Nemrégiben közös interjún vett részt dr. Csizmadia László, a FATOSZ elnöke, valamint Balogh Károly, a Magyar TDM Szövetség elnöke a Kossuth Rádióban.

„A KSH számai örvendetesek, de nagyon sok mindent eltakarnak.” (Balogh Károly)
A beszélgetés a 2014. év publikus vendégforgalmi adatainak ismertetésével kezdődött, mellyel kapcsolatban a pozitív tendencia elismerése mellett Balogh Károly rámutatott a forgalomnövekedés ellentmondásaira és árnyoldalaira, hiszen a vendégkör átstrukturálódása mellett - a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elemzése alapján - az átlag szobaárral (55€) hazánk a 30 vizsgált európai ország közül továbbra is az utolsó előtti, 29. helyen áll.

Dr. Csizmadia László elmondása szerint a falusi turizmusban a pozitív adatok leginkább a belföldi turizmusban meghatározó szerepet játszó SZÉP Kártya használatára vezethetők vissza. Kiemelte a továbbiakban a belföldi üdülési lehetőségeket, hiszen pihenni, regenerálódni itthon, illetve a Kárpát-medencében szinte minden igényt kielégítve lehet. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) törekvése az ott lakók körében mintegy „belföldi” turisztikai desztinációként divatba hozni a Kárpát-medencét.

„Nagyon rossz út lenne, ha azért jönne ide a külföldi, mert itt olcsóbb. Én egy nagyon drága Magyarországot szeretnék.” (Balogh Károly)
Balogh Károly - megerősítve a SZÉP Kártya sikereit - felhívta arra a figyelmet, hogy a külföldi vendégforgalom 2/3-a Budapesten csapódik le. Fontos feladat elérni, hogy a turisták a magas színvonalú szolgáltatáskínálat, és ne az európai összehasonlításban alacsony árak miatt érkezzenek Magyarországra. A turizmusgazdaság teljesítményét nagyban meghatározza, hogy a turizmus fejlődése jórészt spontán folyamatok eredménye, nincs versenyképes rendszerbe foglalva.

Dr. Csizmadia László - megerősítve Balogh Károly szavait – beszámolt arról, hogy a falusi turizmusban 80-20%-os belföldi-külföldi vendégarány tapasztalható, és rámutatott a környező országok szerepének fontosságára, mondván, hogy mindenkor onnan várható a legtöbb turista, és ez már a falusi turizmusban is megfigyelhető. Megemlítette az Európai Calypso projektet, aminek kifejezetten az a célja, hogy a magyar-lengyel turizmust kölcsönösen fejlesszük.

Lehet-e Budapest kapu Magyarországra?
Balogh Károly szerint a magyar turizmust egyáltalán nem megoldás önmagában Budapestre építeni, illetve Budapest – és a Balaton – tekintetében továbbra is megválaszolatlan a kérdés, hogy egyáltalán ki ma a kompetens felelős legjelentősebb desztinációink turizmusáért. Amellett, hogy a Balaton mára szinte elvesztette külföldi vendégeit, örvendetes, hogy a belföldi vendégek kezdik újra felfedezni a régiót, melyben a tó körüli TDM-szervezetek, így az elsőként megalakult regionális TDM szervezet, a Balaton Turizmus Szövetség kiemelt szerepet játszanak.

Dr. Csizmadia László – egyetértve Balogh Károllyal – kiemelte többek között a turizmus gazdasági, közvetlenül mérhető hasznosságán túl az ágazat társadalmi értékét is. Ez különösen jellemző a falusi turizmus esetében, ahol nem annyira a bevételek nagysága a társadalmi érték, hanem inkább a tény, hogy a vidéki emberek megélhetési lehetőségei, helyben maradása, lokálpatriotizmusuk erősödhet. Azt is mondhatjuk, hogy a városi és a vidéki emberek újra egymásra találhatnak.

„Azért dolgozunk, hogy megközelítsük a hozzánk hasonló méretű és nyugat-európai országok turisztikai eredményeit.” (Balogh Károly)
Balogh Károly a Kárpát-medencében való gondolkodásban rejlő potenciálon túl megerősítette, hogy Magyarország turisztikai lehetőségei rendkívüliek, és egyben szinte tökéletesen kihasználatlanok. A turizmus jogszabályi hátterének megteremtésével, a területekre lebontott kompetenciák letisztázásával és a hozzájuk rendelt források meghatározásával a turizmus szektor a mostaninál lényegesen jelentősebb nemzetgazdasági hatást érhetne el.

Emlékeztetőül: a foglalkoztatottak számát tekintve a turizmus jelentősen meghaladja a sokat emlegetett járműiparét, a GDP-hez való hozzájárulása, és egyedülállóan szerteágazó társadalmi-gazdasági hatásai jelenleg is ismertek, így a megfelelő feltételek megteremtésével a turizmus, vezető ágazat lehetne Magyarországon. A nemzetközi piacon jó esélyekkel indulhatna hazánk, ehhez azonban már rövidtávon sem kifizetődő stratégia az ’olcsójános’ szerepben való tetszelgés. A turisták szemében az alacsony árak helyett az egyediség vonzó, az egyediségünk-érdekességünk viszont egyelőre alig jelenik meg a termékfejlesztésben és a marketingben.

A szövetségi vezetők megfogalmazták a turizmusszabályozás erejéhez fűződő pozitív várakozásaikat. Fontos továbbá, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció elfogadása után a készülő turizmus törvényben a fogalmak és a feladatok is letisztázásra kerüljenek. A jövővel kapcsolatban reménykedésre adhat okot a turisztikai helyettes államtitkárság aktív működése, így az elkövetkező EU ciklus során – még ha 25 év késéssel is – megvalósulhat a turizmus életszerű szakigazgatatási szervezetének alulról történő kiépítése – amelyben a helyi, kistérségi, megyei és regionális szereplők egyaránt meghatározó szerepet játszanak. Divatos kifejezéssel élve megvalósulhat a turisztikai rendszerváltás.

„Ha meglesz minden folyamat felelőse, meglesz a megoldás is.” (Balogh Károly)
A világörökségi helyszínekkel kapcsolatban Balogh Károly megjegyezte, hogy a lehetőségeink adottak, és ha meglesz minden szakterületeknek, turisztikai folyamatnak a szakmailag is kompetens, felelős gazdája a megfelelő forrásokkal, akkor az, magával hozza a megoldást is.

Dr. Csizmadia László kiemelte, hogy a világörökségeink, nemzeti parkjaink, emlékhelyeink, vallási és gasztronómiai rendezvényeink, fesztiváljaink, kreatív kulturális kínálatunk, folklór hagyományaink - s még folytathatnánk hosszan a sort - jó alapot biztosítanak a kulturális turizmus növekedéséhez, ami világszerte tapasztalható tendencia. Ebben a magyar vidéknek, falvaknak a jövőben még nagyobb szerepe lehet, amit a Szövetség igyekszik a www.falusiturizmus.hu és a videkjaro.hu honlapjaikon széles körben propagálni.

Forrás: turizmusonline.hu