A mostaninál is elterjedtebbé válhat a feketézés a magánszálláshelyeken, mivel az év végéig ezeknek a szolgáltatóknak is át kell térniük az online pénztárgépek használatára, ám a pluszköltséget sokan nem akarják bevállalni.

Köztudomású, hogy ma is sokan szabálytalanul foglalkoznak magánszálláshelyek bérbeadásával, a jövőben pedig még nagyobb méreteket ölthet a feketézés - írja a Napi Gazdaság. A bérbeadókat már nem csupán az önkormányzatok ellenőrzik, forgalmukról minden hónapban − napi bontásban − az adóhatóságnak is bejelentési kötelezettséggel tartoznak. A magánszállásadóknak az év végéig azonban az online pénztárgépek rendszerébe is be kell kapcsolódniuk, ami sokakat késztet arra, hogy hivatalosan feladják tevékenységüket – jelezte a lapnak egy piaci szereplő.

Az önkormányzatok sem tudnak pontos adatokat

Mintegy kétszázezer férőhely van a magyarországi magánszálláshelyeken, legtöbbjük a Balaton körül található, Siófokon és környékén például 12 ezer ágyat számolnak a kiadó nyaralókban. Az aktív szolgáltatók számát  még az önkormányzatok sem tudják pontosan meghatározni, mivel jó néhány olyan működési engedély van, amely már nem érvényes, ám az ingatlantulajdonos hivatalosan mégsem szüntette meg a tevékenységét.

A köznyelvben Zimmer freiként ismert szálláshelyek népszerűsége elsősorban a szállodákénál alacsonyabb árak miatt töretlen. A magyar tenger körül naponta átlagosan 2500–3000 ezer forintért lehet megszállni a magánházakban, míg a vidéki turizmusban érdekelt falusi vendéglátók körében 3500–4000 forint a napi átlagár.

Az elkövetkező hetekben a magánszálláshelyeken is élénk vendégforgalomra számítanak, mivel a tapasztalatok szerint a magyarok körében nyaranta kevésbé népszerűek a wellness–célpontok, ehelyett egyre többen fedezik fel a vidéki táj adta lehetőségeket. A magyar turizmus tavalyi rekordévében az előző esztendőhöz képest mintegy tízszázalékos bővülést értek el a falusi vendégfogadók, hozzávetőleg 400 ezer vendégéjszakát értékesítve.

Korábban az adómentesség eltörlése tizedelte a területet

– A törvényesen bejegyzett falusi szállásadók száma valamivel több mint 2800, azt azonban nem lehet megbecsülni, hányan végzik a tevékenységet szabálytalanul. Területileg nagy a szórás, több falusi turizmusban részt vevő magánszemélyt jegyeznek például Heves megyében, Borsodban, Baranyában, illetve általában a borvidékek, tavak közelében – mondta a Napi Gazdaságnak a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) alelnöke. Szabó Géza rámutatott: 2009-ben még 7400 magánszállásadót jegyeztek, ám a belföldi turizmus válság utáni visszaesése, illetve az adómentesség eltörlése alaposan megtizedelte ezt a területet.

Az alelnök jelezte, az érintetteknek valóban nagy problémát jelent az online kassza bevezetésének kötelezettsége, főként azért, mert az állami támogatás ellenére a többségnek anyagilag megterhelő az új készülék beszerzése − a rendszerre az év végéig kell berendezkedniük a szállásadóknak. Szavai szerint a piac szereplői már így is átláthatóak, hiszen havonta elektronikusan jelenteniük kell az adóhatóságnak a forgalmukat, emellett a szálláshelyeken megforduló vendégek száma alapján az önkormányzatok folyamatosan ellenőrzik az idegenforgalmi adó beszedését is.

Enyhíteni szeretnének a rendelkezésen

Szabó Géza úgy véli, a más néven kúrtaxaként emlegetett helyi adó kivetése indokolt, ebből fejlődnek a települések, és az ellenőrzések szigorúak, gyakran a helyszínen történnek. A helyhatóságok ellenőrei gyakran azt is figyelemmel kísérik a magánszolgáltatóknál, hányan szállhattak meg az általuk kínált házban, és ha az nem egyezik a bevallott vendégszámmal, lebukik a szobakiadó. – Az online pénztárgépre való átállás célja nyilvánvalóan a piacfehérítés. Azonban folyamatosan egyeztetünk az érintett minisztériumokkal, el akarjuk érni a rendelkezés enyhítését, mert indokolatlanul nagy terhet ró erre a kis bevételű turisztikai területre – hangsúlyozta a Fatosz alelnöke.

Forrás: Napi Gazdaság