugyanilyen megfontolásból maradt ki a zöldséghámozó is. Késsel is gyorsan meg tudjuk tisztítani a kis mennyiségeket.

Később vásárolhatunk szitát, teaszűrőt, darálókat (hús, mák, dió). Míg nincs, a húst ledaráltathatjuk a hentesnél, a diót összetörhetjük nyújtófával, ha a nyújtódeszkára kiterítjük és egy konyharuhával lefedjük.

Most sokan legyintenek, hogy egy jó pár eszköz teljesen felesleges, hiszen a mai robotgépek már nagyon sokféle dologra alkalmasak. Ez is igaz. De mióta egyszer süteménykészítés alkalmával áramszünet volt, és én ott álltam félig felvert tojásfehérjével, tudom, a kézi változatokra is szükség van. Akkor sűrűn elnézést kértem az anyukám kézi habverőjétől és sikeresen befejeztem a habverést.

A konyhai gépek száma gyakorlatilag végtelen, egy nagyobb vagyont elkölthetünk ezekre, de ennek végképp nem érdemes ész nélkül nekiesni. Egy rakás olyan van, amit megveszünk/megkapunk, használunk háromszor, aztán évekig porosodik valahol. Ráadásul egy nagy részük könnyedén kiváltható.

A kenyeret szükség esetén (grillezős) sütőben vagy serpenyőben is meg lehet pirítani, a tojás jól megfőzhető egy kislábasban, sterilizálni vízben vagy mikróban is lehet, kenyeret sütőben is lehet sütni, és így tovább. Szóval a gépbeszerzéssel ráérünk.

Konyhánk berendezésekor ne pillanatnyi ötletek csábítsanak. Gondoljuk végig, mire lesz szükségünk, mi kell már az első időkben, mi később, amit lassacskán beszerezhetünk.