Nagy sikert és elismerést hozott a „Bátori barangolók” kitalálóinak egy országosan is egyedülállónak mondott idegenforgalmi fejlesztés Nyírbátorban. 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban két vállalkozó álmodta meg és alakította ki a turizmus egyéni, családi, illetve csoportos helyi közlekedési és idegenvezetői feltételrendszerét. Ötletük a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlóan vonzotta eddig a látogatókat a településre, sőt annak környékére.

Minden turistának saját idegenvezetője lehet
A 13 500 lakosú Nyírbátor a Dél-Nyírség leggazdagabb történelmi értékeivel rendelkező kisvárosa. Körzetében számos természeti kincsként emlegetett terület található - erre építette ötletét a nyírbátori Napsugár Panzió tulajdonosa, Hovánszki Mihály és társa, Kemény Kinga.

Bátori barangolók elnevezéssel dolgozták ki fejlesztési elképzelésüket, és nyújtották be pályázatukat tavaly decemberben európai uniós támogatásra. Úgy gondolták, hogy mintegy 60 millió forintos költségből ki tudják alakítani a turizmus helyi közlekedési és idegenvezetői rendszerét, amely - szerintük - alapja lehet egy jó szervezett idegenforgalomnak. Ötletük szabad utat, azaz 70 százalékos arányú támogatást kapott, így az idén májusban már meg is indíthatták - mint azóta kiderült - népszerű szolgáltatásaikat.

Vásároltak egy 56 személy szállítására alkalmas kisvonatot, öt elektromos golfautót - az egyikkel Brad Pitt amerikai színész kereste fel a budapesti nevezetességeket, amikor Magyarországon filmet forgatott -, valamint tizennégy csúcskategóriájú kerékpárt. És persze beszereztek a nevezetességek helyét tartalmazó zsebtérképeket, sőt egy GPS-alapú Pocket Guide rendszert is. Az utóbbi az idegenvezető szerepét tölti be.

Az okos telefonra letölthető műholdas idegenvezetői program akkor aktivizálódik, amikor egy-egy nevezetesség előtt megáll a turista, és minden tájékoztatást megkap készüléke segítségével a látnivalóról, amelyet megtekint. Olyan ez, mintha saját idegenvezetője lenne. Ilyen Pocket Guide rendszerű idegenvezetés Budapest, Debrecen és Szolnok mellett csak Nyírbátorban és környékén van jelenleg Magyarországon.

- A májusi indulás óta eltelt és elemzett első három hónapban mintegy tizenkétezren vették igénybe a városnéző kisvonatot, a golfautókat és a kerékpárokat az idegenforgalmi helyek felkereséséhez, és hallgatták az "égbeli idegenvezetőt" - mondta az MTI-Pressnek Hovánszki Mihály. Az ötletgazda elsősorban társa szerepét emelte ki az elért eredményekben, hangsúlyozva: Kemény Kinga kiválóan menedzseli a szolgáltatásokat, és nemcsak itthon, hanem külföldön is, hiszen igen sok vendég érkezik Romániából, Lengyelországból és újabban Litvániából is, ami persze a közös történelmi múltnak ugyancsak köszönhető.

Nyírbátor, a Báthory-család ősi fészke adott egykor fejedelmet és több vajdát Erdélynek, Báthory István pedig lengyel király is volt, és a litvánok szintén uralkodójukként tisztelték az 1500-as évek második felében.
    
Műemléktemplomok
A legtöbb turista a híres família emlékeit nézi meg a nyírségi kisvárosban. Így például a Báthory István erdélyi vajda által az 1480-as években építtetett római katolikus (minorita) templomot. Az imaház egykor a Báthory család temetkezési helye volt, építtetőjét, a vajdát is ott temették el. A templomot 1587-ben Petrasko román vajda dúlta fel harcosaival, és csak 1717-1725 között építtették újjá. Akkor készült a mai barokk boltozata és a nyugati karzata.

