A brit Hubbub szervezet kampányának célja, hogy megtisztítsák mindennemű szeméttől London utcáit.
Rengeteg dohányost látni az utcákon, akik többnyire szanaszét dobálják el. Anglia fővárosában most konténereket helyeztek ki mindenfelé, amiken különböző eldöntentő kérdések olvashatók. A válaszokat úgy adhatják le a voksolók, hogy a megfelelő helyre dobják be a cigimaradványt.
"Melyik a jobb: Messi vagy Ronaldo? Ki nyeri az ötödik felvonást az Anglia-Ausztrália krikettmeccsen?" - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel a munkába vagy épp hazafelé igyekvőknek.
Egy közvéleménykutatásból kiderült, hogy az emberek 86 százaléka undorítónak tartja a szemetelést, de közülük csak 15 százalék említi ezt meg a renitenseknek. A szervezet épp ezért kezdett bele az akcióba, ami májustól októberig tart. Céljuk a figyelemfelkeltés és a viselkedésváltozás.
Számítások szerint Angliában évi 56 millió fontba kerül a rágógumikat és a különböző szemeteket eltakarítani az utakról. Csak Londonban évi hat tonna rágót szednek össze. Darabonként mindössze három centbe kerül, de eltávolítása a közterületekről már 1,5 fontba fáj az államnak.
A cég táblákat is elhelyezett a járdák mentén, amire bárki bátran felragaszthatja a rágóját. A játékosság kedvéért formákat rakhatnak ki a gumikból a lakosok.
Nem telik el egy nap sem, hogy az emberiség ne termeljen hatalmas térfogatú műanyag hulladékot, ezzel szép lassan tönkretéve a bolygónkat és annak valamennyi élőlényeit.
Valóságos megszállottai lettünk a műanyag táskáknak, szatyroknak, csomagolásoknak, termékeknek, gépeknek és „természetesen” a műanyag palackoknak is.
A műanyag az ember által felfedezett egyik legszennyezőbb, legkárosabb anyag. Nagyon sok ember nem gondolkozik el azon, hogy hová kerül az a szemét, amit a kuka mellé dob, mert tele van nyomva már és nem fér bele. Inkább eldobja a bokorba, ezzel a laza mozdulattal a természetes vizeinket is szennyezve.
A hulladéklerakóknál szinte az égig érnek a műanyag szemétkupacok. Innen elfújja a szél, bele kerülnek vizeinkbe, a vadállatok széthordják, és egy soha véget nem érő pusztító körforgás alakul ki.
Az ENSZ Környezetvédelmi Program becslése alapján mára már több, mint 46.000 db műanyag van négyzetkilométerenként az óceánban, 6 x annyi, mint fitoplanktonból.
A következő 5 szívszorító kép jó emlékeztető arra, hogyan és miként szennyezzük be a környezetünket ezzel az anyaggal, aminek újrahasznosításával véget vethetnénk a folyamatosan szennyező, fojtogató, fullasztó és mérgező hatásoknak.
A világ tengerpartjain száz mérföldekben mérhető azon hulladékok partra mosása, melyek nem lebonthatók. Ezek a fényképek akár nagyvárosok közelében készülhettek volna. Ezek azonban Észak-Norvégia elhagyatott tengerpartjain készültek. A szennyezés a világ legeldugotabb tájain a legmagasabbak.
Fóka a lebegő szemét csapdájában
A fókák nagyon megszenvedik az emberiség műanyag gyártás mániáját. A hatalmas tömegű és méretű műanyag szemét az óceánokban és part mentén lebegnek, veszélybe sodorva az állatok természetes életterét, ami akár az életükbe is kerülhet. Ez a fotó egy csapdába esett fóka mentése közben készült.
Állatokat fojt meg a sörös pack hurokja
A képen egy szegény sündisznó látható, akinek a feje beszorult egy sörös doboz pack összetartó hurkába, melyből minden nap kerül a szemétbe. Tele vannak vele a belvárosok, a parkok. Ezek a műanyag karikák évente több ezer háziállat és vadon élő állat életének vetnek véget. Sajnos a sündisznó sem élte túl ezt a találkozást.
Ellenőrizhetetlen óceán szennyezés
Az erős áramlatok az óceánok legmélyebb pontjaira is elviszik a műanyag szemetet, veszélyeztetve ezzel olyan fajokat, melyek nagyon ritkán találhatók meg, illetve azon fajokat, melyek már kihaló félben vannak. Tengeri teknősök, ráják, bálnák, cápák, rákok és halak mind áldozatául esnek a környezetszennyezésnek. Belegabalyodnak, segítség nélkül pedig elpusztulnak.
