A félelmetes üveghíd egy még félelmetesebb fahidat váltott fel a kínai Hunanban.
Az üvegfenekű sétány 300 méter hosszú és 180 méterrel a föld felett húzódik. Padlózata kétrétegű üvegből készült, ami 25-ször erősebb, mint egy hagyományos ablaküveg.
A két hegycsúcsot összekötő átkelő eddig fából volt, de 11 mérnök kitartó munkájának köszönhetően végül megújult a híd.
A sport- és tenyésztési célú lovak iránti kereslet az elmúlt években folyamatosan nőtt a világ legnépesebb országában. Ma már évente több mint félmillió kínai lovagol rendszeresen.
Magyarország is exportálhat élő lovat Kínába az ázsiai ország Minőségellenőrzési és Karanténozási Hivatalának tájékoztatása szerint. A mostani engedélyezéssel egy ötéves folyamat zárul le, a végső engedélyt, a kínai szakemberek januári, magyarországi helyszíni ellenőrzése után adták meg. Az ellenőrök akkor végiglátogatták Magyarországon a szállításra jelentkező telepeket és mindent rendben találtak.
A megállapodás szabályozza a karantén-eljárást, felsorolja a kiszállítást kizáró betegségeket és előírja a szükséges orvosi vizsgálatokat. A közlemény szerint szállítani csak állategészségügyi bizonyítvánnyal lehet majd, amelyen a hatósági állatorvos igazolja a lovak származását és egészségi állapotát. A lovaknak a kiszállítás előtt és a Kínába való megérkezés után is egy hónapot karanténban kell tölteniük, és ott kell átesniük a szükséges vizsgálatokon.
A sport- és tenyésztési célú lovak exportjának engedélyezése új lökést adhat a magyar lovas kultúrának. Nemcsak az élő állatok kereskedelmében hozhat fellendülést, de több új lehetőség is nyílik a lovas kultúra minden ágában, így a tenyésztők, a trénerek, a lószerszám és ló-felszerelést gyártó cégek, valamint a takarmány-forgalmazók is új piacra léphetnek Kínában – írta az MTI.
A kínai Csengtuban alapított oviban különös figyelemmel vannak a veszélyeztett faj bébijeire.
A legfrissebb becslések szerint már kétezernél is kevesebb panda él a Földünkön, így muszáj kiváltkép gondozni őket. Ebben az ázsiai "óvodában" speciális eszközök sokaságával nevelik a kicsiket, eredményesen. A kezdeményezés egyedülálló, de tényleg nagyon értékes, ha még unokáink is ismerni szeretnék az állatfajt.
Minden pandakölyök igazi csoda, hisz a nőstény egy évben mindössze két kicsit tud megszülni.
A kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány arra készül, hogy a világörökség részévé nyilváníttatja az ősi hun fővárost, Tongwanchenget.
Ez a település a világon az egyetlen olyan romterület, amelyet a hunok hagytak maguk után.
Hunok, avarok, magyarok…
Vannak elméletek ugyan a hivatalosan el nem fogadott török származásunkról is (a hunokat is általában török nyelvűnek tartják), ám a Hungária elnevezés akkor sem a hun, hanem az onogur népnévből eredeztethető a szakértők szerint. Az onogur szó egy összetétel: az „on" tizet jelent a különböző török nyelveken, az „ogur" pedig csuvas-török, bolgár-török eredetű szó, amely törzset is jelenthet. (Az ogurok egyébként népként is feltűntek Ázsiában, méghozzá a nyugati hunok szállásterülete környékén.)
E Közép-Ázsiában lévő területekről eredeztethetők az avarok is, akik magukat uar-hunnak nevezték, ami akár a „hun" népnévvel is kapcsolatban állhat. Az avarok emlékét őrzik a mai Magyarország Várkonyra végződő településnevek. A Várkony a varhun, uar-hun népnévből származó név. A nyugati hunok megkülönböztetendők az ázsiai hunoktól, a hsziungnuktól, akik a kínai forrásokban szerepelnek mintegy ezer éven át. Hogy a különbség mekkora volt a nyugati és keleti (illetve a kínai források szerint az északi és déli) hunok között, azt igen nehéz megítélni.
Hunok, avarok, magyarok…
Vannak elméletek ugyan a hivatalosan el nem fogadott török származásunkról is (a hunokat is általában török nyelvűnek tartják), ám a Hungária elnevezés akkor sem a hun, hanem az onogur népnévből eredeztethető a szakértők szerint. Az onogur szó egy összetétel: az „on" tizet jelent a különböző török nyelveken, az „ogur" pedig csuvas-török, bolgár-török eredetű szó, amely törzset is jelenthet. (Az ogurok egyébként népként is feltűntek Ázsiában, méghozzá a nyugati hunok szállásterülete környékén.)