A templom legismertebb oltára a Krucsay-oltár, amely létesítésének különös története van. Készíttetője Krucsay János volt, akinek első felesége, Tolvay Borbála nem volt éppen a hűség mintaképe a legenda szerint. Hűtlenkedéséért a férje feljelentette, és a vármegye törvényszéke halálos ítéletet hozott. A kivégzés után Krucsay három hónap múlva újra nősült, és talán engesztelésül, lelki üdvéért állíttatta az oltárt.

A valamikori minoriták egyik volt kolostorában található a Báthory István Múzeum, ahol gazdag történelmi, helytörténeti és művészeti gyűjtemény látható. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, és gyűjtötte össze a Báthory-család fellelhető emlékeit, amelyeket őriz és gazdagít a közgyűjteményi intézmény.

Nyírbátor másik, műemléknek számító református templomát 1488-1511 között építtette Báthory István vajda. Az ő síremlékét a minorita templomból a 16. században helyezték át a késő gótikus stílusban készült imaházba, és ott temették el a Báthory-família utolsó sarját, Báthory Gábor erdélyi fejedelmet is.

A templom belseje egyetlen hatalmas terem, amelyet úgynevezett hálóboltozat fed. A templom eredeti berendezéseiből két Európa-hírű stallum, mennyezet nélküli szerzetesi hátas padsor maradt fenn. Az egyik 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, a másikat 1968-ben a nyírbátori Báthory István Múzeumban helyezték el.

A templom mellett fa harangtorony áll, amely a 17. század első felében, 1640-ben épült. A toronyban az egykori híres eperjesi mester, Wierd György által öntött feliratos, szintén 1640-ben készült harang szolgálja ma is a gyülekezet mindennapjait.
    
Történelmi tettek a panoptikumban
A valamikori Báthory-család egy másik emlékhelye a felújított régi várkastély is, ahol panoptikum viaszfigurái emlékeztetnek a történelmi személyiségekre és tetteikre. Negyvenöt életnagyságú figura jeleníti meg a 16-17. század fontosabbnak tartott eseményeit, korhű környezetet teremtve.

Megelevenednek például az 1479. október 13-i kenyérmezei csata utáni pillanatok, amikor Báthory István diadalt ül Kinizsi Pállal és győztes katonáival, de láthatók a legyőzött török foglyok is. A legenda szerint Báthory István fogadalmat tett az ütközet előtt, hogy ha győz a törökök ellen, a mindenható dicsőségére két templomot is építtet Nyírbátorban. Mivel csapatai győzedelmeskedtek Isza bég serege felett, be is váltotta ígéretét, megépíttette a már említett mai római katolikus és a református templomot.

A panoptikum örök emléket állít az 1549. szeptember 8-ai bátori egyezménynek is, amely kimondta a királyi Magyarország és Erdély egyesülését. A kiállítás viaszfigurái a szerződés pillanatait őrzik, amint Magyarország domborzati térképénél Báthory András, Fráter György és I. Ferdinánd király biztosa, Salm Miklós főkapitány egyezkedik Nyírbátorban. Megállapodásuk értelmében Erdély a tiszántúli részekkel együtt "szállt vissza" a magyar királyságra.

Nem marad ki a sorból a Báthori-család - volt egy másik ág, amelyik i-vel írta a nevét - egyik ecsedi leszármazottja, Báthori Erzsébet sem. A grófnőt leginkább titkokkal övezett asszonyként emlegették egykor, hiszen okkult tanokkal foglalkozott, és állítólag fiatalságát, szépségét annak köszönhette, hogy szolgálólányainak vérében fürdött. Ellensége, Thurzó György ezért - no meg vagyonának megszerzése reményében - feljelentette, és azzal vádolta meg, hogy hatszáznál is több leány életét oltatta ki. Bár a vádat nem sikerült bizonyítani, az ítélet alapján Báthori Erzsébetnek élete végéig Csejte tornyában kellett raboskodnia.

