Nem telik el egy nap sem, hogy az emberiség ne termeljen hatalmas térfogatú műanyag hulladékot, ezzel szép lassan tönkretéve a bolygónkat és annak valamennyi élőlényeit.
Valóságos megszállottai lettünk a műanyag táskáknak, szatyroknak, csomagolásoknak, termékeknek, gépeknek és „természetesen” a műanyag palackoknak is.
A műanyag az ember által felfedezett egyik legszennyezőbb, legkárosabb anyag. Nagyon sok ember nem gondolkozik el azon, hogy hová kerül az a szemét, amit a kuka mellé dob, mert tele van nyomva már és nem fér bele. Inkább eldobja a bokorba, ezzel a laza mozdulattal a természetes vizeinket is szennyezve.
A hulladéklerakóknál szinte az égig érnek a műanyag szemétkupacok. Innen elfújja a szél, bele kerülnek vizeinkbe, a vadállatok széthordják, és egy soha véget nem érő pusztító körforgás alakul ki.
Az ENSZ Környezetvédelmi Program becslése alapján mára már több, mint 46.000 db műanyag van négyzetkilométerenként az óceánban, 6 x annyi, mint fitoplanktonból.
A következő 5 szívszorító kép jó emlékeztető arra, hogyan és miként szennyezzük be a környezetünket ezzel az anyaggal, aminek újrahasznosításával véget vethetnénk a folyamatosan szennyező, fojtogató, fullasztó és mérgező hatásoknak.
A világ tengerpartjain száz mérföldekben mérhető azon hulladékok partra mosása, melyek nem lebonthatók. Ezek a fényképek akár nagyvárosok közelében készülhettek volna. Ezek azonban Észak-Norvégia elhagyatott tengerpartjain készültek. A szennyezés a világ legeldugotabb tájain a legmagasabbak.
Fóka a lebegő szemét csapdájában
A fókák nagyon megszenvedik az emberiség műanyag gyártás mániáját. A hatalmas tömegű és méretű műanyag szemét az óceánokban és part mentén lebegnek, veszélybe sodorva az állatok természetes életterét, ami akár az életükbe is kerülhet. Ez a fotó egy csapdába esett fóka mentése közben készült.
Állatokat fojt meg a sörös pack hurokja
A képen egy szegény sündisznó látható, akinek a feje beszorult egy sörös doboz pack összetartó hurkába, melyből minden nap kerül a szemétbe. Tele vannak vele a belvárosok, a parkok. Ezek a műanyag karikák évente több ezer háziállat és vadon élő állat életének vetnek véget. Sajnos a sündisznó sem élte túl ezt a találkozást.
Ellenőrizhetetlen óceán szennyezés
Az erős áramlatok az óceánok legmélyebb pontjaira is elviszik a műanyag szemetet, veszélyeztetve ezzel olyan fajokat, melyek nagyon ritkán találhatók meg, illetve azon fajokat, melyek már kihaló félben vannak. Tengeri teknősök, ráják, bálnák, cápák, rákok és halak mind áldozatául esnek a környezetszennyezésnek. Belegabalyodnak, segítség nélkül pedig elpusztulnak.
Egy tengeri madár halála
A tengeri madarak sajnos ételnek nézik a víz felszínén úszó kis műanyag darabokat, mint például az öngyújtó, kupak, elem, táskák. Az óceánok felszínén úszó műanyagok a tengeri madarak pusztulásához is vezetnek. Több százezer példányt találnak holtan, gyomruk tartalmában pedig a képen látható és ezekhez hasonló tárgyakkal. Szervezetük nem bontja le a műanyagot, ami miatt elpusztulnak.
Egy kép az emberiség felébresztéséhez!
Ezek a szívszorító képek talán emlékeztetni fognak minket arra, hogy hová is dobjuk a műanyag szemetet. Talán eszünkbe jut, hogy egy, akár több élőlény pusztulását is okozhatja a nemtörődöm viselkedés hatására.
A műanyagot hazánkban többféleképpen lehet gyűjteni, illetve újrahasznosítani. Ahol nincs szelektív hulladékgyűjtés, ott érdemes összefogni embertársainkkal és közösen gyűjteni ezeket a háztartási hulladékokat. A szemétlerakó helyek és önkormányzatok többsége szívesen segít a nemes célok és a szebb, tisztább, biztonságosabb jövő felépítésében.
Forrás: care2.com
Egy hét alatt több, mint 500 fő csatlakozott a Felelős Gasztrohős legújabb kezdeményezéséhez, amely célja a műanyag palackok vásárlásának visszaszorítása.
A kampány arra bíztatja a lakosságot, hogy a nyári melegben saját kulacsukba töltött itallal frissítsék fel magukat ahelyett, hogy mindig újabb PET palackos üdítőket és ásványvizet vásárolnának.
A Műanyag alack Böjt a 2013 őszén indított, nagy visszhangot keltő Zacsi Böjt kampány második része. Mindkét kezdeményezés a felesleges műanyag hulladék csökkentésére irányul.
“A Föld Napja Alapítvány adatai szerint 1,5 millió ásványvizes palack keletkezik hulladékként évente Magyarországon, és valószínűsíthető, hogy mellé körülbelül még egyszer ennyi az üres üdítős palackok száma. Mára a hulladék 30%-t ezek a kőolajból készült, csupán néhány percig használatos palackok teszik ki, amelyekből ráadásul az egészségünkre ártalmas kémiai anyagok is kioldódhatnak“ - mondta dr. Horvátth Sarolta, a kezdeményezés ötletgazdája, a Felelős Gasztrohős egyik alapítója.
“A Böjtöt nem véletlen a nyári melegben indítottuk, amikor sok folyadékra van szükségünk: ha most rászokunk, hogy magunknál tartsuk és újratöltsük a kulacsunkat, akkor az év többi részében egyszerű lesz folytatni. A közösségünk tagjai egyébként sok érdekes információt és ital receptet osztanak meg egymással, ami másoknak is motivációul szolgál.”
A kampány keretében a Gasztrohősök nyereményjátékot is hirdetnek: nyár végén azok közül sorsolnak, akik fotókat osztanak meg a közösségi média oldalaikon a kulacsukról, és azokat ellátják a műanyagpalackböjt és a gasztrohős hashtagekkel.
“A Fenntartható Étterem minősítésre jelentkező vendéglátóhelyek számára szinte az első kérdésünk mindig, hogy adnak-e csapvizet a vendégeiknek” - tette hozzá Sarolta. “Szerencsére több olyan vendéglátóhely is van a partnereink között, ahol egyáltalán nem árulnak palackozott üdítőket. Ilyen például a székesfehérvári Hatpöttyös étterem, a zebegényi Natura Hill, a budapesti Pántlika Bisztró és Mahung Biokocsma is.” A kampányhoz is csatlakozott néhány Fenntartható Étterem: a Miksa Cafe például ingyen tölti meg házi üdítővel a náluk vásárolt kulacsokat.
A Felelős Gasztrohős csapata az utóbbi években számos kihívást indított: mindegyik egy-egy környezetvédelmi problémára válaszként adható jó gyakorlatra igyekszik rávenni a lakosságot. Közösségükkel csökkentették már a húsfogyasztást, támogatták a hazai almatermelőket, és megszervezték Magyarország első carrotmobeseményét.
Az aktuális Műanyag Palack Böjthöz a szervezők a facebookon várják a csatlakozókat.
A grafikához használt fotó forrása: womansday.com.au
