Maczó László béri polgármester szegényparaszt családban született, volt szobafestő és zöldséges, ma pedig egy fogadóvá alakított vadászkastély és a környezetében megálmodott Nemzeti Emlékhely tulajdonosa a Bérhez közeli Virágospusztán, ahol egyben a környék legnagyobb állattartója is.

A kastély egykoron Lázár Andornak, a Gömbös-kormány és a Darányi-kormány igazságügyi miniszterének, később Bőhm Adolfnak a kúriája volt. Lepusztult állapotában eleinte bérelte, majd 15 évvel ezelőtt megvásárolta a birtokot a Maczó-család. Az Andezit Hotel és a Nemzeti Emlékhely ma már igazi turisztikai látványosság, mely a falut körülölelő dombok tetejének egyikén 7,5 hektáros gyönyörű parkban helyezkedik el. Ott, ahol a Turul szobor is emelkedik, amelyet 55-mázsás kőből faragtattak ki a maga a  25 mázsájával.

Áldás a magyarra!

Virágospuszta felé autózva először a Mária-forráshoz irányító táblát, majd a dombon magasodó hatalmas kettős keresztet, aztán szobrok sokaságát, mellette a méretes Szent Korona szabadtéri színpadot pillantjuk meg, majd egy „Áldás a magyarra!” feliratú kontyos, palóc kapu ölelésében érkezünk meg a fogadóhoz. A kastély virágokkal borított hangulatos teraszán ülünk le beszélgetni Maczó Lászlóval, aki immár negyedik ciklusban irányítja Bér község önkormányzatát és minden szabadidejét a fogadó és az emlékhely fejlesztésére, a látogatók fogadására fordítja.

Mivel is kezdhetnénk a diskurzust, mint a 2011-ben átadott Nemzeti Emlékhellyel, annak szellemi hátterével. A polgármester – aki idegenvezetői mivoltában – az érkező csoportoknak akár több órán is tartó ismertetőt tart, most sem fukarkodik a szóval.

Nagy magyar és keresztény értékrend

- Amint a parkban is tapasztalható, nálunk a nagy magyar és a keresztény értékrend a mérvadó, itt minden a magyarságról szól – kezdi Maczó László. – Ezért látogatnak ide évek óta emberek tízezrei, hogy emlékezzenek történelmünkre, miközben festői környezetben pihenjenek és ismerkedjenek a környék nevezetességeivel. Célunk, hogy az emlékhely a magyar érzelmű emberek nemzeti zarándokhelyévé váljon. Ezen az úton indultunk el, amikor elkészítettük a kettős keresztet, mely két méter mélyen kapaszkodik a földbe, s tizennyolc méter magasan emelkedik a csillagok felé.

Később következett annak a 15 szobornak a felavatása, melyet a Kárpát-medence különböző részeiből érkezett fafaragó szobrászok készítettek egy fafaragó tábor mestermunkáiként. Az égerfából készült szobrok a magyar történelem legnagyobb magyar államférfiait ábrázolják. Két talpazat is áll már a Nemzeti Emlékhelyen. Három nemzeti ünnepünkből kettőt megjelenítettünk: március 15-ét a Kossuth és a Petőfi szoborral, augusztus 20-át a Szent Korona színpadával és két Szent István szoborral – az egyik kőből a másik fából készült –, de a harmadik sem várat sokáig magára. 1956. október 23-át jelenítjük majd meg. Ezen ünnepünknek egy olyan ember szobrával kívánunk emléket állítani, aki fegyvert se fogott, talán vért se hullatott, de tartást adott 1956 forradalmának, ifjúságának. Ő Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek volt. A szobor talapzatába belevésik: „A nemzet köszönti bíborosát”, a szobron pedig a hercegprímás forradalomról alkotott mondatát olvashatjuk majd: „A történelem orgonáján az Isten játszik.”

Idegenvezetőnk az emlékhely további attrakcióinak terveiről is mesél. Maczó László elmondja, hogy az emlékhely legmagasabb pontjára hófehér kőből Krisztus-szobor felállítását tervezik: ez 4 méter magas talpazaton 2,70 m magas lesz. Érdekessége, hogy Krisztus előrenyújtott karjaival megáldja történelmi nagyjainkat. Terveznek egy háromemeletes, 25 méter magasságú kilátót, tetején haranggal. A száztíz kilós harangot Őrbottyánban készítették, négyszer szólal majd meg naponta, és örök időkre belevésik, hogy Isten kegyelméből állíttatta Maczó László és családja. Már készül az 1 méter magas, 40 cm széles terméskőből egy 40x20 méteres, a történelmi Magyarországot megörökítő térkép, mely a közeli dombok tetejéről maradandó élményt nyújt majd a turistáknak – talán már 2015-ben is.