E Közép-Ázsiában lévő területekről eredeztethetők az avarok is, akik magukat uar-hunnak nevezték, ami akár a „hun" népnévvel is kapcsolatban állhat. Az avarok emlékét őrzik a mai Magyarország Várkonyra végződő településnevek. A Várkony a varhun, uar-hun népnévből származó név. A nyugati hunok megkülönböztetendők az ázsiai hunoktól, a hsziungnuktól, akik a kínai forrásokban szerepelnek mintegy ezer éven át. Hogy a különbség mekkora volt a nyugati és keleti (illetve a kínai források szerint az északi és déli) hunok között, azt igen nehéz megítélni.
Pár éve fedezték fel a hunok fővárosát
A hunok, magyarok eredetét aligha lehet könnyen eldönteni, éppen ezért térjünk inkább vissza Kínába! A napokban a Xinhua hírügynökségnek nyilatkozó, a Sanhszi tartomány kulturális örökségeiért felelős hivatalnok, Zhang Tinghao igazgató ugyanis bejelentette: az ázsiai hunok (más néven: hsziungnuk) máig fennmaradt egyetlen fővárosát, Tongwanchenget szeretnék a világörökség részévé nyilváníttatni.
Tongwanchenget, a romvárost néhány éve fedezték fel, és akkor ez nagy szenzációt keltett a régészek körében. Előzőleg közel ezer évig borította be a települést a sivatag homokja. A romváros számos értékes lelettel és tudományos felfedezéssel szolgálhat a hunok eredetét, kultúráját illetően.
A hunok az időszámításunk előtti harmadik században bukkantak fel, s hamarosan az egyik legnépesebb etnikai csoporttá váltak a mai Kína területén (ám ez a vidék akkor még nem volt a kínai, illetve han népesség uralma alatt). A második század végére a hunok létesítették az első rabszolgatartó rezsimet a mai Kína területén. A hsziungnuk feltételezések szerint török nyelvűek voltak egyébként.
Százezren dolgoztak Tongwancheng építésén
A hunok Ázsiában maradt részei viszont Tongwancheng városában alakítottak ki fővárost időszámításunk szerint 419-ben. Országukat Daxia (Dahsziának) nevezték és ez az állam szintén az ötödik század táján létezett. A mai Kína területén, a nem kínai népek közül a hunok építették ki a legfejlettebb várost. A világon egyébként Tongwangcheng az egyetlen főváros, amely a hunokhoz fűződik, és még ma is megtalálható – legalábbis romokban. A település – amelynek a neve körülbelül azt jelenti, hogy „egyesüljön minden nemzet" – építésén állítólag százezer ember dolgozott.
Tongwancheng felépítése azoknak az embereknek az eltökéltségét bizonyítja, akik mindenáron fenn akartak maradni a sivatagban – magyarázta Hou Yongjian, a Shaanxi Normal University professzora. A város egyedi jellege elvitathatatlan a professzor szerint. A települést egyébként hosszas kutatás, többek között repülőgépes felmérés és távolsági érzékelők segítségével fedezték fel.
A magyarok a leszármazottak?
„Mint nemzetiség a hunok eltűntek. De sok hun túlélte az évezredek viharait. Számos tudós úgy tekinti, hogy a mai magyarok a hunok leszármazottai" – nyilatkozta a Xinhua hírügynökségnek Wang Shiping, a Sanhszi Történeti Múzeum szakértője. A Xinhua szerint ezt a véleményt számos magyar kutató is osztja (neveket a kínai hírügynökség nem említett).
A kínai tudósok hangsúlyozzák, hogy a hunok kultúrája számos országban hagyott nyomot maga után. Mongóliában, Oroszországban és Észak-Kína, vagyis Belső-Mongólia területén egy hangszer a hujia (hudzsia) őrzi a hunok emlékét, de Északnyugat-Kínában, az ujgurok is játszanak ilyen zenei instrumentumon.
Az állatvédők felháborodása ellenére megtartották Kínában az éves kutyahúsfesztivált. Kuanghszi tartományban így ünneplik a nyári napfordulót.
Jülin városában minden évben megrendezik a licsi- és kutyahúsfesztivált, és ezt az állatvédők sem képesek megakadályozni. Két nap alatt – vasárnap és hétfőn – általában mintegy tízezer kutyát mészárolnak le a húsáért.
Persze nem minden kínai ember szorgalmazza a rendezvényt. Yang Xiaoyun, egy 65 éves visszavonult tanár, aki ezer férőhelyes menhelyet üzemeltet lakóhelyen, 2400 kilométert utazott, hogy ezer euró fejében megmentse száz eb életét és hazavigye őket.
Az elmúlt héten Hollywoodban futótűzként terjedt el a fesztivál híre, ami miatt nagyon sok híresség felháborodott, és kampányba kezdett ellene. A közösségi oldalakon – főleg a Twitteren és az Instagrammon – rövid időn belül világtrend lett a #stopyulin2015 hashtag, mellyel az esemény eltörlését szeretnék elérni.
Jó látni, hogy vannak, akik a gyakorlatban is tesznek a fesztivál ellen!
