Természettől ellesett trükköket is alkalmaznak a minőségi élelmiszereket előállító Galgafarm Szövetkezetben, a Galgahévíz határában lévő ökofaluban.

Céljuk a permakultúra elveinek megfelelően gazdálkodás. A természeti környezet védelmében különösen nagy szerepe van a zöld szempontokat érvényesítő gazdálkodásnak, Magyarországon ennek egyik példája a Galgafarm Első Magyar Organikus Hangya Szövetkezetet. A biotermékeket előállító, vegyszerek mellőzésével gazdálkodó társulást 1992-ben több mint száz ember alapította, és a Galgahévíz határában létrehozott ökofaluban működik. A feldolgozásnál nem használnak tartósítószereket, céljuk, hogy európai normák szerint ellenőrzött és minősített élelmiszeripari termékeket állítsanak elő. A szövetkezet nem csak a településen élőket látja el biotejjel, -tojással, sajttal, zöldségekkel, gyümölcsökkel, hanem több más helyre is szállítanak, például a fővárosi biopiacra.

A galgahévízi kissé eltér a többi ökofalutól, mert lakói nem egy kihalt községet élesztenek újjá, hanem teljesen új települést hoztak létre az elmúlt több mint két évtized alatt. Az ökofaluban van saját kút, és nagyrészt függetlennek a közműszolgáltatóktól; a területén nincs például gáz, helyette napkollektorok és szélkerekek biztosítják az energiát, a szennyvizet pedig helyben tisztítják. A tervezett ötven házból álló ökofalu építése folyamatosan zajlik, eddig közel harminc család választotta a Galgahévíz határában fekvő részt otthonának, és már több mint tíz család költözött be.

Az ökofalu elemeinek elméleti és gyakorlati megvalósításán dolgozó Gaia Alapítvány elnöke, Varga Géza azt mondta, nagyon sok lábon álló gazdaságot akarnak megvalósítani. A szövetkezet azt próbálja igazolni, hogy intenzív, sokoldalú gazdálkodás mellett 9300 négyzetméternyi földből – átlagosan ennyi jut minden magyar állampolgárra az ország területéből – egy család meg tud élni.

A Galgafarm a szántóföldjein nyolcéves vetésforgót alkalmaz, amiben pillangós, kapás és kalászos növények is vannak. Jelenleg kisparcellás kutatásokat folytatnak, hogy megtalálják az optimális, vagyis a természetvédelem és a haszonnövény megfelelő fejlődése szempontjából is alkalmas tápanyag-visszapótló megoldást. A parcellákon jelenleg elsősorban a gilisztahumuszt használják erre a célra.

Olyan üvegházat is működtetnek, amelyben a legtermészetközelibb permakultúra elveinek megfelelően gazdálkodhatnak. A permanens agrikultúra kifejezésből származó fogalom Varga Géza szerint a természettől ellesett „okosságokra” alapuló, de ember csinálta mezőgazdasági termelési rendszert jelöli. Az épülettől északra egy kis erdőt telepítettek, amely az északi széltől védi a kultúrterületet. Az üvegház déli felületét igyekeztek minél nagyobbra venni, a tortaszelethez hasonló, észak felé szűkülő épület hideg által fenyegetett, legkeskenyebb részét pedig földdel borították. Északról, tehát ahonnan kevés napsugár jönne, nem is akarnak fényt kapni, onnan inkább szigetelik az üvegházat a hőveszteség ellen. Az épület előtt egy kis tó is van, amelynek nem csak az a haszna, hogy halat tenyésztenek benne. A mesterséges állóvíz úgy van kialakítva, hogy télen, amikor alacsonyan áll a nap, betükrözze a fénysugarakat az üvegházba – tette hozzá az alapítványi elnök.

Forrás: hirado.hu