Isten hozta vendégeinket

S akkor következzen az Andezit Fogadó, amely szoros „tartozéka” a Nemzeti Emlékhelynek. A virágos teraszról indulva toppanunk be az egykori vadászkastélyba, melynek első terme máris ámulatba ejti az embert, s még messze vagyunk a végétől…

Az épület két fő szárnyból áll, nyolc bejárata van, a befogadóképessége 120 fő. Freskók mindenütt, korabeli hangulat az épületben. Három, négy és öt férőhelyes lakosztályok, szobák, társalgó, tanácsterem, olvasó- és könyvtárterem várja a vendégeket.

A nagy tanácskozóterem a nagy magyar értékrendekkel a Hazaszeretet Nagyterme. A nagyteremből kápolna nyílik, itt több mint hatszáz imakönyv, énekeskönyv, biblia található, mellette tizenötezer kötetes olvasóteremben is tölthetjük az időt. A ház házasságkötő termében már nagyon sokan mondták ki a boldogító igent, a nászutas lakosztályban pedig kipihenhették a lakodalom fáradalmait.

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország

- Mikor belép a csoport a báltermünkbe, elhangzik a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország dallama! – említi Maczó László. – Utána mindig úgy köszöntöm őket: Isten hozta kedves vendégeinket, e hely a családom tulajdona. Sokan állnak meg hosszabb időre a Magyar Gondolatok Nagytermében, ahol nagy magyarok  gondolatait láthatják a falakon. Amikor vallási felekezetek érkeznek hozzánk, mindenki itt tartja istentiszteletét. A nagyteremből nyílik egy térképszoba a történelmi Magyarország poszterével, de a többi között Magyarország borászati, néprajzi térképe is látható.

Megtekinthető a fogadóban kampósbot-gyűjtemény, külön épületben van a Szabad Európa Rádió Múzeum, több mint ezer darab régi rádióval. Sok látogatónk mondta már: olyan gyűjteményt sikerült itt összehoznunk, hogy talán a Nemzeti Múzeumban sincs ilyen sok a magyarsággal kapcsolatos tárgy, mint nálunk. Több mint ezer helyről, a Kárpát-medence egészéből gyűjtöttük a relikviákat.

Palócos vendéglátás, mini állatkert

Az épület étterme magyaros berendezésű, mind belül, mind a külső teraszon. Kínálatukban elsősorban a házias jellegű, nógrádi és palócos vad ételek szerepelnek. A vadászteremre emlékeztető hosszú, tíz személyes asztalok a vendégek igénye szerint rendezhetők és akár tánctér is kialakítható. A fogadó közvetlen környezetében szabadtéri szalonnasütő helyeket alakítottak ki, és a régi időket idéző, krumplisütő is megtalálható. Aligha kétséges, hogy egy kupica béri pálinka, szalonna, héjában sült krumpli, vöröshagyma és mellé egy korsó sör, vagy jóféle borocska, garantáltan még a legínyencebbeknek is maradandó élményt nyújt.

- Amikor megálmodtuk a fogadó miliőjét, arra is gondoltunk, hogy a vendégek ne csak a festői környezetben gyönyörködjenek, hanem a szabadon legelésző állatokban is – mondja búcsúzóul Maczó László. – Lovak, mangalicák, szamarak, pávák, vaddisznók, szarvasok, őzek láthatók testközelből mini állatkertünkben, de van tevénk és antilopunk is. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hozzánk ellátogatók, az Andezit Fogadóban megpihenő vendégek örök élményekkel térhetnek haza.

A polgármester azt mondja, márpedig Bérből turistaparadicsomot "csinálnak". Az álmok megvalósításához minden adott: a festői táj, a picinyike falu összetartó lakói és a sok-sok látnivaló is.

Az alig 350 lakosú Bér Nógrád megyében, Budapesttől mintegy 80 kilométer távolságra terül el. A Cserhát lankái között húzódó „tüneményt” a fővárosból az M-3-a autópályán haladva, a hatvani elágazásnál a 21-es főútra térve Jobbágyi, Szarvasgede, Kisbágyon és Szirák érintésével éri el a kíváncsiskodó földi halandó.

