Nem telik el egy nap sem, hogy az emberiség ne termeljen hatalmas térfogatú műanyag hulladékot, ezzel szép lassan tönkretéve a bolygónkat és annak valamennyi élőlényeit.
Valóságos megszállottai lettünk a műanyag táskáknak, szatyroknak, csomagolásoknak, termékeknek, gépeknek és „természetesen” a műanyag palackoknak is.
A műanyag az ember által felfedezett egyik legszennyezőbb, legkárosabb anyag. Nagyon sok ember nem gondolkozik el azon, hogy hová kerül az a szemét, amit a kuka mellé dob, mert tele van nyomva már és nem fér bele. Inkább eldobja a bokorba, ezzel a laza mozdulattal a természetes vizeinket is szennyezve.
A hulladéklerakóknál szinte az égig érnek a műanyag szemétkupacok. Innen elfújja a szél, bele kerülnek vizeinkbe, a vadállatok széthordják, és egy soha véget nem érő pusztító körforgás alakul ki.
Az ENSZ Környezetvédelmi Program becslése alapján mára már több, mint 46.000 db műanyag van négyzetkilométerenként az óceánban, 6 x annyi, mint fitoplanktonból.
A következő 5 szívszorító kép jó emlékeztető arra, hogyan és miként szennyezzük be a környezetünket ezzel az anyaggal, aminek újrahasznosításával véget vethetnénk a folyamatosan szennyező, fojtogató, fullasztó és mérgező hatásoknak.
A világ tengerpartjain száz mérföldekben mérhető azon hulladékok partra mosása, melyek nem lebonthatók. Ezek a fényképek akár nagyvárosok közelében készülhettek volna. Ezek azonban Észak-Norvégia elhagyatott tengerpartjain készültek. A szennyezés a világ legeldugotabb tájain a legmagasabbak.
Fóka a lebegő szemét csapdájában
A fókák nagyon megszenvedik az emberiség műanyag gyártás mániáját. A hatalmas tömegű és méretű műanyag szemét az óceánokban és part mentén lebegnek, veszélybe sodorva az állatok természetes életterét, ami akár az életükbe is kerülhet. Ez a fotó egy csapdába esett fóka mentése közben készült.
Állatokat fojt meg a sörös pack hurokja
A képen egy szegény sündisznó látható, akinek a feje beszorult egy sörös doboz pack összetartó hurkába, melyből minden nap kerül a szemétbe. Tele vannak vele a belvárosok, a parkok. Ezek a műanyag karikák évente több ezer háziállat és vadon élő állat életének vetnek véget. Sajnos a sündisznó sem élte túl ezt a találkozást.
Ellenőrizhetetlen óceán szennyezés
Az erős áramlatok az óceánok legmélyebb pontjaira is elviszik a műanyag szemetet, veszélyeztetve ezzel olyan fajokat, melyek nagyon ritkán találhatók meg, illetve azon fajokat, melyek már kihaló félben vannak. Tengeri teknősök, ráják, bálnák, cápák, rákok és halak mind áldozatául esnek a környezetszennyezésnek. Belegabalyodnak, segítség nélkül pedig elpusztulnak.
Egy tengeri madár halála
A tengeri madarak sajnos ételnek nézik a víz felszínén úszó kis műanyag darabokat, mint például az öngyújtó, kupak, elem, táskák. Az óceánok felszínén úszó műanyagok a tengeri madarak pusztulásához is vezetnek. Több százezer példányt találnak holtan, gyomruk tartalmában pedig a képen látható és ezekhez hasonló tárgyakkal. Szervezetük nem bontja le a műanyagot, ami miatt elpusztulnak.
Egy kép az emberiség felébresztéséhez!
Ezek a szívszorító képek talán emlékeztetni fognak minket arra, hogy hová is dobjuk a műanyag szemetet. Talán eszünkbe jut, hogy egy, akár több élőlény pusztulását is okozhatja a nemtörődöm viselkedés hatására.
A műanyagot hazánkban többféleképpen lehet gyűjteni, illetve újrahasznosítani. Ahol nincs szelektív hulladékgyűjtés, ott érdemes összefogni embertársainkkal és közösen gyűjteni ezeket a háztartási hulladékokat. A szemétlerakó helyek és önkormányzatok többsége szívesen segít a nemes célok és a szebb, tisztább, biztonságosabb jövő felépítésében.
Forrás: care2.com