Egy tengeri madár halála
A tengeri madarak sajnos ételnek nézik a víz felszínén úszó kis műanyag darabokat, mint például az öngyújtó, kupak, elem, táskák. Az óceánok felszínén úszó műanyagok a tengeri madarak pusztulásához is vezetnek. Több százezer példányt találnak holtan, gyomruk tartalmában pedig a képen látható és ezekhez hasonló tárgyakkal. Szervezetük nem bontja le a műanyagot, ami miatt elpusztulnak.
Egy kép az emberiség felébresztéséhez!
Ezek a szívszorító képek talán emlékeztetni fognak minket arra, hogy hová is dobjuk a műanyag szemetet. Talán eszünkbe jut, hogy egy, akár több élőlény pusztulását is okozhatja a nemtörődöm viselkedés hatására.
A műanyagot hazánkban többféleképpen lehet gyűjteni, illetve újrahasznosítani. Ahol nincs szelektív hulladékgyűjtés, ott érdemes összefogni embertársainkkal és közösen gyűjteni ezeket a háztartási hulladékokat. A szemétlerakó helyek és önkormányzatok többsége szívesen segít a nemes célok és a szebb, tisztább, biztonságosabb jövő felépítésében.
Forrás: care2.com
Felejtsük el a megszokott szennyvíztisztítási módszereket, Pécsett kidolgoztak egy olyan megoldást, amitől még a legkevésbé környezettudatos emberek is csak tátják majd a szájukat.
A szennyvíztisztító telepekről legtöbbünknek hatalmas csövek, indusztriális épületek, alagutak és hasonló ipari képek ugranak be. Pécsett azonban a hatékonyabb alkalmazhatóságra fókuszálva továbbfejlesztettek egy olyan világszerte ismert módszert, melynek köszönhetően
a szennyvíztisztító telepekről nemsokára talán mindenkinek a természet, az erdei tavak, a zöldövezet fog beugrani.
Ez pedig a természetközeli szennyvíztisztítás. De miről is van szó?
Dittrich Ernő, a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának oktatója elmondta, hogy az általa kidolgozott szennyvíztisztítási módszerrel, és az azzal kapcsolatos kutatással, tervezéssel, és kivitelezéssel már 12 éve foglalkozik.
A gyökérzónás szennyvíztisztítás a nyugati országokban egy jól működő, bevett módszer,
épp ezért Dittrich kutatásai során megpróbálta ezt a megközelítést megfeleltetni a hazai körülményeknek, ezzel együtt pedig tovább is fejlesztette azt.
A természetközeli szennyvíztisztításnak két fajtája van: a szabad felszíni, ahol látszik a megtisztítandó víz, és a felszín alatti, ahol nem. A módszer lényege azonban mindkét típusnál hasonló. A szennyvíz egy vagy több medencébe kerül, melyben olyan vízinövények élnek, mint például vízililiomok, nád, vagy sás. Ezek
a növények pedig gyökérzetükön keresztül oxigént juttatnak a vízbe,
mely segíti a nem kívánatos anyagok lebontását, és életteret biztosítanak azoknak a mikroorganizmusoknak, melyek a víz megtisztítását végzik. Így tehát
a szennyvíz úgy tisztul, ahogy a természetben is,
erre pedig az optimális közeg kialakításával segítenek rá a szakemberek, hisz ha egy közönséges tóba eresztenék a szennyvizet, az szennyezné a tavat. A körülmények ellenőrzöttek, környezetszennyezés a módszernek köszönhetően nincs.
A gyökérzónás tisztítás bármilyen szennyvízre alkalmazható legyen az települések szennyvize, ipari, mezőgazdasági, vagy házi. A módszer könnyen bevezethető akár családi házak kertjébe is,
kialakításának költségei ugyanis nagyjából megegyeznek egy hagyományos szennyvíztisztítóéval,
viszont a gyökérzónás megoldásnak sokkal alacsonyabb az üzemeltetési költsége, ugyanis működéséhez se áram, se vegyszerek, se plusz munka nem szükséges, dolgoznak helyettük a természetközeli folyamatok.
Megannyi előnye ellenére a módszer mégsem terjed olyan látványosan Magyarországon, ennek pedig az oka az, hogy nagy a tisztítómedencék területbeli igénye (mivel a folyamat lassú, ezért több medence is szükséges lehet) és sok helyre különböző földrajzi adottságaikból eredően egyszerűen nem is való. Pécs szennyvizeinek tisztításához egy 100 hektáros területre lenne szükség ahhoz, hogy a megszokott szennyvíztisztítási módszerről át lehessen állni a természetközeli tisztításra, ami irreális. Épp ezért – folytatta Dittrich –
ez módszer a családi házak kertjére, és a 2000 főt meg nem haladó településekre optimalizált.
A megfelelő méretű területeken viszont már hatékonyan működik, jó példa erre a bakonyai erdei iskolánál található tisztítómedence-rendszer, a Békési Pálinkafőző Zrt. telepének természetközeli szennyvíztisztítója, vagy épp Magyarbóly folyékony hulladékának tisztítója.