Tartalommal kell feltölteni a falut

Van a falunak egy igazi lokálpatrióta polgármestere, aki nem ismeretlen a „szakmában”. A hatvanadik életévében járó Maczó László 1990-2006 között négy cikluson keresztül volt a település vezetője, majd nyolc év után, 2014-ben a falu lakossága meggyőző többséggel újra bizalmat szavazott neki – nyilván nem is véletlenül.

- Gyökereim itt vannak, minden ideköt – mondja a polgármester. – Bér-Tótfalu, ez a sok szlovák lakta falu a szülőhelyem. Ugyanakkor egyrészt lengyel őseim is vannak, üknagyanyám pedig  sváb, de én természetesen magyar vagyok. S ha már Bér az otthonom, csak természetes, hogy a falu a mindenem. Korábbi polgármesteri éveim alatt és most is vallom, és ezért fáradozom: Bért tartalommal kell feltölteni, hogy a helyiek igazi otthonuknak érezzék a falut, és még több turistát köszönthessünk e csodálatos tájon.

Lesz arborétum és botanikus kert

Maczó László a megelőző évtizedekben „aprított is a levesbe”: a valamikori zöldségkereskedőt jó két évtizede megcsapta a turizmusa szele. Családi vállalkozásban kibérelte a Bér-Virágospusztán lévő egykori vadászkastélyt és az azt övező parkot, melyet 15 éve megvásárolt, felújított és bővített. Az Andezit Fogadó néven ismert komplexumot évente tízezernél többen látogatják, s van is miért. De ez egy másik történet, melyre portálunkon az elkövetkező napokban visszatérünk.

Vissza tehát a faluba, ahol a polgármester gépkocsijában ülve teszünk egy kört, mert a település nagyságából adódóan többet nem is tehetnénk. A leendő arborétum és botanikus kert pompázó növényzetét nézzük meg először, majd két építészeti remek - a XVI. században épült gótikus stílusú evangélikus templom  és a paplak – mellett haladunk el. A 150 évvel ezelőtt épített pincesor látványa régi idők hangulatát idézi, mint az a néhány – a palóc építészet jegyeit eredeti formájában megőrző, de felújított – parasztház is, melyek egyike tájházként funkcionál. S ami szemet gyönyörködtető: a falu szinte minden házának ablakában vagy kerítésén piros muskátli öltözteti díszbe az egész települést.

Épül a Mária-kert

- Tavasszal önkormányzatunk a falu minden portájának ingyenes adományozott 5-10 muskátlit, hogy csinosítsák ki a virágokkal  házaik külsejét – említi Maczó László. – De mint látja, az árkokat, a lakások kerítései előtti közterületeket is gondozzák az emberek. Nekem nagy álmom, hogy egyszer, s nem is a távoli jövőben, minden házat fehérre festenének a lakosok. Bér ekkor egy kifehérült, virágos falu lehet, amely vendégcsalogatónak sem utolsó. Önkormányzatunk épülete már ilyen, s van már néhány fehérre festett magánház is településünkön.

A polgármesteri hivatalhoz érve – szomszédságában az ifjúsági házzal – parkolunk, hogy megnézzük a falu ifjúsági parkját, ahol most szorgos kezek – szakemberek és közmunkások – dolgoznak a Mária-kert létrehozatalán és a szabadtéri színpad megépítésén. Béren áthalad a Mária Út, Közép-Európa Zarándokútja, melynek útvonala az ifjúsági parkot is érinti. Ennek tiszteletére készül el a Mária-kert – pergolákkal és egy emléktáblával -, hogy a zarándokok a fák árnyat adó lombjai alatt, csodálatos környezetben pihenhessenek meg útjuk során. 

Malom Udvar és patakmalom

Elruccanunk még a gyönyörű környezetben elterülő Malom Udvar szálláshelyre, melyben az Ázsiai fuziós étterem fantasztikus ízekkel, vendégszerető és barátságos házigazdákkal és a wellness részleggel várja egész évben a vendégeket. A felújított patakmalom egyedülálló látványosság, nem sok ilyen található sem Európában, sem Magyarországon! Béren járva ezt mindenképp látni kell!

"Mi, bériek fogjuk meg egymás kezét"

Itt a Cserhát lábánál, Bérről indulva több gyalogtúra lehetőség is kínálkozik a világ négy égtája felé! Két-három órán belül elérhető a bujáki várrom, de érdemes megnézni az Európában egyedülállónak számító vulkanológiai érdekességet, a bér-nagyhegyi homorú andezit-oszlopokat, amelyek időszámításunk előtt 20 millió évvel, a miocén korban működő tűzhányók nyomán keletkeztek. Hat kilométerre magasodik a szandai-várrom, négy kilométerre pedig az 560 méter magas Sasbérci-kilátó.

