A nagy melegben nincs is annál kellemesebb és hasznosabb, mint amikor kedvenc locsolókannánkkal sorra járjuk növényeinket, és igény szerint megöntözzük őket.
Ahhoz azonban, hogy megfelelő mennyiségű vízzel locsold meg őket, és ne tedd magad nélkülözhetetlenné saját kertedben, néhány dolgot figyelembe kell venned! -írja az ötvenentúl portál.
Jókor jó sokat
A legrosszabb, amit locsoláskor tehetsz, ha minden virágra öntesz egy kevés vizet. Ilyenkor a víz csak a talaj felszínét éri, és a nagy melegben azonnal elpárolog. A rózsához hasonlóan érzékeny növények ráadásul ennek az öntözési technikának könnyen áldozatul eshetnek, mert a nedves leveleket könnyebben megtámadják a kártevők.
A növényeid sokkal jobban járnak, ha a „gyakran keveset módszerrel” szemben csak akkor öntözöd meg őket, amikor a föld már 2 cm mélyen száraz. Ilyenkor viszont hosszan és alaposan itasd át a talajt. Száraz időszakokban ehhez az esőztetőnek mintegy 20 percig kellene egy helyen állnia, illetve négyzetméterenként körülbelül 10 liter vizet kellene kilocsolnia. Ennek köszönhetően a növénynek mélyre hatoló, jól ágazó gyökérrendszere fejlődik ki, amellyel a tápanyagot megfelelően tudja felvenni, és gyönyörűen fejlődik.
A túl sok víz viszont elrontja a talaj szerkezetét: elmossa a tápanyagot, illetve a trágyát, csökkenti a talaj oxigénellátottságát, a gyökereket pedig a felszín közelébe csalogatja. A száradási időszakokkal azonban elősegítheted a gyökérzet optimális fejlődését. Ha a felsőbb talajrétegekben nem található víz, akkor a gyökerek mélyebb talajrétegekbe hatolva keresik az éltető nedvességet.
Figyelem!
Az öntözés lényege, hogy a gyökerek szintjén legyen elegendő nedvesség. Még vízigényes növények is jobban szeretik, ha talajlazítással, a talaj árnyékolásával (mulcsozás) tartod optimális szinten a föld nedvességtartalmát, és csak végső esetben öntözöl gyakrabban.
A kórokozóknak is kedvez az állandóan nedves levegő, nem beszélve arról, hogy neked is több munkát ad a sűrű öntözés.
Reggel vagy este
A másik alapszabály, hogy soha ne locsolj a déli tűző napsütésben, különben a növények a hőmérsékletváltozás miatt sokkot kapnak, és a víz is túl gyorsan elpárolog. A vízcseppek ugyanakkor úgy működnek, mint egy nagyító, és ahelyett, hogy a növény szomjúságát oltanák, elégetik a leveleket. Ezért mindig csak kora reggel vagy este, naplemente után öntözz!
Hogy a kettő közül melyik a jobb, vitatott. Van, aki szerint az esti öntözés azért célszerűbb, mert az alkonyatkor szétlocsolt öntözővíz reggelig beszívódik a talajba, így csak igen kevés párolog el. Mások szerint azonban még a 21-22 óra között szétlocsolt víz negyede is elpárolog, ezért reggel érdemes öntözni.
Permetezz
Előfordulhat, hogy a forró nyári napokon elegendő víz van a talajban, de a hőség és a párahiány miatt a növények élettevékenysége olyannyira lecsökken, hogy a vizet nem tudják felvenni. Ilyenkor kevés vízzel a permetszerű, frissítő öntözés lehűti a növények felületét és az életfolyamatok újra normalizálódnak.
Gyűjts esővizet
Igaz, a növényeket vezetékes vízzel is életben tarthatjuk, de az alacsonyabb mésztartalmú, lágyabb esővíz sokkal ideálisabb összetételű. Arról nem is beszélve, hogy aki a vízórán keresztül öntözi a kertet, nyaranta egy kisebb vagyont locsol el. A szerencsések saját kúttal rendelkeznek. Sajnos a kútásás igen költséges, ráadásul engedélyhez kötött, sőt sok helyen nagyon mélyre kell ásni, hogy jó minőségű vizet nyerhessünk. Az esővíz azonban mindenkinek rendelkezésére áll, és ami a legjobb: ingyen van.