Persze Nyírbátorban nemcsak a történelmi múltnak, hanem egy nemrég, az Európai Unió támogatásával épült gyógyfürdőnek is van már idegenforgalmi vonzereje. A 2,4 milliárd forintos költségből kialakított Sárkány Wellness és Gyógyfürdő - a sárkány a Báthoryak címerében szerepelt egykor - két 34-38 fokos gyógymedencével és két, egyenként 2,5 és 4,5 négyzetméteres jakuzzival várja a gyógyulni vágyókat. A kezelésre a Báthoryak termálvizét alkalmazzák, amely kalciumot, magnéziumot és hidrogén-karbonátot tartalmaz.

Falunapok és fesztiválok
A Bátori barangolók elnevezésű turisztikai program szolgáltatásait igénybe vevők Nyírbátor mellett eljuthatnak a környék településeire, falunapokra, gasztronómiai és kulturális fesztiválokra, de még a közeli nemzeti kegyhelyre, a máriapócsi búcsúkra is. Ökoturisztikai célpontkénta bátorligeti őslápot, a Fényi-erdőt és a kállósemjéni Mohos-tó páratlan szépségű területét kereshetik fel. A településekre igény szerint indul a kisvonat és a golfautóflotta, míg a kirándulóhelyekre a kerékpáros túrát ajánlják a turistáknak.

A híres bátorligeti ősláp a hajdani nyírségi lápvilág utolsó maradványa, természettudományi szempontból hazánk egyik legértékesebb védett területe, amely a tanösvényeken vezető kíséretével látogatható. Állatvilágának egyedülálló érdekessége, hogy jégkorszaki maradványként elevenszülő gyík otthona. Ritka növényei között megtalálható a zergeboglár, a szibériai nőszirom, a hamuvirág, a tőzegeper, a fehérzászpa, a mocsári angyalgyökér, a nagy legyezőfű, a mocsári gólyaorr, a lápi nádtippan, az ujjas, a pompás és a mocsári kosbor, valamint a barnasás. Madárvilága is párját ritkítja: sárgarigó, kakukk, dolmányos varjú, szarka, füzike, tengelic, erdei pinty, citromsármány, cinege, barna kánya, vizityúk, böjti réce, fülemüle, nádiposzáta is hallatja hangját erdeiben, lápos részein.

A Fényi-erdő szintén Bátorliget határában található, a román határ mentén. A határ inneni oldalán 285 hektáros területe 1953 óta védett. Tölgy-kőris-szil ligeterdő részei, gyöngyvirágos tölgyesei, gyertyános-tölgyerdős területei, homoki erdősztyeppjei, tisztásai és kaszálórétjei sok-sok védett növény-, illetve állatfaj élőhelye. Néhány közülük: bársonyos kakukkszegfű, békakonty, békaliliom, budai imola, erdei borkóró, szellőrózsa, fehér madársisak, karéjos vesepáfrány, kétlevelű sarkvirág, pirítógyökér és a ritkaságszámba menő vitéz kosbor.

A kállósemjéni Mohos-tó 25 hektárnyi területe ugyancsak védett hely. Zsombéksásos, vidrafüves úszólápja szintén felbecsülhetetlen értékű, szíklevelű hídőr, csillárka, tündérrózsa, gyilkos csomorika növényeivel együtt. Püspökbot, villás máj, békalencse májmoha és keresztes békalencse is tenyészik ott más mocsári és lápi növényzettel együtt. A tó állatvilága változatos, de kiemelkedő értéket képvisel kerekesférge és apróbb rákfajai. Lepkefaunája színpompás, hüllői közül a kobaltkék nászruhájú mocsári békahímek és a mocsári teknősök igazi látványosságnak számítanak. Viszonylagos kis területe miatt madárvilága alig több mint 20 fajra tehető, de büszkélkedhet a ritka pocgémmel, bölömbikával, tücsökmadárral és fülemülével is.

A két nyírbátori vállalkozó a jó kezdet után a turizmus további növekedésére számít. A tulajdonukban lévő Napsugár Panziót éppen ezért bővíteni szándékoznak, hogy el tudják helyezni a vendégeket.

Fotók: nyirbator.hu