- Július 4-én nagyszabású találkozót rendezünk: a bériek találkozóját – mondja búcsúzásunkkor Maczó László. – A helybeliekkel és az elszármazottakkal együtt nyolcszáz lokálpatrióta részvételére számítunk programunkon. Szeretnénk, szeretném, hogy most és a jövőben mi bériek megfognánk egymás kezét, jelképéül annak, hogy mindannyiunk érdeke a falu fejlődése, jó hírének elvitele a nagyvilágba.

20 ezer rózsát ültetnének

Megismerve a faluvezető terveit, a megtapasztalt feelinget, aligha kérdéses, hogy Bér híre újabb kíváncsiskodó turistákat csalogat majd e vidékre. Ha pedig hozzátesszük, hogy a közeljövőben 15-20 ezer tő rózsával kívánják virágba öltöztetni Bért, akár a rózsák falujaként is emlegetik majd a települést.

Ahogy a polgármester fogalmazott: tartalommal kell megtölteni a falut. A tartalom zászlóshajója pedig lehet a sok-sok ezer rózsa is.

2015. július 4-én első alkalommal rendezték meg Béren a helyiek és a faluból elszármazottak találkozóját. A hagyományteremtő szándékkal megszervezett egész napos programra a polgármesteri hivatal melletti parkban került sor.

Sok egykori béri meglepődött, amikor visszatért egykori lakóhelyére, a folyamatosan szépülő, csinosodó faluba. A hivatal előtti Szent István tér, az épület mögötti Mária-kert és a szabadtéri színpad az elmúlt néhány hónap helyi fejlesztéseinek eredménye. E terület volt a bériek első találkozójának központi helyszíne, ahol a kánikula sem volt akadálya a jó hangulatnak, a nosztalgiázásnak és a jól megszervezett programnak.

Amerikából is hazatértek

Mintegy ötszázan gyűltek össze a találkozón, köztük Kuszi Katalin, aki férjével együtt az Egyesült Államokból tért haza szülőföldjére, s helyi népviseltbe öltözve egy hazafias verssel köszöntötte a résztvevőket.

A találkozó a helyi evangélikus templomban istentisztelettel kezdődött, majd a park szabadtéri színpadán Maczó László polgármester köszöntötte a megjelenteket, helyieket és a szülőfaluba visszatérőket egyaránt.

- Isten kegyelméből és az emberek többségének akaratából nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy köszöntsem rendezvényünk résztvevőit – mondta Maczó László, aki hangsúlyozta: bár különböző okok miatt az elmúlt évtizedekben sokan elköltöztek a településről, de akik maradtak, azok Béren boldogok, és mindannyian azon fáradoznak, hogy akik bármikor visszatérnek, egy szépülő, fejlődő falut lássanak.

A szülőföld mindenkit visszavár

A falu vezetője úgy fogalmazott: a szülőföld szeretete kötelez és a szülőföld mindenkit visszavár. Így igaz ez Bérre is, ahol szeretnék, hogy most és a jövőben a bériek megfognák egymás kezét, jelképéül annak, hogy mindannyiuk érdeke a falu fejlődése, jó hírének elvitele a nagyvilágba.

A köszöntőt követően a polgármester a 85 éves Molnár Istvánné Krátki Máriának adta át a Bér díszpolgára kitüntető címet. Mindenki Marika nénije 1955-től 15 éven keresztül volt a falu elöljárója, tanácstitkára, aki sokat tett a település fejlődéséért. Bár 1989-ben elköltözött Bérről, gyakran visszatér szeretett falujába, mint tette ezt a július 4-i rendezvényen is.

A nap programja során hagyományőrző csoportok fellépései követték egymást. Színpadra lépett a becskei Kék Szivárvány Népdalkör, a bujáki Őszirózsák és Százszorszép tánccsoportok, az, ecsédi Kacus Néptáncegyüttes, Heréd község tánccsoportja, a nagykökényesi Rózsavölgye Tánccsoport, a terényi Kalácska Népdalkör és a vanyarci Rozmarín Táncsoport.

Jövőre veletek együtt, ugyanitt!

Nagy sikert aratott Zsuzsa Mihály – Bér szülötte – előadóművész, népdalénekes fellépése, végezetül pedig a Centrál zenekar zenés, táncos műsora szórakoztatta a jelenlévőket.

A jól sikerült találkozón a mai és egykori bériek egybehangzóan fogalmazták meg óhajukat: jövőre veletek együtt ugyanitt, a bériek második találkozóján.

Fotó: Kmety Dániel