Még csak a nyár elején járunk, máris hatalmas károkat okozott az országban a tegnap esti vihar és jégeső.
A téma kétségtelenül sokakat foglalkoztat, legyen szó irodai vagy mezőgazdasági dolgozóról. Előbbinek is okozhat komoly bosszúságot egy-egy váratlan esemény, utóbbi számára azonban drámai következménye is lehet például egy jégesőnek.
Az alábbi fotókat egy kedves Olvasónk küldte. A Csongrád megyei Sándorfalván így tarolt a vihar. Mindez olyan kistermelők kertjében, akik szívvel-lélekkel dolgoztak és méltán szerették volna piacra vinni kétkezi munkájuk gyümölcsét. De a jégeső kegyetlenül közbeszólt... Nagyon sajnáljuk.
"4500 tő epret mintha ledaráltak volna, egy paprika- , paradicsompalántám sem maradt nyomokban sem."
Ilyen volt
Ilyen lett
A károk elhárításán, megelőzésén nem véletlenül dolgoznak évek óta a szakemberek.
A kis területen termesztőknek a vastagon mulcsolás, dobozolás vagy fóliatakarás adhat némi megoldást.
A nagytermelők esetében évtizedek óta ismert megoldás (a rendszerváltás előtt használták is) például az ezüst-jodidos „esőcsinálás”. A módszer viszonylag egyszerű: a vegyületet rakétákkal a zivatarfelhők közepébe lövik, elporlasztva a hatóanyagot. Az ezüst-jodid ugyanis megakadályozza a nagy szemcsés jégeső létrejöttét. A pekingi olimpia megnyitóján a kínai szervezők is e lehetőséget alkalmazták. Persze a módszernek vannak hátrányai, a rakéták miatt egyebek között ugyanis légtérzárlatot kell elrendelni, ami egy világeseménykor még csak-csak elfogadható, de például a Nagy-Eged fölött már korántsem biztos, hogy jó megoldás.
Az elmúlt években ezért fejlesztették ki a szakemberek a talajgenerátoros rendszert
Ennek lényege, hogy nem rakétákkal lövik a felhőbe az ezüst-jodidot, hanem talajgenerátorokkal, felszínen égetéssel kerül a levegőbe, majd a feláramlások során a zivatarfelhőbe, akár 8-9 ezer méter magasságba is. A vegyület ott kémiailag avatkozik be a zivatarfelhők mikrofizikájába: az ezüst-jodid hatására nem kevés nagy, hanem sokkal több, de apróbb jégszem keletkezik a felhőben -írja a heol.hu
Ezek lehullva nagyobb valószínűséggel olvadnak meg, mint a nagyok, így jelentősen mérsékelhető a károkozás. Ilyen rendszer működik már hazánk több megyéjében, Baranyában, Tolnában, Borsodban és Somogyban is.
A rendszerhez meteorológiai szolgáltatás is kapcsolódik, korszerű gépekkel figyelik a légáramlatokat, felhő- és jégképződést, s az adatok értékelése után (körülbelül fél- egy órával a beavatkozás határideje előtt) a szervezet jelzést küld a gép kezelőjének, meghatározva azt is, hogy a generátorokat mikor és mennyi időn keresztül kell üzemeltetni.
Egy berendezés egymillió forintba kerül, azaz hektáronként mintegy 5 ezer forintba, s ugyanennyi a működtetési költsége is
Jóval olcsóbb tehát mint ha a biztosítással próbálnák védeni a termést, nem beszélve arról, hogy akár félmilliós kártól is megóvhatja a gazdákat. A generátorok egyenként 10 kilométeres sugarú kört fednek le, azaz egész településeket védenek meg a jégveréstől. Korábban is üzemelt már néhány szerkezet, azaz a borvidéken mostanra számuk meghaladja a húszat. Május 1-jétől már élesben működik a rendszer, sőt, használni is kellett a berendezéseket. Gyarkolatilag szinte a beüzemelés pillanatában megérkezett a jelzés a meteorológusoktól, s be is indítottuk a gépeket – tette hozzá.
A tapasztalatok szerint 1 forintos védekezési költséggel évente, több mint 35 forintnyi termelési érték menthető meg. Mindezek mellett, tudni kell, hogy a jégeső-elhárítás hatékonysága nem lehet 100 százalékos. A jégszemek ugyanis nem szűnnek meg, de méretük kisebb lesz.
Fotó: Baranyi Krisztina