Szerezz be esővízgyűjtó tartályt! Ennek előnyeiről és hasznosságáról már írtunk korábbi cikkünkben. Ha belejöttél, akár esővíz-hasznosító készüléket is beszerezhetsz, amellyel nemcsak felfogod és tárolod a vizet, hanem szivattyú segítségével az öntözést is könnyen megoldhatod.
Korunkban, amikor egyre reálisabb esélye van annak, hogy a Közel-Keleten tíz éven belül vízháborúk törnek majd ki, mindenkinek át kell gondolni a vízhez fűződő viszonyát.
A víz a legfontosabb nyersanyag, birtoklása, megőrzése, pusztán tárolása is egyre inkább nemzeti kérdéssé válik. A sivatagos területeken (pl. Izrael, Szaúd-Arábia) már most fegyverrel őrzi a hadsereg a víztározókat. Nemrégiben az Egyesült Államokban egyébként megbüntettek egy férfit, mert esővizet gyűjtött!
A nyugati világban most még nem áll fent ez a gond, megnyitjuk ízlés szerint a hideg, avagy a meleg vizes csapot, és talán a vízdíj az egyetlen dolog, ami eszünkbe jut a vízzel kapcsolatban, mint probléma.
De, talán ezen is lehet segíteni.
Próbáljuk ki az esővizes hordót
Ha kicsiben is, de hozzájárulunk ezzel is természeti erőforrásaink megőrzéséhez. Ha esővizet gyűjtünk hordóba, egy olyan korlátlanul megújuló erőforrást nyerünk, mely biztosítja számunkra az állandó vízellátást. Milyen jó az, ha a rekkenő nyári hőségben is nyugodtan locsolhatunk, nem kell a vízdíjon görcsölnünk.
Ellentétben a városi csőrendszerben keringő így-úgy "manipulált" vízzel az esővíz kezeletlen
Az esővíz nem tartalmaz klórt és szintetikumokat
Nem mellékesen kisebb ásványianyag-tartalma is van, kvázi nem olyan „kemény”, mint a csapvíz.
Amikor esővíz tárolónkat beszerezzük, nem árt néhány szempontot figyelembe venni.
Először is legyen stabil. Ehhez nem kell sok magyarázat, ha 200 liter víz egyben áztatja el a begóniákat a hátsó udvaron, mosolyunk nem lesz őszinte. Nyilvánvalóan olyan helyen kell állnia, ahol össze tudja gyűjteni az esővizet, erre a legkézenfekvőbb az ereszcsatorna kivezető nyílása.
Tegyünk óvintézkedést az ellen is, hogy kisgyerek, állat ne férjen hozzá a vízhez. Ez lehet egy jól záró fedő (benne szintén jól záródó bevezetés csatornának), vagy egy sima magasítás (egyszerűen megoldható raklappal, téglával, vagy betonnal). És persze időről-időre nézzünk rá.
Ha igazán takarékosak akarunk lenni (és miért is ne akarnánk), esetleg gondoskodhatunk elvezetésről a túlfolyó víznek például egy másik hordóval.
Nem árt egy vízkinyerő megoldás sem
Néven nevezve: csap, csapra kötött gumicső, de beszerezhetünk szivattyút is, csakhogy úgy már közel sem olyan takarékos. Vagy marad a jó öreg meregetés, amely bár fárasztó, de kitűnően erősíti a váll-, hát- és a karizmokat - természetesen.
Arra azért ügyeljünk, hogy honnan vásároljuk a hordót! Csakis olyan jöhet szóba, amiben előtte emberi élelmiszert tároltak. Így egyfelől újrahasznosítunk, másfelől nem tesszük ki magunkat benzol mérgezésnek.
Növényeink meghálálják a gondoskodást, és érdemes elgondolkodni, hogy a mosáshoz, mosogatáshoz sem egy rossz megoldás az esővíz. Ezzel együtt az esővíz emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Egy tanács: lehetőleg hajnalban vagy naplemente után locsoljunk, ellenkező esetben nemhogy használnánk növényeinknek, sokkal többet ártunk. Az esővíz ideális hőmérsékletű növényeinknek, sem túl hideg, sem nem meleg.
